A tabellán előrébb állt hazaiak győzelemmel akartak búcsúzni a híveiktől, ugyanakkor nem sikerült kellően felpörögniük az évzáró mérkőzésre. Hiába ível mostanság a mieink formája felfelé, öt–négyet követően zsinórban öt vendégtalálat született, s az ellenfél az első félidőben tartotta a két-háromgólos előnyét. Az eredmény után futott, nem megfelelő hőfokon üzemelt gárdánk főként a saját hatosa előterében követett el gyermeteg, a sportolói rutintalanságából fakadt hibákat (…harminc perc alatt ritkán veszik be a kapujukat tizenhétszer), vagyis elsősorban a védekezés minőségével volt a baj.
A fordulás után aztán megmutatták, hogy nem felejtettek el kézilabdázni és a valódi tudásuk szerint teljesítettek: tizenkilenc-huszonkettő után repesztettek egy nulla–nyolcas sorozatot, arra a rivális egy góllal felelt, majd jött egy újabb, immár megsemmisítő nulla-hetes roham. Ekkortájt már uralták a bajnokit, a lerohanásaik eredményeként nem ismertek kegyelmet, a nagyszünetben megbeszélteket fegyelmezetten betartották, úgy, hogy a Komárom-Esztergom megyeieknek esélyük sem volt felzárkózni. Elképzelhető, hogy a csapatunk az újabb diadala révén ötödik helyezettként fordul a következő esztendőre.
Férfi kézilabda NB I/B Nyugati csoport, 14. forduló:
Veszprémi Kézilabda Kft.–Grundfos Tatabánya KC U20 36-25 (14-17)
Veszprém, 200 néző. Vezette: Bujdosó, Horváth.
Veszprém: Andorka – Lovas 2, Kreisz 1, Tóth M. 6, Heiczinger 7, Éles 6/2, Szöllőskei. Csere: Sneider (kapus), Füleki, Hári 5, Marton 2, Árpási 3, Haszilló 3, Szmetán P. 1, Bendicsek. Vezetőedző: Vágó Attila.
Edzői értékelés
Vágó Attila: – Az első játékrészben nem alkottunk magas szinten, a tanítványaink fejében talán már az év végi ünnepek jártak. Szerencsére most is tanultunk a hibáinkból, sikerült megújulnunk, később ugyanis gyorsabb és gólra törőbbek lettek a támadásaink, s ennek köszönhetően nagyban javult a helyzetkihasználásunk.