Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes, kreatív-menedzser beszédében átfogó képet adott arról, milyen kihívásokkal szembesül ma egy vidéki kőszínház. Kiemelte, hogy a kulturális intézményeknek nem elég pusztán minőségi előadásokat létrehozniuk: láthatónak kell maradniuk egy zajos, túltelített világban. Ennek érdekében a Veszprémi Petőfi Színház tudatos arculati és marketingmegújuláson dolgozik, amelynek célja, hogy vizuálisan és tartalmilag is egyértelmű üzenetet közvetítsen: a színház jelen van, gondolkodik, és megszólítja a közösségét. A megújulás Horváth Renátó szakmai vezetésével történik.
Noha a valódi érték – folytatta az igazgatóhelyettes – továbbra is az élő találkozás, az a különleges pillanat, amikor néző és alkotó egyszerre van jelen ugyanabban a térben és időben.
A sajtótájékoztató központi témája az ifjúságnevelés volt, amelyet a Veszprémi Petőfi Színház nem mellékes feladatként, hanem alapvető küldetésként fogalmazott meg. A cél: elérni minden Veszprém vármegyei fiatalt, és esélyt adni számukra arra, hogy színházi élményben részesüljenek, függetlenül az anyagi lehetőségeiktől. Ennek tükrében vezették be az ezerforintos jegyeket, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok nagy számban vegyenek részt az ifjúsági előadásokon.
A bemutatott ifjúsági előadások tematikája szorosan kapcsolódik a fiatalokat érintő kérdésekhez. A Holt költők társasága például olyan problémákat jár körül, mint a megfelelési kényszer, az intézményi szabályok és az egyéni szabadság konfliktusa, valamint a tanár–diák kapcsolat felelőssége, erről Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, az előadás főszereplője beszélt. A darab korábban már nagy sikert aratott, most pedig tudatos döntés született a visszahozataláról: időközben felnőtt egy új generáció, akik számára ezek a kérdések ugyanolyan aktuálisak, mint az előzőek számára voltak. Az előadást több alkalommal feldolgozó beszélgetések követik, ahol a diákok nemcsak a történetről, hanem saját élményeikről és dilemmáikról is beszélhetnek.
A színház ifjúsági programjának további eleme a Latinovits–Bujtor Játékszínben játszott A hatodik szék, amely az iskolai bántalmazás jelenségét mutatja meg rendkívüli érzékenységgel. A darab olyan élethelyzetet tár fel, amellyel szinte minden közösségben találkozhatunk, akár közvetlenül, akár szemlélőként. Az előadás iránti érdeklődést jól mutatja, hogy már több mint ezerhatszáz diák látta, miközben a befogadóképesség rendkívül korlátozott. A produkció jelentőségét az is jelzi, hogy országos figyelmet kapott, és más városokba is meghívást kapott.
Ehhez a tematikához kapcsolódik az Árva szörny című előadás is, amely a nárcisztikus személyiségzavar és az érzelmi elhanyagolás következményeit tárja fel. Ezeknél az előadásoknál különösen fontos szerepet kap a feldolgozás: a színház figyel arra, hogy a fiatalok ne maradjanak egyedül az erős érzelmi hatásokkal, hanem biztonságos közegben beszélhessenek a felmerülő kérdésekről.
Az Ady & Léda című kétfelvonásos táncjáték kapcsán Horváth Renátó rendező személyes indíttatásáról beszélt. Elmondta, hogy diákévei alatt nem tudott azonosulni azzal a képpel, amely Adyt megközelíthetetlen, „nehéz” költőként mutatta be. Rendezőként az vezette, hogy lebontsa ezt a távolságot, és megmutassa Ady Endrét mint érző, szenvedélyes, esendő embert. Az alkotói folyamat során mélyen foglalkozott a költő kapcsolataival, különösen Lédával, de az előadás nem áll meg a híres szerelmi történetnél: bemutatja azokat a mellékszereplőket is, akik nélkül Ady élete és munkássága egészen másképp alakult volna. A kortárs tánc formanyelve, a gazdag látványvilág és a sokrétű zenei anyag egy érzelmi utazássá áll össze, amely a fiatalabb közönség számára is befogadható. A nagyközönség egyöntetűen csoda előadásként beszél a műről.
A Bódi Mária Magdolna életét feldolgozó Magdi című előadás szintén fontos eleme a színház ifjúsági kínálatának. Bár egy tragikus sorsot mutat be, melyet az élet írt, mégis erőt adó történet: azt üzeni, hogy az önazonosság és a belső tartás a legnehezebb körülmények között is kapaszkodót jelenthet.
Oberfrank Pál igazgató beszélt Shakespeare A velencei kalmár című művéről, amely Vass István fordításában kerül színpadra. Az előadás elsősorban az „ínyenceknek” szól, ugyanakkor fontos kapaszkodót nyújt a diákok számára is az érettségire való felkészüléshez. A színház ezzel is azt az elvet képviseli, hogy a klasszikus művek akkor maradnak élők, ha képesek párbeszédbe lépni a jelennel.
A sajtótájékoztatón Hankó András, a színház sajtófőnöke is megszólalt, aki az ifjúsági előadásokat kísérő felkészítő találkozásokról beszélt. Elmondta, hogy rendszeresen ellátogat az iskolákba, ahol az előadások előtt találkozik a diákokkal, és segít számukra értelmezési keretet adni. Tapasztalatai szerint ezek a beszélgetések valódi hatással bírnak: a fiatalok nyitottabbá válnak, kérdeznek, és sokkal tudatosabban érkeznek meg a színházi térbe.
