Kezdjük néhány fogalom tisztázásával! Mit értünk európai zöld megállapodás alatt? Mi az a zöld beruházás és az új európai Bauhaus? Hogyan kapcsolódik mindehhez Veszprém belvárosa, annak is a keleti részén található egykori iparterület?
Az európai zöld megállapodás (European Green Deal) az Európai Unió 2019-ben napvilágot látott ambiciózus stratégiája, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Főbb célkitűzései – a klímasemlegesség mellett – a biodiverzitás és természetvédelem, a fenntartható vagy körforgásos gazdaság, ahol kevesebb hulladékot termelünk, hatékonyabban használjuk fel az erőforrásokat, és amit lehet, újra felhasználunk. További célok a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazása, a fenntartható élelmiszerrendszerek, ahol az egészségesebb mezőgazdasági termelés és a „termelőtől a fogyasztóig” elv érvényesül, illetve a szennyezéscsökkentés és a környezetkímélő közlekedés is. Az európai zöld megállapodás elvei mentén valósul meg egyre több zöld beruházás (green investment), ami olyan befektetési forma, amely úgy termel pénzügyi hozamot, hogy közben hozzájárul a fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez. Az új európai Bauhaus (New European Bauhaus) egy uniós kezdeményezés, melynek célja, hogy az európai zöld megállapodás hosszútávú klímapolitikai céljait és a zöld átállási törekvéseket emberközpontúvá és kézzelfoghatóvá, az állampolgárok számára is láthatóvá tegye. Legfőbb elvei a fenntarthatóság, azaz a negatív környezeti hatásokat csökkentő és a környezettudatos életmódot támogató megoldások; az esztétikum, vagyis a mindennapi életterünket gazdagító, szép és inspiráló építészeti formák és design elemek alkalmazása; továbbá a bevonás és befogadás, ami alatt értjük egyrészt a mindenki számára elérhető és hozzáférhető tereket és szolgáltatásokat, másrészt a közösségek bevonását a tervezési folyamatokba, hogy a helyi igények érvényesülhessenek. Összekapcsolódik benne művészet, tudomány és társadalmi felelősségvállalás. Fenntartható, innovatív, elérhető és befogadó, megfizethető megoldások születnek, amelyek javítják mindannyiunk életminőségét, és amelyeket az emberek megérinthetnek, érezhetnek a köztereken és az épületekben. A hazai törvényi szabályozás is ezt az értékrendet képviseli többek között olyan kritériumokkal, mint az ökoszisztéma megóvása településen belül és körülötte; a már beépített (barnamezős) területek újrahasznosítása ahelyett, hogy újabb területeket vonnánk ki a természet körforgásából; helyi és természetes építőanyagok használata, helyi közösségek, identitás erősítése; a környezetterhelés csökkentése.
A gyakorlatban és Veszprém esetében is ez azt jelenti, hogy a város fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások szigorú előírásoknak megfelelve valósulhatnak csak meg. A városvezetés ezirányú elkötelezettségét mutatja, hogy egyre több green investment típusú beruházást karol fel, illetve vesz részt olyan projektekben, ahol a zöld átállásra való törekvés, a tudatos és hosszútávú tervezés, a helyi és regionális közösségekkel való együtt gondolkodás a vezérfonal. Egyik ilyen nemzetközi projektje Veszprémnek a NONA (New Governance for New Spaces), amely a Duna-régió partnerségére épül. A NONA projekt az elhagyott iparterületek újrahasznosításának lehetőségeit vizsgálja és egy „Zöld Beruházási Modell” elnevezésű közös módszertanon dolgozik, melynek lényege, hogy a településfejlesztési koncepciók a már beépített, használaton kívüli területekre fókuszáljanak a hasznos mezőgazdasági területek és természetes élőhelyek csorbítása helyett.
A Duna-régió országait képviselő partnerek 10 mintaterületet vizsgálnak a projektben. A cél megmutatni az állami, magán és befektetési-pénzügyi szektor számára a zöld beruházásokban rejlő potenciált, valamint az állami és a magánszféra együttműködését ösztönözni. Olyan konkrét javaslatokat kívánnak bemutatni, amelyek lehetővé teszik az új európai Bauhaus szellemében történő zöld átmenetet a településfejlesztés területén. A mintaterületek egyike a Balaton Bútorgyár egykori belvárosi területe Veszprémben. Ennek az elhagyott iparterületnek a hosszútávú hasznosítási lehetőségeit vizsgálja tehát a város a NONA-projekt keretében. A vizsgálat során kiemelt szerepe van a helyi közösségekkel, érintettekkel való együtt gondolkodásnak és minél több szempont figyelembevételének, ezért egy helyi munkacsoport is felállt civil szervezetek, helyi közszolgáltatók, az egyetem, az önkormányzat, egy magyar közösségi bank, a turizmus és a kultúra helyi képviselőinek részvételével. A társadalmi felelősségvállalásnak szép példája ez az összefogás. Az önkormányzat a Pannon Egyetemmel közös kutatást is végez az állami, civil és magánszféra szereplőinek, valamint a lakosságnak a bevonásával a terület hasznosításának kérdéseiről. A döntéshozók már konzultálnak a témáról, júniusban pedig indul a helyi lakossággal való egyeztetés és közvéleménykutatás.
Így érnek össze a szálak és tisztul a kép a városrész múltja és a jelenben zajló gondolkodások, törekvések között, amelyek feladata előkészíteni egy tudatosan, felelősséggel tervezett élhetőbb, emberközpontú jövőt a belvárosban. Következő írásunk a bútorgyár volt területének jelenével és kérdéseivel, dilemmáival foglalkozik majd.
