A 2022-es kétharmad után a Fidesz belsőbb köreiből érkeztek olyan információmorzsák, miszerint volt a kampánynak olyan szakasza, amikor Márki-Zay Péter valóban közel volt ahhoz, hogy megszorongassa a Fideszt. Persze nem a választás előtti hetekben. Addigra már régen leépítette magát az ellenzék akkori messiása. Nem tégláról téglára, hanem buldózerrel elsöpörve a saját népszerűségét, amikor olyan dolgokról beszélt élő adásban, hogy például elképzelhetőnek tartja, hogy magyar csapatokat küldjünk Ukrajnába harcolni. (Arra most külön ne térjünk ki, hogy a közvélemény-kutatók miért mérték fej-fej mellett Orbánnal még a választás előtti huszonnegyedik órában is.)
Márki-Zay miniszterelnöki alkalmasságának mítoszát nem is a Fidesz propagandaúthengere lapította ki, hanem saját maga azzal, hogy nem tudta levetni a politikai lúzerség háromgombos öltönyét és azt a folyamatos kételyt, ami végig ott lebegett a kampányában, hogy valójában sokszor még ő sem hitte el, hogy valóban miniszerelnök lehet belőle.
Az akkori kétharmados győzelem kiértékelésénél pedig minden bizonnyal Magyar Péter is ott volt, akkor még, mint a miniszterelnök egyik legnagyobb csodálója. És figyelt, talán fejben bőszen jegyzetelt is. Mert mára a Tisza egyik legnagyobb fegyverténye – valójában az egyetlen – az, hogy nem opcionálisan kezelik a kormányváltás lehetőségét, hanem tényszerűen.
A két tábor pedig ezek mentén úgy feszül egymásnak, mint a játszótéren a civakodó gyerekek, „…az én apukám erősebb!” mentalitással. Csakhogy képletesen, amíg az egyik apu egy kidobóember a kocsmában, annak minden intellektuális képességével, addig a másik minimum egyetemi adjunktus, szó se róla, jóval kevesebb vitriolos retorikával.
A valós politikai kompetenciákban leledző erőviszonyok viszont éppen az elmúlt héten törölték szájon a miniszerelnöki babérokat már két beharangozott, de elmaradt előrehozott választással magáénak tudó Magyar Pétert.
A Putyin-Trump csúcstalálkozó budapesti tető alá hozását egy taktikus ellenzéki vezető úgy konstatálta volna, hogy „oké, ez összejött a túloldalon, szurkolunk a megállapodásnak, de ettől még nem lesz olcsóbb a kenyér az országban. Legalábbis egyelőre.”
De a Tisza egyszemélyes orákuluma nem akarta hagyni, hogy Orbán a saját vitrinjébe rakja ezt a világpolitikai szinten is meghatározó eredményt. Ezzel viszont közröhej tárgyává tette saját magát és/vagy hülyének nézte mindazokat, akik úgy isszák minden szavát, mint egyszerű ember az ingyen fröccsöt a restiben.
Hiszen valójában a Tisza javasolta hetekkel ezelőtt, ha mindenkinek megfelel akkor legyen Budapesten a találkozó – vetette Facebook üzenőfalra Magyar Péter. Az persze teljesen lényegtelen, hogy a magyar kormány részéről legelőször 2022 márciusában (!) Szijjártó mondta ki először budapesti csúcstalálkozó lehetőségét. Ahogy arra is ki emlékszik már, hogy meg lett hirdetve, Rogánék magángépekkel menekülnek majd el az országból, ha Magyar Péter nyilvánosságra hozza a hangfelvételét, a két előrehozott választás ígérete pedig már tényleg az örök felejtés homályába veszik.
A mostani magyarpéteri kijelentésnek viszont úgy tűnik, maradandó nyoma lesz még egy darabig. Hiszen azzal talán még a hívei is tisztában vannak, hogy az egyetlen nemzetközileg is jegyzett politikus, aki valóban szóba áll vele az a Manfred Weber, aki jelenleg az európai politika csípőprotézises pankrátora legfeljebb. Ahhoz pedig tényleg a közéleti kérdésekben kórosan tudatlannak kell lenni, vagy egyszerűen ostobának, hogy bárki elhiggye, a Kremlben és a Fehér Házban is Magyar Péter Facebookját olvasgatják és merítenek ihletet a béketárgyalások kivitelezéséhez.
