Remekül kezdtek a hazaiak, ha úgy tetszik: kellően összpontosítva megvalósították a pályán azokat a játékelemeket, amik addig csak a tréningeken jöttek be, illetve a mérkőzések előtti fogadkozások alkalmával hangzottak el. Védekezésben és támadásban is megfelelőt nyújtottak: hátul erőszakosan és hatékonyan vitézkedtek (…így a kapusteljesítmény is dicséretes volt), a gyors kontrák pedig gólokkal zárultak. A jó tempót diktált Szöllőskei Gergőék precízen és fegyelmezetten oldották meg a taktikát, jó kollektív szellemről tettek tanúbizonyságot.
A szünetig nagy előnnyel mentek mieink, ám a második félidőben már nem tudták annyiszor realizálni a megbeszélteket, mint addig, a rivális nyitott védekezése megzavarta őket, míg a túloldalon ziccerek maradtak ki. A tabellán előrébb álló, mégis hasonló játékerőt képviselő tataiak próbálták megnehezíteni a dolgukat, feljöttek két-három gólra, ám teljességgel büntetni és visszakapaszkodni képtelenek voltak. A bakonyiak fordulás után nem voltak pontosak – jelezvén: messze vannak még a legjobb formájuktól –, ám csapatként és egységesen küzdöttek; a sikerrel tettek egy újabb lépést a helyes irányba.
Férfi kézilabda NB I, Nyugati csoport, 4. forduló:
Veszprémi Kézilabda Kft.–Tatai AC 26-21 (15-8)
Veszprém, 100 néző. Vezette: Sándor és Szabó.
Veszprém: Andorka – Szöllőskei 6, Márton 3, Éles 4, Árpási 2, Haszilló 2, Szmetán 1. Csere: Sneider (kapus), Kovács 4, Kreisz 2, Csirke 2, Füleki, Lovas, Tóth M., Szobol. Vezetőedző: Vágó Attila.
Edzői értékelés
Vágó Attila: – Nem vitás, a lelkeknek már kellett ez a diadal, jár is érte a gratuláció a csapatnak. Egy biztos, sok munkánk fekszik benne. A folytatásban viszont több kell ennél, mert a koncentrációnk nem volt hatvan perces, míg az öt-tíz perces rövidzárlatainktól meg kell szabadulnunk.
