Kesztyű, maszk, de mosolygó szemek
– a minap bevásárlás közepette találkoztunk össze Pischné Bankó Zsuzsannával, a női kézilabda NB II Dél-nyugati csoportjában szereplő Veszprém Pannon SE szakmai igazgatójával. Ha már a sors így hozta, néhány kérdés erejéig fel is tartottuk a megyei szakfelügyelőt, akinek a bevásárlókocsija egyébként teljesen tele volt pakolva.
Úgy gondolom, hogy a koronavírus adta helyzetben azon kívül, hogy vigyázunk embertársainkra az a legkevesebb, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy segítsünk is egymáson. Próbálok így tenni én is: az idős, illetve kiszolgáltatott helyzetben lévő rokonoknak, barátoknak nap mint nap segítek a betevők beszerzésében
– válaszolt kedvességgel.
Pischné Bankó Zsuzsanna (archív fotó)
A világjárvány következtében a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) előbb zárt kapuk mögé rendelte, majd felfüggesztette, később pedig lezárta, semmissé tette a 2019/2020-as kézilabdaidényt. Utóbbi döntés kétségkívül óriási port kavart a magyar kézilabda-társadalom színterén. Pischné szerint azonban a lehető leghumánusabb határozat született.
Lássunk tisztán: nem volt más, vagy jobb lehetőség. Az MKSZ döntéshozói közvéleménykutatást folytattak a határozatok meghozása előtt. Ismereteim szerint más megvalósítható alternatívát senki sem javasolt. Ebben helyzetben természetesen vannak, akik jól, mások kevésbé járnak szerencsével. Több egyesület jelenleg is anyagi gondokkal küzd, tehát már most sem lehet tudni, hogy a következő évi bajnokságban mely csapatok tudnak majd a jelenlegi osztályukban indulni. A szövetség egyértelmű célja, hogy minden osztály teljes létszámmal kezdje a következő évet, de addig még sok minden változhat. Sajnálom Éles József klubját, hiszen bátran merem állítani, hogy a veszprémi fiatalok feljutottak volna az első osztályba. Viszont gondoljunk csak bele, akkor mely csapatoknak kellene búcsúzni az élvonaltól? A kiesőhelyen álló csapatok sorsa bárhogyan alakulhatott volna. Nem lehet igazságot tenni... A helyzet az, hogy jelenleg empatikusnak kell lennünk: száz éve nem volt Európában hasonló helyzet. Ússzuk meg, majd utána tudjunk talpra állni, jelenleg ez a legfontosabb tényező!
"Építkezni egymás segítésével és összefogással!"
A VPSE a döntés meghozásának pillanatában egyébként a harmadosztályú női kézilabda-bajnokság ötödik pozícióját foglalta el. Abszolút jó eséllyel pályázva az év végi dobogós helyezésre is. Zsuzsanna portálunk kérdésére hangsúlyozta: feljutási szándékaik egyáltalán nem voltak.
Szeretném nyomatékosítani, hogy egyesületünk álláspontja egyértelműen az, hogy a kézilabda sosem lehet az első helyen egy ember életében. Soroljam a fontosabb dolgokat? Lelki, szellemi egyensúly, egészség, család; csakhogy néhányat említsek. Kérdezem én, Isten ne adja, de ha felüti a fejét egy sérülés, ha nem épül fel belőle a sportoló, akkor később mit kezd majd az életével?
– vetette fel, majd hozzátette: "szerte a világban a szövetségek rengetek energiát fordítanak arra, hogy a professzionális sportolóikat segítsék a továbbtanulásban is."
Az irányító Ács Anna húszgólos előnnyel, 155 találattal vezette bajnoksága listáját (archív fotó)
Nálunk a felnőtt csapatban a lányok egytől egyig értelmes, tanult hobbisportolók. Szinte mindenki egyetemet végzett, dolgozik, gyermeket nevel, vagy jelenleg is tanul. Természetesen fontos a lehető legjobb helyezést elérni, de nem elsődleges szempont, hogy év végén hányadik helyen állunk
– mutatott rá az egykori élvonalbeli kézilabdázónő, hogy számukra sokkal fontosabb az, hogy közösségükben az utánpótláskorúaknak is biztosított legyen a fejlődési lehetőség.
A szaktekintély a vehir.hu kérdésére úgy fogalmazott, hogy elengedhetetlen az utánpótlás-bázis egyben tartása. Ezért nemcsak a felnőttek, hanem az egyesület minden korosztályában szereplő sportolók heti három alkalommal végeznek futó, illetve erősító gyakorlatokat, amelyeket edzőik online is feltöltenek a szövetség felületére.
Az online edzői felületen szövetségünk lehetőséget biztosít arra, hogy az otthon végezhető edzéseket dokumentálják az edzők. Trénereink ebben a kritikus helyzetben is becsülettel végzik munkájukat. Annyit mondhatok, meg is becsüljük a szakembereinket, akik a gyermekek sikeréért minden tőlük telhetőt megtesznek. Nem engedjük el a kezüket!
– zárta a beszélgetést Pischné Bankó Zsuzsanna.
