Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 22. Cecília
Veszprém
1°C
2024. november 22. Cecília
Veszprém
1°C

110 éves a Forma-1

2016. június 12. 11:18 // Forrás: nagydijsport.hu
A legelső futamot 1906 júniusában egy magyar versenyző nyerte meg.

A címben valójában csúsztattam: a Formula-1 nevet 1945-ben hozta létre a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA). Maga a sportág azonban valóban 1906 óta létezik, a második világháború előtt nagydíjversenyzésnek (Grand Prix) hívták. Nem véletlen, hogy a F1 futamok nemzetközi megnevezésére a mai napig ezt a francia kifejezést használják, az első nagydíjat ugyanis a Francia Automobil Klub (ACF) szervezte 1906. június 26-27-én Le Mans mellett.

Szisz Ferenc (Renault) Elliot Shepard (Hotchkiss) előttSzisz Ferenc (Renault) Elliot Shepard (Hotchkiss) előtt

A franciák – akik a kor legjelentősebb szereplői voltak az autóiparban – szerették volna bebizonyítani, hogy jobb autókat gyártanak bárkinél. Úgy érezték, hogy fölényük még látványosabb lenne, ha több külföldi indulóval mérkőzhetnének meg.

"Ha megnyerjük a Nagydíjat, az egész világ számára bebizonyosodik, hogy a francia autók a legjobbak. Ha elveszítjük – ami pusztán véletlenségből fordulhat elő – ellenfeleink hálásak lehetnek sportszerű nagylelkűségünkért, amiért hagytuk őket nyerni autóik rossz hírneve ellenére is"

– írta 1906-ban a Le Petit Parisien hírlap.

Camille Jenatzy (Mercedes)Camille Jenatzy (Mercedes)

A futamot egy 103,18 kilométer (!) hosszú pályán rendezték meg három település, Le Mans, La Ferté-Bernard és Sant-Calais között. A nagyjából háromszög alakú pálya szántóföldek, tanyák és erdők között vezetett, a versenyzőknek két nap alatt 12 kört kellett teljesíteniük (naponta hatot-hatot). A teljes versenytáv tehát 1238,16 km volt. Az ACF ügyelt a biztonságra, és 65 kilométernyi kerítést épített fel a pálya köré, hogy a nézőket távol tartsa az úttesttől. A nézők kiszolgálására kétezer férőhelyes lelátót építettek a rajt-célvonalnál, a boxokkal szemben.

A versenyre tíz francia gyártó nevezett be: a Clément-Bayard, a Hotchkiss, a Gobron-Brillié, a Darracq, a Vulpes, a Brasier, a Panhard, a Grégoire, a Lorraine-Dietrich és a Renault. A külföldi csapatok Olaszországból (Fiat, Itala) és Németországból (Mercedes) érkeztek. A legtöbb csapat három autót állított rajthoz, amelyeken a pilóta mellett egy versenyszerelő is utazott.

Az autók maximum tömege ezer kilogramm lehetett, ebbe azonban nem számítottak bele a szerszámok, a világítóeszközök, az ülés és az aerodinamikai elemek. Napjainkhoz hasonlóan az üzemanyag-felhasználást is korlátozták: száz kilométeren 30 litert használhattak fel. Minden csapat négyhengeres motorokkal vágott neki a versenynek, ezek a 7433 köbcentistől a 18279 köbcentisig terjedtek.

Felice Nazzaro és szerelője kereket cserél (FIAT)Felice Nazzaro és szerelője kereket cserél (FIAT)

A csapatok lehetőséget kaptak arra, hogy lecseréljék a versenyzőjüket és a felszerelést, de nem verseny közben, hanem csakis a nap végén, az első hatkörös etap után. A gumikat a Michelin, a Dunlop és a Continental szállította. A Michelin óriási találmánya volt a lecsatolható felni, így nem kellett verseny közben a gumikat felszerelni a felnire, hanem az egész kereket egyben ki lehetett cserélni, ezzel pedig rengeteg időt spóroltak a Dunlop és a Continental versenyzőivel szemben – különösen úgy, hogy a szabályok szerint a hatkörös etapok közben csak a pilóta és a vele utazó versenyszerelő dolgozhatott az autón.

