Ljubomir Vranjes igazán megnyerő személyiség. Interjúnkat is épp olyan szenvedélyesen éli meg, mintha a kispadról dirigálna egy BL-mérkőzésen. Szívből beszél, gesztikulál, sztorizik, kiszolgálja az újságírókat, valódi betekintést nyújt a veszprémi kézilabdázás új korszakába.
Európa számos pontjáról, igazi topklubok keresték, ő mégis a magyar rekordbajnok Telekom Veszprémet választotta. – Ezt a döntést a feleségemmel közösen hoztuk meg. Otthon ő a főnök – teszi hozzá zsivány vigyor kíséretében a kétgyermekes édesapa, akit a veszprémi gárda komplex ajánlatával lehetett megfogni. – Olyan helyet kellett találnunk, ami ideális a gyerekek tanulmányai szempontjából. Budapest pedig egy igazi világváros, remek iskolákkal és számos lehetőséggel az élet minden területén. Veszprémig csak egy bő órát kell utaznom, ahol a világ egyik legerősebb játékoskeretét irányíthatom. Mint edző mindig szeretnék tovább fejlődni, ezért volt szimpatikus a szövetségi kapitányi poszt. Ezt a három tényezőt csomagban értékelve, senki nem tudta felül licitálni – árulta el klubváltása körülményeit Vranjes, aki még mindig keresi új otthonát a magyar fővárosban.
A játékosként világ- és Európa-bajnok trénernek szoknia kellett a tikkasztó bakonyi nyarat, de a magyar konyha is meglepte. – Mindenki csak a gulyáslevest és a paprikát említi, ha a magyar konyháról van szó, pedig elképesztő, hogy mennyivel színesebb ennél a gasztronómia – tette hozzá Vranjes kávéját kortyolgatva.
Edzői hitvallás
Hitvallása szerint az igazán fontos dolgok fejben dőlnek el, míg a kézilabdázás szakmai része csak apró finomságokat tehet hozzá a játékosok egyéni fejlődéséhez. Szemléletformáló lépései közé tartozik az is, hogy tanítványai feleségeit, s a barátnőket is bevonta a csapatépítő foglalkozásokba. – Fontosnak tartom, hogy a játékosaim családja, a feleségek és a barátnők is elfogadják, azt, ahogy dolgozom. Ha otthon nem értik, hogy miért kérek valami extrát a fiúktól, akkor előfordulhat, hogy valaki rossz szájízzel érkezik hozzánk egy tréningre. Ezt szeretném elkerülni, azzal, hogy bevonom a társakat is a közös programokba – árulta el a mester.
– A gárda még sosem edzett ilyen keményen korábban. Ez egy komoly változtatás a korábbi évekhez képest. Látszik, hogy fáradtak a fiúk, de én egy olyan csapatot építek, amelynek májusban és júniusban kell igazán robognia, nem pedig októberben. Időbe fog telni, amíg minden összeáll, türelmesnek kell lennünk, de egészen biztos vagyok benne, hogy a végeredmény mindenkinek tetszeni fog – bizakodott.
Vranjes, a pedagógus
A Handball City Fesztivál felkészülési tornán látottakra is kitért, s csattanós választ adott azoknak, akik máris temetnék a Telekomot. – A Plock és a Celje elleni meccseket kísérletezésre szántam. El kell dönteni, hogy mi a fontosabb, hogy fejlődjenek az új igazolásaink, s esetleg nem mi leszünk az elsők vagy mindenáron nyerni akarunk, de akkor nem tudunk előrébb lépni. Fél órát kaptak az újoncok, akik sok szép megmozdulás mellett hibákat is vétettek. Győri Mátyás például remek munkát végzett BL-résztvevő riválisokkal szemben. Mindenkitől azt várom, hogy egy kicsit jobb legyen, mint tavaly. De ehhez játszani kell, másképp nem fog menni – nyomatékosította.
– Az sem véletlen, hogy Győrit a büntetőpárbajban vétett hibája után másodszor is odaküldtem a büntetővonalra. Hogy tanulná meg, hogy miként kell megbirkózni egy ilyen feladattal, ha nem adok neki lehetőséget erre? – mutatott rá a 43 esztendős szakember, aki tanulságos történettel támasztotta alá döntése pedagógia hátterét. – 2013 nyarán a Flensburggal jártunk egy felkészülési tornán, ahol épp a Wisla Plock volt az ellenfelünk a fináléban, melynek büntetőpárbaj lett a vége. Az akkor alig húsz esztendős Hampus Wannét és több fiatal játékost jelöltem ítéletvégrehajtónak. Sokan elhibázták. Ugyanebben az évben a kölni négyes döntőben a Barcelona ellen is őket írtam a cetlire. Akkor már nem hibáztak, mi pedig elhódítottuk a BL-címet – idézte fel edzői karrierje legnagyobb sikerét.
