A megnyitón Mihályi Jeromos, az apátság perjelje mondott köszöntőt, hangsúlyozva a két intézményt összekötő legfőbb értékeket, a hagyományt és az innovációt. A perjel visszaemlékezett arra, amikor öt évvel ezelőtt a megújult galériát egy hasonló Herendi tárlattal nyitották meg, hasonlóan nagy érdeklődés mellett. A jelenlegi rohanó, mindent a hasznosság oldaláról megközelítő világunkban rendkívül fontosak ezek a pillanatok, mondta. A Herendi porcelánok, az étkészletektől a szobrokon át a porcelánképekig, messze túlmutatnak a puszta funkcionalitáson, egyenesen a tiszta szépség és a belső harmónia felé irányítják a tekintetünket.
Mihályi Jeromos és Dr. Simon Attila (fotók: Ttihanyi Bencés Apátság)
Az apátság vezetője kittért a kiállítás címére is, ami elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a porcelán törékeny finomsága látszólag szemben áll a királyi hatalom erejével, ezt a feszültséget azonban feloldja a mindkettőben ott rejlő elegancia.
Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója beszédében az európai porcelángyártás háromszáz éves történetét és a fehér arany misztikumát elevenítette fel. Egykor a titokzatos kínai technikát irigyelve egy német alkimista, Böttger próbált aranyat előállítani. Bár az aranycsinálás titkára nem jött rá, a kaolin, a földpát és a kvarc ötvözésével feltalálta az európai porcelánt.
A herendi alkotásokban a négy őselem – a föld, a víz, a tűz és a levegő – egyesül, míg az ötödik elem maga az utánozhatatlan művészi egyediség. A manufaktúra elképesztő gazdagsággal dolgozik, több mint nyolcszázötven színt, tizenhatezer formát és négyezer mintát használnak, évente pedig három-négyszáz új alkotás születik a folyamatos megújulás jegyében.
Az apátság falai közé hozott impozáns kiállítási anyag a legismertebb klasszikus motívumokat is felvonultatja, amelyekhez legendás történetek fűződnek. Megtekinthető a híres Viktória-minta, amely az 1851-es londoni világkiállításon annyira megtetszett az angol uralkodónak, hogy azonnal rendelt egy teljes készletet a windsori kastélyba. Hasonlóan izgalmas a Rothschild-minta története, amely egy ellopottnak hitt, de valójában egy fán fennakadt, majd madarak által megtalált aranynyaklánc emlékét őrzi. A látogatók megcsodálhatják továbbá az elegáns Apponyi-motívumot, a Ferenc József által Sissinek ajándékozott gödöllői mintát, valamint a császári udvar sárga és purpur színű szervizeit is.
A vezérigazgató egy érdekes történettel is szolgált a kiállított Herendi sárkányról, amely a keleti mitológia szerint kizárólag pozitív tulajdonságokat egyesít magában, így méltó szimbóluma annak a mesterségbeli tudásnak, amely évszázadok óta hirdeti a magyar kézművesség dicsőségét.