A verseny napján sorsolással döntötték el a csapatok rajtsorrendjét – ezt úgynevezett rajtszámmal jelezték –, míg a csapatokon belül a versenyzőket betűkkel (A-B-C) különböztették meg, így kapta meg Szisz Ferenc a legendás 3A rajtszámot a harmadik sorból induló Renault-val. Az autókat 90 másodperces különbséggel rajtoltatták reggel hattól kezdődően. Eredetileg Fernand Gabriel (Lorraine-Dietrich) indult volna a pole-ból, ő kapta az 1A rajtszámot, ám lefulladt, és nem sikerült időben újraindítani a gépét, így Vincenzo Lancia (Fiat) már az induláskor elé került. Szisz harmadikként indulhatott. A rajtprocedúra csaknem ötven percig tartott, utoljára a 13C rajtjelű Touloubre (Clément-Bayard) indult el 6:49:30-kor.

Vincenzo Lancia (FIAT) a rajtrácsonVincenzo Lancia (FIAT) a rajtrácson

Az első körben Baras (Brasier) volt a leggyorsabb, fel is kapaszkodott az élre egy 52:25.4-es köridővel, ami végül a verseny leggyorsabb köre is lett. Baras a harmadik körig tudta megőrizni vezető helyét, ekkor Szisz megelőzte. Az iszonyú hőségben az úttest olvadni kezdett, az első kerekek a versenyzők és szerelőjük arcába fröcskölték az olvadt kátrányt. J. Edmond (Renault) szemüvege el is törött, a kátrány így egyenesen a szemébe folyt, gyakorlatilag vakon vezetett, a versenybírák pedig nem engedték, hogy szemüveget cseréljen futam közben. Két kört, több mint kétszáz kilométert vezetett így, mielőtt feladta a versenyt.

Az első nap végére Szisz megtartotta első helyét, és még dél előtt befejezte a kirótt hat kört, 5:45:30.4 alatt, 29 perccel megelőzve a másodikként beérő Albert Clémentet (Clément-Bayard) és 39-cel a harmadik Nazzarót.

Henry Rougier tankol (Lorraine-Dietrich)Henry Rougier tankol (Lorraine-Dietrich)

A második napon az első hatkörös etapban elért időeredmény alapján rajtoltatták a versenyzőket, vagyis a távot 5 óra 45 perc alatt teljesítő Szisz Ferenc reggel 5:45-kor indulhatott, Clément 6:11-kor, Nazzaro pedig 6:26-kor. Mivel az autókhoz éjszaka nem nyúlhattak (azokat elzárt garázsban őrizték a szervezők, innen a sportban a szerelési tilalomra mai napig használt parc fermé kifejezés), Szisz és Clément nem állt fel a rajtrácsra, szerelőik a boxban az indítás pillanatában kezdhettek dolgozni az autón. Clément szerelői gyorsabban dolgoztak, míg Nazzaro egyáltalán nem állt ki a boxba, így a tényleges induláskor a három versenyző fej-fej mellett kezdte a napot.

Szisz Ferenc óriási előnyt épített ki, így az sem veszélyeztette a győzelmét, hogy a tizedik körben eltört a felfüggesztése, és így erősen vissza kellett vennie a tempóból. A második helyért óriási csata alakult ki Clément és Nazzaro között, az olasz egy 23 perces hátrányt dolgozott le a kilencedik körben,és meg is előzte a franciát. Csakhogy Nazzarónak félre kellett állnia tankolni, és így ismét Clément került a második helyre, míg Nazzaro az utolsó körben újra meg nem előzte.

A Renault volánjánál Szisz FerencA Renault volánjánál Szisz Ferenc

Szisz végül 12:12:07.0 összesített idő alatt teljesítette a versenytávot, és övé volt a legnagyobb mért csúcssebesség is, 154 km/h. A Renault győzelme az eladásokban is meglátszott, a nagydíj után megduplázták az értékesítésüket.

"Az utolsó körben attól féltem, hogy valami aprócska hiba miatt elveszthetem a már biztosnak tűnő győzelmet"

- nyilatkozta Szisz Ferenc a futam után.

Összességében a verseny sok kritikát kapott a médiában. Legfőbb hibája az volt, hogy túl hosszú versenytávot jelöltek ki, illetve támadták a rajtprocedúrát is: a másfél percenkénti rajtoltatás miatt kevés igazi kontaktus adódott a versenyzők között. Az ACF azt tapasztalta, hogy az autón utazók túl nagy nyomás alá kerültek azáltal, hogy verseny közben csak ők szerelhették a gépet. Mindezen észrevételeket figyelembe véve az ACF 1907-ben ismét megrendezte a Francia Nagydíjat – a többi pedig már történelem.