– Tudom, mit csinálok. Nem félek attól, hogy kikapunk. Természetesen nyomást helyezek ezzel a fiatalokra, de tudom, hogy ettől fognak fejlődni emberként és kézilabdázóként egyaránt – húzta alá, hozzátéve, a bakonyi szurkolóknak jó pár meglepetésben lesz még részük, az önmagát „a szokványostól eltérő” trénernek nevező Vranjestől. – Időbe telik míg megtaláljuk az egyensúlyt a gárda rutinos és fiatal játékosai között. A győzelem elérése mellett mindenkinek fejlődnie kell, a szurkolóknak pedig támogatniuk kell a fiatalokat ebben a folyamatban.
Szemben az árral
Ljubomir Vranjes játékosként meghazudtolta sportága törvényeit, 166 cm-es magasságával örökre beírta magát a – többnyire óriások uralta – sportág históriás könyvébe. S, hogy miként kompenzálta fizikai adottságait a svéd válogatott emblematikus alakja? – Mindig is hatalmas elánnal küzdöttem és nagy szívvel játszottam, s mindig nyerni akartam. Ha elhiszed, hogy képes vagy nyerni, akkor tényleg lehetségessé válik. Én elhittem, hogy kemény munkával bármit elérhetek és összejött. Sokan mondták fiatalkoromban, hogy sosem leszek elég jó játékos, mert túl alacsony vagyok a kézilabdához. Labdarúgásban is tehetséges voltam, szerződést is kínáltak nekem, de én szembementem az árral és a kézilabdát választottam – emlékezett vissza.
– Kicsit úgy érzem, hogy most is szembe kell mennünk az árral. Mindenki azt mondja, hogy Palmarsson nélkül csak a hetedik, nyolcadik helyen állunk a Bajnokok Ligája rangsorában. Én hiszek benne, hogyha összefogunk, akkor a sztár, Palmarsson nélkül is képesek lehetünk valami nagyot alkotni – mondta olyan szuggesztióval, hogy hallgatóságában meg sem fordul, másként is alakulhatnak a dolgok.
„Kiismerhetetlen lesz a Veszprém”
Sokan találgatják, mennyire nyúl majd bele a jól működő veszprémi játékrendszerbe. Elmondása szerint egy dolog biztosan változik: nehezebb lesz olvasni a magyar bajnok játékát. – Az előző szezonokban mindenki tudta, hogy mit fog játszani a Telekom Veszprém. A kérdés az, hogy meddig működhet még ez így. A rutinosabb játékosaim sem lesznek fiatalabbak, én pedig öt-tízéves távlatban gondolkodom a kispadon. Nem akarok minden alkalommal rohanós kézilabdát játszani. Azt szeretném, ha a csapatom egy új, magasabb szintre lépne, ehhez pedig lépésről lépésre kell fejlődnünk. Vannak új ötleteim, egyelőre azonban csak a lerohanások számát növeltük. A fiúk még túl fáradtak a felkészülés után, s ezért többet hibáznak. Májusban kell majd hiba nélkül bemutatni az új elemeket – húzta alá.
Az „Építők” BL-csoportját „kígyófészekként” aposztrofálta, ahol minimális különbségű sikerekre, s meglepetéseredményekre számít. – Nem mehetsz biztosra a Breszttel vagy a Celjével szemben sem. Egy könnyű ellenfél sincs a nyolcasunkban, mindenki ellen a legjobb játékunkra lesz szükségünk – összegezte a kilátásokat.
S végezetül álljon itt egy idézet Ljubomir Vranjestől, ami talán mindennél jobban jellemzi a bakonyiak új karmesterét. – Ha egyszer megérzed a győzelem ízét, nem tudsz leállni vele. Emlékszem, amikor először lettem svéd bajnok, azonnal duplázni akartam. Aztán így volt ez a világbajnokságon és az Eb-ken is. Ha egyszer elhódítottad a BL-serleget, mindent megteszel, hogy még egyszer a tiéd lehessen a trófea. A győzelem olyan, mint a drog és én függő vagyok.
