„Képzelj el egy világot, ahol mindenki szabadon hozzáférhet az emberi tudás összességéhez! Emellett köteleztük el magunkat”- így hangzik a Wikipediát is üzemeltető Wikimedia mottója.
A 286 különböző nyelvű változatban összesen több mint 30 millió szócikk(ebből 378 450 magyarul!) olvasható és szerkeszthető, ezeket több mint 39 millió felhasználó szerkeszti világszerte.
Mivel ilyen nagy számokról beszélünk, nem meglepő módon a szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek arra, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.
Hogy mi ez az út?
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Kettő közülük:
- A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsák és bemutassák az összes főbb létező véleményt
- A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.
A Wikipedia hiába bővül, és található meg rajta szinte minden, akad egy kis bökkenő. Azt eddig is tudtuk, hogy szabadon szerkeszthető, de azt talán kevesebben tudják, hogy :
a Wikipedia szerzői, túlnyomórészt férfiak, fiatalok és a globalizált északi országokból származnak;
ötből négy szerkesztő férfi; felük 22 év alatti és ötből négy szerkesztés a Global North országaiból érkezik. És ezt honnan tudjuk? Még ez is fenn van a Wikipedián.
Így néz ki egy tipikus szerkesztő?
Az Oxfordi Egyetem 2011-es tanulmánya szerint a bejegyzések 84%-a Európából vagy Észak-Amerikából származik, és az Antarktisznak több bejegyzése van, mint bármely afrikai vagy dél-amerikai nemzetnek.
A Wikipedia nyitottságának tehát van néhány hátránya(?), ám a résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.
A Wikipediának fel szokták még róni azt is, hogy szerkesztőinek csak 6-15%-a nő és az oldalt szexista elfogultságú. Egy kutatás szerint az oldal szerkesztőinek férfias közege – egy jó részük tizenéves vagy tizenéves kor előtti férfi – tehet arról, hogy a nők kevésbé vesznek részt benne.
A kritikusok rámutatnak arra tendenciára is, mely szerint bizonyos témák részletezettsége nincs arányban a fontosságukkal. Például Stephen Colbert egyszer gúnyosan dicsérte a Wikipediát, amiért „ a »fénykard« hosszabb bejegyzést tudhat magáénak, mint a »nyomtatott sajtó«”.
Egy The Guardian-interjúban Dale Hoiberg, az Encyclopedia Britannica főszerkesztője megjegyezte: „Az emberek azokról a dolgokról írnak, ami érdekli őket, és sok téma nem kellőképpen kidolgozott; a hírek viszont nagy részletességgel jelennek meg. Korábban, a Frances hurrikánról szóló cikk ötször olyan hosszú volt mint a Kínai művészet, és a Coronation Street kétszer olyan hosszú szócikk volt, mint Tony Blair.”
Az MIT Technology Review rámutatott arra, hogy a Pokémonról és a női pornószínészekről szóló cikkek átfogóak, ám a női regényírókról vagy a Fekete-Afrikáról szóló cikkek vázlatosak.
A demográfiai jellemzőket figyelembe véve, nem meglepő, hogy a Wikipédia szerkesztői közösségében sok a videojátékokért rajongó. A Wikipédián sokkal több „kiemelt cikk” szól a játékokról, mint a kémiáról, ásványtanról, számítástechnikáról, nyelvről és a nyelvészetről, a matematikáról, a filozófiáról és a pszichológiáról együttvéve.
kevés a kémia?
Ezek után érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy mikor gépeljük be a keresőbe az oldal nevét, ha valamit nem tudunk meg elsőre. Ijesztően hangozhat, ám nem állítjuk, hogy ördögtől való elképzelés maga az oldal, de nem árt némi kritikusság a felhasználást illetően. A Wikipedia szerkesztőinek egyébként úgy tűnik, hogy van némi önkritikája és humorérzéke is, hisz e cikk elkészülte jórészt az ott található adatokból tevődik össze.
Mindenesetre 15 éves lett az oldal, aminek alkalmából a héten az enciklopédia szerkesztői és olvasói világszerte összejönnek megünnepelni az elmúlt tizenöt évben keletkezett tudást. Az ünnepléssorozat keretében Budapesten január 16-án, szombaton wikipédistatalálkozót rendeznek.
A jeles nap alkalmából a Wikipedia sajtóközleményt is kiadott, melyben többek közt Jimmy Wales így fogalmaz : A Wikipédia arra késztetett minket, hogy újragondoljuk a tudás összegyűjtésének és megosztásának módját „ A tudást többé nem a magasból nyújtják az arra érdemeseknek, hanem azt mindenki szabadon megosztja online.
A Wikipédia lehetetlen ötletnek tűnt elsőre - egy online enciklopédia, amit bárki szerkeszthet. De az elmúlt 15 évben felülmúlta mindenki várakozását, köszönhetően annak a több százezer önkéntesnek a világon, akik lehetővé tették a Wikipédia létrejöttét.”
