Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtan Tanszékeinek professzora tartott közel egy órás előadást a brexit-kérdésről hétfő este az MTA VEAB-székházában.
Mivel annyira összetett kérdésről beszélünk, pontokba szedtük az előadás néhány lényegi megállapítását. A lent felsoroltaknál természetesen jóval több kérdés fogalmazódott meg az előadáson kezdve attól, hogy miként változna az EU-parlament összetétele, és miként foltoznák be az üres helyeket.
- A brexittel kapcsolatos probléma alapból ott kezdődik, hogy a sajtó és a köztudat sem egységes a kérdésben, mindenki mást hangoztat, mást ért alatta, és nem is igazán tudjuk, hogy micsoda, és merre tart.
- A mai napig semmi sem változott a brexit előtthöz képest, csak a britek és parlament mondott valamit. Eddig csupán csak szándéknyilatkozatról lehet beszélni.
- A politika a szavazás előtt azt állította, hogy ki kell lépni az EU-ból, a brit média is javarészt ezt sulykolta, miközben a kereskedelmi egyezmények szakmai oldaláról alig beszélt valaki. Ennek alapján is születhetett meg az a döntés, hogy el kell hagyni az Európai Uniót.
- Török Ádám több mint 40 tudományos elemzést olvasott a témában, melyek 90%-a brexit-ellenes, vagyis EU-párti, a kilépés pozitívumairól egyetlen tudományos cikket sem talált. Legalábbis olyat, amellyel mindkét fél jól járna.
Török Ádám schrödinger macskájához hasonlította a brexit ügyet
- A britek, és Theresa May tradicionálisan komolyan gondolják, hogy a népakarat számít. Ismételt szavazásról szó sem lehet. A kérdés csak az, hogy valóban azok szavaztak-e, akik felelős döntést tudnak hozni, ugyanis a brit társadalom összetétele sokat változott az elmúlt évszázadban.
- Az Európai Unió, illetve az Egyesült Királyság kompromisszumos stratégiája könnyen a halogatás lehet: folyamatosan hangsúlyozhatnák, hogy a brexit megkezdődött, miközben fenntartják az integráció 2016 előtti állapotát – így pedig évekig fennmaradhatna az az átmeneti szituáció, melyet a professzor a Schrödinger macskája gondolatkísérlethez hasonlított. Van is, meg nincs is.
Schrödinger-kísérlet
Lényege, hogy egy macskát olyan dobozba zárnak, amelyben elhelyeztek egy halálos nukleáris dózis felszabadítására alkalmas csapot, de a doboz belseje kívülről nem látható. Azt sem lehet tudni, mikor nyílik ki a csap; a macska állapotáról csak a doboz kinyitásakor lehet meggyőződni. Így azt sem lehet tudni egy adott pillanatban, hogy a macska él-e még, vagy már nem. Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghal, ki kell nyitni a dobozt. A fogós kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt? Él? Halott? Vagy mindkettő? Mivel egyikre sincs bizonyíték, Török Ádám szerint a világ a harmadik, bizonytalan állapotban van a brexittel kapcsolatban.
- Török szerint sokak érdeke, hogy ne derüljön fény a macska állapotára, és sok britről is tudni, akik szerint a brexitet nem is kéne végigcsinálni, vagy eleve egy rossz döntés volt.
- A tavalyi brit népszavazás eredménye nem teremtett jogi kötelezettséget, ugyanis a kilépésre készülő tagállamnak kell bejelentenie a mechanizmust, s a folyamatnak ettől kezdve két éven belül kell lezárulnia. A kilépés folyamatát még az is nehezíti, hogy a szakítást minden EU-tagállamnak külön-külön ratifikálnia kell. Amíg ez nem történik meg, addig a kiválásra készülő ország macskaszerű állapotban marad: befektetők, a multinacionális vállalatok, sőt – persze legtöbbször ki nem mondva – a külföldi kormányok sem tekintik tagállamnak.
- Kimazsolázás: Az unió felfedezte, hogy britek mire játszanak. Mindent, ami jó nekik az EU-tagságból, megtartanák, ami nem, azt kidobnák. Ezt azonban nem lehet. Vagy mindent megtartanak, vagy semmit.
- Az EU-t a brexittel kapcsolatban nem csak az érdekli, hogy bent maradnak-e a britek, hanem hogy a példa ragadós lesz-e.
- Sok brit gazdasági szereplő hiszi azt, hogy azért mennek rosszul a dolgok, mert az EU rossz állapotban van.
- A szavazás után egyre kevesebben beszélnek a kilépésről, mert időközben rájöttek, hogy nagy bajokkal küszködik a brit gazdaság.
Theresa May-egyesek szerint meg vannak számlálva a napjai. Fotó: Mirror
- Az eu-s támogatások és egyezmények nélkül összeroppanna a brit mezőgazdaság (fajlagosan a brit mezőgazdaság az egyik legeredménytelenebb az Unióban) és az autóipar. A külföldi munkaerő beáramlása nélkül több szektor is rendkívül meggyengülne. A probléma itt is fennáll: a kelet-európai szakképzett munkaerőre van szükség, ám a képzetlen Afrikából és Közel-keletről érkezőkből van több.
- Ír kérdés: világpolitikai súlyú dilemma, hisz az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és Írország közti határ ügyén elcsúszhat az brexit egész folyamata. A brexit esetén az észak-írek mennének a britekkel, ehhez azonban olyan határokat kellene kiépíteni, ami gyakorlatilag lehetetlen: a képzelt határ házakat, ingatlanokat, sőt, még temetőket is kettészel.
- Az EU nincs lépéskényszerben, továbbra is várja a brit javaslatokat, miközben utóbbiaknak fogy az ideje. Az unió tárgyalási stratégiája egyértelmű: úgy akarják, hogy a kilépés két éves határideje előtt minél jobban kapkodjanak a britek, mert az uniónak nem érdeke elveszíteni Nagy-Britanniát.
A fent említett pontok és az előadás után jogosan merült fel a kérdés a hallgatóság körében, és talán az olvasóban is: valójában az unióból se kilépni, se kizárni nem lehet senkit?
Címlapfotó: Cnbc, Getty Images
