Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 22. Cecília
Veszprém
1°C
2024. november 22. Cecília
Veszprém
1°C

Az ENSZ ’56-os titkainak nyomában

2016. július 4. 15:49 // Forrás: Képek: Veszprém Portré / internet
60 évig titokban hevertek azok az akták, amelyek megvilágíthatják az ENSZ történelmének egyik kínos epizódját, az 1956-os magyar forradalom leverése során játszott szerepét. Több évtized után most végre fény derülhet az elhallgatott részletekre.

Május elején jött a hír, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete feloldja a Columbia Egyetemen és az ENSZ levéltárában őrzött 1956-os dokumentumainak titkosítását, melyekből kiderülhet a magyar ügy vizsgálatára felállított ENSZ bizottság teljes története, és amelyek a bizottság másodtitkárának, a dán diplomata Povl Bang-Jensen rejtélyes halálának feltárásához is közelebb vihetnek.

Nagy AndrásNagy András

A New Yorkban őrzött dokumentumokba május közepén tekinthetett bele először az ügyet vizsgáló kutató, a Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékén is oktató Nagy András, akit évtizedek óta foglalkoztatott a kérdés. „1956 engem mindig nagyon érdekelt, részben azért is, mert abban az évben születtem, a szüleim pedig nagyon komoly hívei voltak a forradalomnak – innen a második nevem is: Imre.”

Két évtized az akták feltárulásáig

„Persze akkor erről még nem lehetett nyilvánosan beszélni, a rendszerváltás után viszont megkeresett egy nagyon kedves barátom, a Magyar Televízió akkori művészeti igazgatója, a nemrégiben elhunyt Dömölky János, hogy létezik egy nagyon izgalmas dán történet, a magyar helyzetet vizsgáló ENSZ bizottság másodtitkárának, Povl Bang-Jensennek az ügye. Bang-Jensen abban az évben kapott egy posztumusz kitüntetést Göncz Árpád köztársasági elnöktől, amit a családja vett át. Elkezdtünk velük beszélgetni arról, hogy pontosan mi volt ez az 1956 utáni ENSZ vizsgálat, milyen szerepet játszott benne az édesapjuk, és ez egy nagyon izgalmas sztorivá kerekedett, aminek a mai napig nem tudjuk számos összetevőjét. Ekkor, 1992-ben kértem először a titkosított iratok hozzáférhetőségét, miközben magam is folyamatosan kutattam, a beszélgetésekből pedig egy dokumentumfilm forgatókönyvét kezdtem el írni.

Nagyon érdekes, hogy a forradalom leverése során és után nem volt más reménye a magyar forradalmároknak, csak a nemzetközi közvélemény, és annak legfontosabb intézménye, az ENSZ. Arra voltam kíváncsi, hogy ez valóságos vagy hiú remény volt-e, beváltotta-e az ENSZ, vagy sem. 1998-ra készült el a dokumentumfilm, majd 2005-ben egy könyvem is megjelent A Bang-Jensen ügy – Magyarország nyugati ellenszélben címmel. Akkor azt hittem, ezzel véget is ér a kutatás és az én botcsinálta történészi pályafutásom – hiszen eredendően nem ez a szakmám, de az érdeklődésem ide fűz.”

A könyv megjelenése után viszont rengeteg izgalmas anyag került napvilágra az ENSZ-szel és a magyar titkosszolgálatok működésével kapcsolatban, így amikor Nagy András tavaly egy évet Fulbright-ösztöndíjjal Amerikában töltött, ismét megpróbálkozott a sok éven át zárva tartott iratok feltárásával. Az ügyet segítette a magyar ENSZ nagykövet, Bogyay Katalin, akivel korábbról már ismerték egymást, és aki szintén felismerte, mennyire fontos lenne az iratok titkosítását feloldani. Több mint másfél év után a diplomáciai lobbit végül siker koronázta.

