Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. május 3. Tímea
Veszprém
17°C
2026. május 3. Tímea
Veszprém
17°C

Éles József újra a pályán

ma 9:54
Huszonöt évvel ezelőtt - 2001. május 2-án - 10 hónappal a kis híján végzetes autóbalesete után lépett újra pályára az egykori világválogatott kézilabdázó, Éles József, aki a veszprémi szurkolók skandálása szerint "a legnagyobb király", a klub legikonikusabb játékosa.

ERRŐL JUT ESZEMBE...

Ijesztő hír rázta meg a kézilabdavilágot 2000. július 1-jén. Azon a szombati hajnalon, hat óra tájban Éles József, a Fotex KC Veszprém kézilabdázója autóvezetés közben rendőri vélemény szerint vélhetően elaludt, és a Bács-Kiskun megyei Harkakötöny külterületén az 5402-es számú úton áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd lehajtott az úttestről és árokba borult a felismerhetetlenségig összetört Audi A3 volánja mögött. Elvesztette az eszméletét, egy kiskunmajsai férfi talált rá, értesítette a mentőket, akik a kiskunhalasi kórházba szállították. Eltört a kulcscsontja, a bal térdén megsérültek a szalagok, és elszakadt két artériája. Mivel Kiskunhalason nem volt érsebészet, a kecskeméti kórházba szállították, ahol ötórás műtéttel mentették meg a bal lábát. Az operáció során a jobb lábszárából kivett mintegy 10 centis érrel pótolták a hiányzó részt. Öröm volt az ürömben, hogy a sokszoros magyar bajnok és kupagyőztes egyáltalán túlélte a balesetet, és nem kellett amputálni a lábát - ugyanis ez is benne volt a pakliban. Több kisebb és nagyobb műtét várt még rá. Ekkor fel sem merült, hogy fog-e még valaha magas szinten kézilabdázni, hiszen egy balátlövő sérült elugró lábbal (elnézést a képzavarért) félkarú óriás... 
Éles József mindig híres volt a vasakaratáról, ezért már a kórházi ágyán eldöntötte, hogy fél év múlva visszatér a pályára. Végül 10 hónap lett belőle.

Fotó: handballveszprem.huFotó: handballveszprem.hu

A kezdődő új idény első edzőmeccsére már mankó nélkül érkezett a stadion munkacsarnokába. Köszönöm, jól vagyok! - válaszolta a hogyléte felől érdeklődőknek. Megszakad a szívem, hogy most nem lehetek köztük. Unom a tétlenséget... - mondta, miközben nézte a pályán levő társai játékát, akik számolatlanul lőtték a gólokat a Győri ETO kapujába. Ekkor a lábfejemelő ideg sérülése okozta a legnagyobb problémát. Egyértelmű volt a képlet: ha nem javul az ideg állapota, az pontot tesz a pályafutására. Gyógytorna, masszázs, súlyzózás, akupunktúra és gyógyfürdő volt ekkor Éles József rendszeres napi programja. "Ezerrel" küzdök azért, hogy mielőbb a srácok között lehessek - nyilatkozta elszánt tekintettel. Hinni kell a gyógyulásban, máskülönben nem megy, és én hiszem is, hogy nemsokára újra kézilabdázhatok - tette hozzá.

November elején a nagy rivális szegediek elleni hazai rangadót a Március 15. utcai csarnok átalakítása miatt Várpalotán játszották a veszprémiek - természetesen Éles nélkül. A szegedi kemény mag a második félidő elején felmutatott egy transzparenst, melyen ez állt: "Józsi! Sajnáljuk, hogy nem lehettél Sydney-ben X. 18-29. között". A jelzett időpontban paralimpiát rendeztek az ausztrál városban. Éles József a veszprémi kispad szélén ülve igyekezett nem tudomást venni erről az ízléstelenségről, ám a pókerarc még nagyobb elszántságot takart, mondván: "Majd megmutatom én még nektek, hogy hol van az igazi helyem!"

November végén Győrben játszott bajnoki mérkőzést a Fotex KC, előtte ott bonyolították a magyar-svéd junior női Világkupa-meccset. A két összecsapás között a junior női válogatottunk egyik játékosa odalépett a büfében kávézó Éles Józsefhez, és azt kérte tőle, hogy kabalából engedje megsimogatni a kopasz fejét, mert az biztosan szerencsét hoz neki. Józsi meglepődött, de készségesen eleget tett a szokatlan kérésnek.

Közben egy Budapesten elvégzett műszeres vizsgálat bizonyította, hogy él a lábában az a rakoncátlankodó lábfejemelő ideg, és pár hét múlva beindulhat a működése. Dr. Csordás József csapatorvos javaslatára elkezdett járni klubja edzéseire. Futni még nem tudott, de labdás gyakorlatokat sántikálva is végezhetett.

Megmozdult a kis lábujjam! - újságolta örömmel Éles József december elején. Hozzátette: nagyon örül, mert ez egy újabb lépés - még ha apró is - a felépülés felé. Január végén már arról beszélt, hogy minden nap másfél, kétórás fittneszedzést tart és erősít, délután pedig labdás edzésen vesz részt a csapattal. Ha minden jól megy, akkor február végén teljes értékű munkát végezhetek - tekintett a jövőbe.

Március közepén egymás közötti edzőmeccsen Éles nagy kedvvel kézilabdázott, és a hónap végére, a Győri ETO elleni idegenbeli meccsre tervezte a visszatérését. Ugyan még kicsit húzta a bal lábát, mert nem tudta tökéletesen emelni a lábfejét, de ezt leszámítva jó passzban érezte magát. 

Óriási dilemmában vagyunk, ugyanis Józsinak kicsit elfogyott az eddig tanúsított példamutató türelme, ami emberileg érthető, de ha engedjük játszani, kockáztatjuk a rásérülés veszélyét - vélekedtek kezelőorvosai, dr. Hangody László és dr. Csordás József. Zdravko Zovko vezetőedző is féltette Élest, és végül úgy határozott, hogy nem kockáztatja játékosa felépülését, ezért nem nevezte a győri meccsre. Bölcs döntés volt.

Az élet a legnagyobb rendező. Éles József végül mégis a Győri ETO ellen tért vissza, de nem a kisalföldi megyeszékhelyen, hanem Veszprémben a bajnoki rájátszás visszavágóján május 2-án. Óriási taps és hangorkán fogadta, amikor csereként pályára lépett, ahogy az aznap lőtt két gólját is.

Darcsi István

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.