Múlt szombaton avatták fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara veszprémi igazgatóságának új létesítményét, mely arra hivatott, hogy a kor igényeinek megfelelő körülményeket biztosítsanak az ügyfeleknek és az agráriumban dolgozóknak. Többek közt annak a 7 ezer megyei kistermelőnek, akik fontos elemei a helyi gazdaságnak.
Kiből lehet őstermelő? Mit jelent őstermelőnek lenni?
Minden 16. életévét betöltött magánszemély, akinek valamilyen mezőgazdasági tevékenysége van, őstermelői igazolványt kaphat. Az őstermelői igazolvány kiadásához szükséges, hogy megjelölje, hogy hol és mit termel. Így akár otthon, a kertben is termeszthetünk zöldséget, gyümölcsöt, de ezt a falugazdász és a kormányhivatal is ellenőrizheti. Az őstermelés lényege az, hogy a termelő elsősorban saját magának, családjának, gazdaságának termeljen, másodsorban profit érdekében piacra is termeljen. Saját gazdaságban és piacokon árusíthat, és ha tud, bekerülhet a közétkeztetésbe vagy kereskedelmi hálózatokba is.
A tapasztalat az, hogy a boltok nemigazán foglalkoznak az őstermelőkkel, mert kicsik. A jelenlegi szabályozás szerint a nagyobb üzemmérettel rendelkező gazdálkodók is őstermelőnek minősülnek, azonban a kamara törekvése az, hogy őstermelők csak azok a kisgazdaságok legyenek, akik az előzőekben megfogalmazott célokat teljesítik.
Milyen az őstermelők megyei helyzete?
Szerencsére az őstermelők kínálata színes, amit a megye természeti adottságai, domborzati viszonyai tesznek lehetővé: megtalálhatók a gabonatermesztők, gyümölcsösök és a kisállattartók is.
Már eddig is és most is azt hangsúlyozzuk, hogy ne alapterméket termeljenek, hanem kistermelőként dolgozzák is fel a termékeket. Ezzel kapcsolatosan elmondhatjuk, hogy jó az irány, pozitív tapasztalatok vannak. A megyében több, mint 7 ezer őstermelői igazolvány van, de egy igazolványon akár két őstermelő is szerepelhet (közös őstermelői), így ha a magánszemélyek számát nézzük, akár valójában 10 ezer őstermelője van a megyének.
Van igény az őstermelők termékeire Veszprém megyében?
Többségük azt termel, amire van igény. A kereslet és a kínálat hál’istennek találkozik. Az a tendencia, hogy egyre többen foglalkoznak feldolgozással, mert észrevették, hogy a vásárlók inkább készterméket szeretnének hazavinni, már nem szívesen foglalkoznak otthon feldolgozással. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezzel a hozzáadott értékkel a termelő nagyobb haszonra tehet szert.
A vásárlók mennyire ismerik az őstermelőket?
Az őstermelők megismerése és népszerűsítése során nagyon fontos a marketing. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek valamilyen szinten egységes arculati elemek kialakítására ösztönöznek. Két jól működő példa már van a megyében: az Éltető Balaton-felvidékért és a Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Leader egyesületek, ahol saját, vidék minősége védjegyes termelők vannak, akik egységes arculati elemeket alkalmazhatnak. 154 védjegyes termelő, kézműves, szolgáltató van a megyében, akik ugyanolyan csomagolással, közös marketinggel jelenhetnek meg a piacon.
Marketingben van még hova fejlődni, de ahhoz képest, hogy három évvel ezelőtt hol tartottunk, azt mondom, hogy most már jó úton haladunk. Mindenki fejleszt, és jó látni, hogy az emberek egymástól tanulnak, összetartóak. Látszik a fejlődés, ami a többieknek is példa arra, hogy el lehet jutni egy magasabb szintre.
A termelők vagy a boltok termékeit választják inkább a vásárlók?
Nincs erre vonatkozó felmérés, azonban én saját tapasztalatom alapján körülbelül 30%-ra teszem a tudatos vásárlók számát. Főleg a nyugdíjasok és a fiatalok azok, akik hajlandóak többet fizetni egy magyar, helyi termékért. Azt látjuk, hogy nekik fontosabb a minőség, mint az ár. Egyre nagyobb igény van a termelők munkájára, viszont nincs elég kistermelő. A jövő fontos feladata, hogy a fiatalabb generációkat bevonjuk a mezőgazdaságba annak érdekében, hogy a növekvő vásárlói igényeket továbbra is ki tudjuk elégíteni minőségi termékekkel.
Jól termelnek a környékbeli gazdák? Miben kellene fejlődniük?
Azt gondolom, hogy többen kellene lennünk, és jobban össze kellene fognunk. Sokan belefáradtak a piacozásba, és inkább saját boltot nyitnának. A kiugrási lehetőség az lenne, ha az azonos terméket gyártók is többen összefognának, és olyan célokat fogalmaznának meg, hogy például bekerüljenek a közétkeztetésbe vagy magyar a kereskedelmi hálózatokba.
Van-e olyan igény a megyében, ami még nincs kiaknázva?
Igen, mindig volt és lesz is. Éppen ezért van szükség a genereációváltásra, hiszen a fiatalok kreativitása, ötletei mindig új színnel töltik a meg a piacokat. Egyébként minden eladható az élelmiszerektől, a kézműves termékeken keresztül az ajándéktárgyakig. A múltból jövő hagyományokat egyre többen akarják feléleszteni, ez látszik a környékbeli fesztiválok tematikáján is.
Veszprém megyének az az erőssége, hogy színes: van alföld, fennsík, felvidék, dombság, tó, félsziget. Minden, ami az országban van, kicsiben a megyében is megtalálható. Nem a mennyiség, hanem a minőség az erőssége. A mikroklímának köszönhetően Magyarországon kiváló minőségű termékeket tudunk előállítani. Ebben van a potenciálunk. Aki beleharap egy holland és egy magyar paradicsomba, érezni fogja a különbséget ízvilágban és minőségben is.