Tegyük hozzá, az ENSZ nagyköveten kívül rengetegen álltak a kutatás mellé. A kezdetektől fogva nagy figyelemmel kísérte az ügyet a Magyar Televízió (amely a dokumentumfilmet is bemutatta), az 1956-os Intézet illetve több történész – Kecskés D. Gusztáv, Kiss András – nyújtottak hathatós segítséget az alapkutatásokban, a levéltári források feltárásában.

„Természetesen rendkívüli odaadással követi az eseményeket Bang-Jesen családja, legidősebb fia, Per Banj-Jensen is, aki a kutatás korábbi fázisában egy alkalommal három hatalmas bőröndöt töltött meg és juttatott el hozzám izgalmasabbnál izgalmasabb fénymásolatokkal – részben a családi archívumból, részben pedig a londoni külügyi iratokkal, amelyekhez egyébként nem fértem volna hozzá. De a mostani utazásom során is szakított rá időt, hogy Washingtonból átjöjjön New Yorkba, és két napot beszélgessünk az iratok kapcsán.”

Felvétel a magyar ügyet vizsgáló ENSZ különbizottságrólFelvétel a magyar ügyet vizsgáló ENSZ különbizottságról

De említhetnénk a parlamenti külügyi bizottság elnökét, Németh Zsoltot és a kabinetfőnök Hóvári Jánost is, akik annak idején kezdeményezték, hogy Ban-Jensen mellszobrát felállítsák a Külügyminisztérium aulájában, egyedüli külföldiként. Vagy éppen Mécs Imrét, egykori szabad demokratát és 56-os halálraítéltet, a Bang-Jensen Társaság alapító elnökét, Göncz Árpádot, és az 1956-os Emlékbizottságot is, amely anyagilag is támogatta az utazást.

Nagyhatalmak hálójában: az ENSZ kínos kis titkai

A majd 25 éves várakozás azonban nem véletlen: az ENSZ-nek bőven volt takargatnivalója az ’56-os magyar forradalom kapcsán.

„Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy az ENSZ egyáltalán nem tekintette partnernek Nagy Imre kormányát. Az őt képviselő Kéthly Annát a megszólalási jogától is megfosztották a tárgyalásokon, miközben a posztsztálini kádáristák az ENSZ teljes infrastruktúrájával gazdálkodhattak. Igaz, a segélyek és a menekültek fogadásában óriási szerepük volt, még ha politikailag nem is álltak a helyzet magaslatán.”

Dag HammarskjöldDag Hammarskjöld

Ugyanakkor az tisztán látszik az iratokból, hogy az ENSZ és az akkori főtitkár, Dag Hammarskjöld nem kezelte prioritásként a magyar ügyet. „Hammarskjöld kezdetben kísérletet tett arra, hogy Magyarországra utazzon, de a korabeli magyar és szovjet politikusok nemet mondtak – noha annyira Hammarskjöld sem kívánta a magyar utat. Később megfigyelőket küldött volna be az országba, majd amikor ez sem sikerült, ’57 januárjában egy ötfős bizottságot állítottak fel. A bizottság nagyon nagy lendülettel vágott neki a munkának, létrehoztak egy fantasztikusan jó jelentést is a forradalomról, továbbiak helyett azonban az ügy elaltatása következett. Egyedül Bang-Jensen állt ki a magyarok mellett, és jól érzékelte, hogy itt nagy baj van, őt azonban a világszervezet gyakorlatilag egy konstruált perben felelősségre vonta és eltávolította, majd 1959-ben a diplomatát holtan találták Long Islanden.”

Hammarskjöldnek a magyar forradalomnál sokkal fontosabb volt az egy év múlva esedékes újraválasztása, amihez a szovjetek támogatása is kellett, így inkább a szuezi válság mellé álltak, kéksisakosokat küldve a Szuezi-csatornához, hogy megakadályozzák a fegyverdörgést és a vérontást. Magyarország esetében ez fel sem merült, de még a politikai kompromisszum sem – a forradalmárok valójában hiú reményekre alapoztak.