A célba érők:
1. Szisz Ferenc (HUN, Renault) 12:14:07.4
2. Felice Nazzaro (ITA, Fiat) +32:19.4
3. Albert Clément (FRA, Clément-Bayard) +35:39.2
4. Jules Barillier (FRA, Brasier) +1:38:53.0
5. Vincenzo Lancia (ITA, Fiat) +2:08:04.0
6. George Heath (USA, Panhard) +2:33:38.4
7. Paul Baras (FRA, Brasier) +3:01:43.0
8. Arthur Duray (BEL, Lorraine-Dietrich) +3:11:54.6
9. Pierry (FRA, Brasier) +4:01:00.6
10. Camille Jenatzy (BEL) és Burton (GBR), Mercedes +4:04:35.8
11. Mariaux (FRA, Mercedes) +4:34:44.4

Szisz Ferenc egyetlen nagydíjat nyert, ami mai körülmények között már semmiségnek tűnhet, az első világháború előtt azonban a Francia Nagydíjat megnyerni a mai világbajnoki címhez hasonló elismertséget jelentett.

Szisz Ferenc (Renault)Szisz Ferenc (Renault)

Történelmi dobogósok

Az idén is aktív csapatok közül kettő – a Renault és a Mercedes – már 1906-ban, az első Grand Prix-n is részt vett. Az aktív csapatok közül a dobogó harmadik helye a Ferrarit illeti, ők a harmincas években csatlakoztak a száguldó cirkuszhoz.

Az idén is megrendezett nagydíjak közül az Amerikai Nagydíjat alapították legrégebben, 1908-ban. A második hely az Orosz Nagydíjat illeti (1913), míg a dobogó harmadik fokára e tekintetben az Olasz Nagydíj állhat (1922).

Az idei versenynaptárban is szereplő pályák közül Monza a legrégebbi (1923), a második Spa-Francorchamps (1925), a harmadik pedig Monaco (1929).

Több futam is kerek évfordulót ünnepelhet idén: a Magyar Nagydíj június 21-én lesz 80 éves, a Német Nagydíj július 11-én, a Brit Nagydíj pedig augusztus 7-én lesz 90 éves.

A sportág korai történetéről bővebben is olvashat a nagydijsport.hu oldalon.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Képzelt tudósítás egy magyar sajtótájékoztatóról Hétvezér Képzelt tudósítás egy magyar sajtótájékoztatóról Figyelem! A következő tudósítás egyelőre egy meg nem történt sajtótájékoztatóról szól. Viszont a Tisza párt háza táján az elmúlt napokban nyilvánosságra került hangfelvételekből és az azokra adott magyarpéteri reakciókból kiindulva egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben ne válna mindez valósággá. Véleménycikk. 2024. november 17. 21:18 Útmutató, hogyan állj ki magadért telefonon, miközben egy gép felel Hétvezér Útmutató, hogyan állj ki magadért telefonon, miközben egy gép felel Biztos rengeteg előnye van annak, amikor telefonos reklamáció során nem élő ember, hanem egy gép végzi el a kevéssé kellemes munkát, hiszen őszintén, ki ér rá naphosszat panaszokat hallgatni, ha nem egy gép. De vajon hogyan lehet kiállni a véleményünkért, amikor nem is érti, amit mondok? Útmutató (a negatív példa is példa) ahhoz, hogyan őrizzük meg a hidegvérünket egy ilyen esetben. 2024. november 3. 17:55 Minek nevezzelek? Hétvezér Minek nevezzelek? A köztereknek van egy hivatalos neve, de néha a köznyelv felülírja ezeket és általában az utóbbi nyer. Veszprém egyik lépcsőjénél pár év múlva kiderül, hogy valóban törvényszerű-e mindez. 2024. október 20. 23:06 Megfelelések a világ felé; te melyik pontban ismersz magadra? Hétvezér Megfelelések a világ felé; te melyik pontban ismersz magadra? Bizonyára mindannyian hordozunk magunkban megfeleléseket, nem csak önmagunk, nem csak a szüleink és közeli hozzátartozóink, szeretteink felé, hanem megfoghatatlan, körbe határolhatatlan dolgok felé is, mint a világ. A sejtjeinkig berögzült megfelelésekre történő ráismerés igazi felszabadultságot hozhat, de ezen túl nem árt elengedni is azokat... Akinek nem inge, persze ne vegye magára. 2024. október 7. 21:36

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.