A héten írtunk róla, hogy az áfacsökkenés és a munkaerő külföldre vonulása miatt idén több vendéglátóegység döntött amellett, hogy szervizdíjat vezet be. Most pedig arra kértünk négy veszprémi vendéglátóst, mondja el tapasztalatait a mögöttünk hagyott 2016-ról. Elég vegyes válaszok születtek.
Martonosi Zsolt, a Chianti Étterem és a balatonfüredi Baricska Csárda vezetője mozgalmasnak nevezte a 2016-os évet, hiszen minden olyan hazai nagy fesztiválon ott voltak, ahol a korábbi években is (Gourmet Fest, Palkonya, stb.), az egyik nagy dobás azonban számukra mindenképp a Bocuse d’or-on való szereplés volt. A Széll Tamás által megnyert európai versenyen ugyanis a szervezetük, a Stílusos Vidéki ÉTtermiség nevű étteremcsoportosulás főzött a több ezer fős európai szurkolóseregnek, ahol a csopaki Jásdi pincészettel karöltve meg tudták mutatni a vidéki vendéglátás csúcsgasztronómiáját.
A másik nagy dobásuk kétség kívül a veszprémi várba szervezett szeptemberi SvéT 8.0 volt, amely szerintük jól megmutatta, hogy milyen összefogás van a veszprémi vendéglátósok között (két nem SVÉT tag, az Oliva és a Villa Medici is meghívást kapott). Ez országszerte jó reklám volt a városnak is.
Ami a gazdasági részt illeti, nem panaszkodhatnak, a Chianti mellett a füredi Baricska Csárda a korábbi évekhez képest jó szezont tudhatott maga mögött. Kiderült számukra, hogy egyre több magyar vendég keresi fel őket a Balaton parton, - ahol a szezon is kitolódott-, aminek egyik oka az lehet, hogy az utóbbi években a füredi és a csopaki vendéglátás is sokat fejlődött, ez pedig egyfajta gerjesztő hatást ért el.
„Elértünk arra a szintre, hogy a legtöbben már nem a konkurenciát látják a másikban. A vendégek is egyre tudatosabban és körültekintőbben választanak éttermet maguknak, ami a főzőműsoroknak, a gasztro blogoknak és a Facebooknak is köszönhető. Az is megfigyelhető, hogy egyre többen foglalnak 10-15 fős asztalokat, ezek a szokások nagyon megerősödtek. Erre szükség is van, hogy méltóképp tudjanak az emberek ünnepelni egy szülinapot vagy évfordulót”- mondja.
A korábbi Chianti Delicate nevű üzletüket idén keresztelték át Gusto Delicate-ra, amely egy kis ráncfelvarráson is átesett, és egy testvérboltot kapott Győrben. Martonosi a jövőről elmondta, 2017-ben még kettő hasonló bolt nyitását tervezik Magyarországon.
Veszprémben 2015-ben nyílt meg a város első speciality kávézója a Kereszt utcában, Tizen1 néven. Koncz Márkot, a tulajdonost kérdeztük arról, miként fogadták a veszprémiek a boltnyitást. „Már nyitás után elég gyorsan kialakult egy törzsközönség, aki rendszeresen látogat bennünket, de akadnak még olyanok is, akik veszprémiként még csak most kezdik felfedezni a helyet. Sok ember Budapestről, balatonparti és más vidéki városból célzottan jön hozzánk, ha erre jár”- elmondása szerint semmi okuk a panaszra, rendkívül elégedettek az első évükkel. „A minőséget szépen tartjuk, sok esetben fejlődni is tudtunk és erre a továbbiakban is nagy hangsúlyt fektetünk .”
Nyitásnál fő célkitűzés volt, hogy a folyamatos minőséget tartsák, miközben a kiszolgálás se romoljon. „Hátulról támadtunk, nem a számokat helyeztük előtérbe, hanem a vendéglátást”- mondja Koncz Márk. A Tizen1-nél úgy vélekednek, ha ez megy, „a többi jön magától”, és a Chianti Étteremhez hasonlóan úgy látják, ha ezt tartják, akkor annak hamar híre megy, ami előbb-utóbb generálja magát, és az a forgalmon is meglátszik.
A decemberben ideiglenesen bezárt Fricska tulajdonosa, Schőnig Márton a Vehirnek szólva úgy nyilatkozott, várakozáson felül teljesítettek az előző szezonban, az elképzelt számokhoz képest 20%-kal. Ez szerinte lehetett volna jobb is, ám úgy látja, Veszprémet is elérte a nyári balatoni szezon és a külföld elszívó ereje. „A parton sincs elég ember, Veszprémben meg pláne”-mondja. „Ez egész éves probléma, a Fricskánál meg főleg, ahol a szezon áprilistól az ősz közepéig tart.” A tulajdonos szerint azonban ez hosszútávon változni fog, és többen fognak hazajönni, hiszen szerinte nem élet Londonban felszolgálni úgy, hogy fizetés jó része az albérletre megy el, és 5-6-an zsúfolódnak össze egy kis lakásban.
A Fricska a nyitás óta eltelt három évben sokat változott. Most is épp átalakítás miatt tartanak zárva, 2017-ben ugyanis szeretnének kvázi szintet lépni. Az étterem vonal erősítésével a konyhát kétszeresére bővítik, az előző Fricska stílust pedig elengedik. Az új hely dizájnjáért egy olyan belsőépítészt bíztak meg, aki számos stílusos bisztrót tervezett már a fővárosban. A régióban egyedinek számító megújult Fricska a tervek szerint márciusban meg is tudja nyitni kapuit.
A Fricska nem csak megújul, hanem terjeszkedik is. A bisztrónak otthont adó épületben ugyanis egy 8 szobás boutique hotelt is nyitnak a nyár elejére, a mellettük levő volt nyomdából pedig rendezvényközpontot kreálnak.
A Sédvölgy másik oldalán lévő Pajta Kisvendéglő tulajdonosa, Egressy Szabolcs hasonló állásponton van, ami a munkaerőt illeti. Ehhez szerinte hozzájön még az is, hogy sok „fiatal szakember” képzetlen a munkaerő-piacon. „ A mentalitásban vannak hiányosságok. Sokan olyan irreális követeléseket támasztanak elő, mintha Ausztriában keresnének munkát.”
A vendégekről szólva elmondta, nem teljesen úgy alakult az előző év, ahogy eltervezték, ami szerinte a hely előző tulajdonosaira, és a róluk kialakult rossz képre vezethető vissza, ez pedig megnehezíti, hogy visszaszerezzék a vendégeket.
A tulajdonos szerint az egymás üzlete iránti irigység mellett számos probléma van a vendéglátásban, amelyek csak összefogással és párbeszéddel oldhatóak meg. „Megbeszéléseket kellene tartani, ha ez nem történik meg, jó helyek fognak bezárni”-vélekedik.
A 2017-es évről elmondta, hiába tolódott el a vendéglátás a hamburgerek és a street foodok irányába, ők továbbra is a hagyományos magyar ételek sikerében és az alázatos munkában hisznek. Az új szezonra olyan gasztronómiai színházi előadásokkal készülnek, amelynek során a darabokhoz igazítják a felszolgált ételeket.