ERRŐL JUT ESZEMBE...
Régen a grundon azt állították a kapuba, aki ügyetlen volt és nem tudott focizni. Kivéve, ha ővé volt a labda, mert akkor bármilyen posztot választhatott magának. De nem csak a grundon, hanem a nagypályás labdarúgásban, azon belül a profi futballban is többnyire a lábbal nem elég ügyesek lettek a kapusok. Ezért fordult elő, hogy sokszor valamelyik védő végezte el a kirúgást, mert nem bízták azt a "portásokra", mondván, nekik a ketrec őrzése a feladatuk.
Egy ideje elvárják a kapusoktól, hogy vegyenek részt a labdakihozatalban, valamint hátrapasszolják neki a játékszert akkor is, amikor elöl nem tudnak senkit megjátszani. Utóbbi esetben régen kézzel felvehették a labdát a kapusok, majd kidobhatták, vagy kézből kirúghatták, ám a hazaadás szabályának megváltoztatása után erre már nem volt lehetőség. Manapság a futballkapusok többször érintik lábbal, mint kézzel a labdát, sőt, a játékidő ráadás perceiben vesztésre állva szögletrúgásnál felfutnak az ellenfél büntetőterületére fejelni, vagy éppen lábbal gólt szerezni, és bizony előfordul, hogy eredményesen teszik ezt.
Hogy mennyire fontos lett a kapusok bevonása a játékba, azt az is bizonyítja, hogy Luis Enrique, a Bajnokok Ligája-győztes francia Paris Saint Germain spanyol vezetőedzője azért mondott le az olasz Gianluigi Donnarummáról, mert nem tartotta elég jónak a lábbal való játékát. Indoklása szerint ma már minden apróság döntő lehet a topfutballban, így az is, hogy adott esetben egy kapust milyen biztonsággal lehet bevonni a labdatartásba. Feltételezhető, hogy ma már a különféle külföldi és hazai akadémiákon a kapusok kiválasztásánál és képzésénél azt a szempontot is szem előtt tartják, hogy a keze mellett a lábát is hogy tudja használni a fiatal futballista.
Bár akkor még nem volt ennyire aktuális ez a probléma, az 1988-ban NB II-es bajnokságot nyert, és ezzel az élvonalba feljutó Veszprémi SE egyik kapusa, Szeiler József kézzel-lábbal egyaránt jól bánt a labdával. Jellemző, hogy visszavonulása után a Fradi öregfiúkban nem kapusposzton szerepelt, hanem csatárként lőtte a gólokat - és teszi ezt ma is. Mert - elmondása szerint - jó kivédeni az ellenfél lövését, de gólt szerezni annál is csodálatosabb érzés. A ferencvárosi nevelésű Szeiler József tartalékkapus volt Petry Zsolt mögött az 1984-ben Európa-bajnoki címet nyert ifjúsági korcsoportos magyar labdarúgó-válogatottban, ma televíziós szakkommentátorként dolgozik.