Ugyanilyen drámai felismerés volt Nagy András számára, hogy mennyire sokkszerűen érte az ENSZ-t Nagy Imre kivégzése. „Miközben pontosan lehet látni, hogy minden információ a rendelkezésükre állt, de ezeket nem akarták megmutatni még a különbizottság tagjainak sem. Mindössze jelezték, hogy érkeznek valamilyen információk, de hogy azok milyen természetűek, és hogy mekkora a baj, azt elhallgatta az illetékes titkárság. Holott Magyarországról éppen abban a reményben küldték az információkat, hogy a világszervezet majd segít. Ehelyett ők nem kezdtek velük semmit, csak a megtorlásnak segítettek, mert a titkosrendőrség az informátorokat felelősségre vonta, többeket pedig halálra is ítéltek.”

Kiderül-e valaha a teljes igazság?

Bár rengeteg apró részletre derült fény a titkosított ENSZ iratok feltárásával, nagyon sok mozzanat van még, ami további kutatómunkát igényel. Az 56-os Emlékbizottság támogatásának köszönhetően Nagy András jelenleg is ezen dolgozik: éppen Rómában tartózkodik, hogy feltárja az ottani iratokat, melyek a magyar ügyet vizsgáló ENSZ különbizottság külső meghallgatásain készültek. De őriznek aktákat ausztrál archívumokban is, mivel a különbizottság jelentéstevője ausztrál volt – ezeket később majd online lehet kutatni.

A legnagyobb előrelépést valószínűleg az jelentheti majd, ha a Bang-Jensen halálát vizsgáló FBI aktákba is bepillantást nyerhetünk. Most úgy fest, erre is van esély. „1300 oldalnyi iratot őriz az FBI a nyomozásról, ezek másolatainak megtekintésére kaptam engedélyt. Mivel Amerikában él a „Freedom of Information Act” törvény, azaz, hogy az állam köteles nyilvánossá tenni azokat az iratokat, amelyek nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, hosszú idő után remélhetőleg ezek is kutathatóvá válnak.”

Bang-Jensen halálának körülményei a mai napig tisztázatlanokBang-Jensen halálának körülményei a mai napig tisztázatlanok

Nagy András egyébként úgy tervezi, a feltárt dokumentumok eredményeit két könyvben összegzi majd – egyet a magyar közönségnek szán, egyben pedig a külföldi nagyközönség számára is elmondaná ezt a történetet, ami iránt már most érdeklődést mutat egy rangos amerikai kiadó. Emellett különféle tanulmányokat is ír és filmterveken gondolkodik. „Mindig ad valami újat ez a történet, és egyre közelebb kerülünk az igazsághoz. De hogy mikor ismerhetjük meg a teljes igazságot, az továbbra is kérdéses.”

Bertalan Melinda
további cikkek
A Fájdalmas Péntek áldozataira emlékeztek Olaszfalun Olaszfalu A Fájdalmas Péntek áldozataira emlékeztek Olaszfalun 1945. március 23-án 32 fiatalt lőttek le szovjet katonák a bakonyi településen. Vasárnap délelőtt szentmisével és koszorúzással emlékeztek az áldozatokra. 2022. március 27. 15:34 Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme történelem Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme Az utókor számára fennmaradt 1930-as évekbeli kisfilm mutatja be a két világháború közti Veszprémet, amit digitalizálva bárki elérhet az interneten. A megkopott szalagon még kivehető a Séd-völgy a Viadukt nélkül, az Óváros tér korabeli formája és az egykori Csomai strand átadójáról is tartalmaz képkockákat. 2021. november 20. 15:00 Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) közélet Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott. 2021. május 16. 12:15 Amikor még télen esett a hó Fortepan Amikor még télen esett a hó Erzsébet-ligeti jégpálya, befagyott Balaton, és Viadukton pózoló diák a téli időjárást idéző Fortepan-válogatásunkban. 2020. december 29. 4:25

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.