Európában a testvérvárosok kialakításának gyakorlata a második világháború után kezdett el kibontakozni, hogy a földrajzilag távol eső települések a levelezőtársakhoz hasonló partneri-kulturális kapcsolatot alakítsanak ki egymással, és hogy az európai népeket közelebb hozza egymáshoz.
Általában ezek a szövetségek szimbolikus jelentésűek és inkább a kultúra, a turizmus, ifjúsági és sportkapcsolatok szintjén működnek, legkevésbé gazdasági vagy politikai jellegűek. 1957. április 28-án a franciaországi Aix-les Bois-ban alakult meg Testvérvárosok Világszövetsége, ami alapján minden év április utolsó vasárnapján ünneplik a testvérvárosok világnapját.
Magyarországon a rendszerváltás előtt a városok főleg a „baráti országokban” kerestek maguknak „társakat”, de ez a felfogás azóta sokat lazult, így van például testvérvárosa Veszprémek már Izraelben vagy Dániában is. Ma a városok közti együttműködések több dimenzióban is folynak, hiszen Veszprémnek vannak úgynevezett partnervárosai (Kínából Ningbo és Franciaországból Saumur), emellett tagja az Európai Városok Szövetsége nevű szerveződésnek is. Ezek a csoportosulások más szinteken és mélységben működnek együtt. A testvérvárosi kapcsolatokat 1989 óta az Európai Unió is támogatja.
Ha a klasszikus értelemben vett testvérvárosi kapcsolatokat vizsgáljuk, Veszprém tíz ilyen településsel rendelkezik:
- Bottrop - Németország
- Gladsaxe - Dánia
- Nyitra - Szlovákia
- Ottignies-Louvain-la Neuve - Belgium
- Passau - Németország
- Rovaniemi - Finnország
- Sepsiszentgyörgy - Románia
- Tarnów - Lengyelország
- Tartu - Észtország
- Tirat-Carmel - Izrael
A legrégebbi barátság 1970-re nyúlik vissza, Veszprém és az észt Tartu ebben az évben vette fel a kapcsolatot egymással, majd több mint 40 évvel később, 2016-ban megerősítő pecsétet tettek a szövetségre. A két város közti testvériség érdekessége, hogy 2024-ben, Veszprém után az észt város lesz Európa Kulturális Fővárosa. (A két város kölcsönösen támogatta és támogatja egymás pályázatát.)
A Koppenhága melletti Gladsaxe-szal 1973-ban, a finn Rovaniemivel 1974-ben kötött testvérvárosi megállapodást Veszprém. 2019-ben utóbbi kapcsolatra is megerősítő aláírás került:
Bottrop 1988-ban, Ottignies-Louvain-la Neuve és Sepsiszentgyörgy 1990-ben írta alá a megállapodást Veszprémmel. Tirat-Carmel 1996 óta, Passau 2000, Tarnów és Nyitra pedig 2012 óta ápol barátságot a királynék városával.
A kapcsolatok közti hangsúlyt jelzi, hogy Veszprémben számos utca viseli a fenti városok nevét, mintegy szimbolikusan is megerősítve a barátságot. Így van például a városban Gladsaxe vagy Tirat-Carmel utca. Arról egyébként nincs ismeretünk, hogy bármely városban lenne-e Veszprém tér, vagy Veszprém utca, de nem elképzelhetetlen. Ami biztos: az itteni városházán a testvérvárosok címerei láthatók az előtérben.
Felvonulás a 2019-es Gizella napokon
Mivel a megállapodások főleg a kultúra és a sport szintjén mozognak, az utóbbi években számos példát láthattunk arra, hogy konferenciákat, találkozókat, vagy sporteseményeket rendezzenek. Ilyen többek között a testvérvárosok közti futsaltorna vagy a magyar-lengyel barátság hete keretében tartott testvérvárosok konferenciája. A testvérvárosokból érkező delegációk és iskolai csoportok rendszeres látogatók Veszprémben, csakúgy, mint a fesztiválokra érkező „küldöttek.”
Utóbbira jó példa a Gizella királyné halálának helyszínéről érkező passaui vendégek, akik minden évben részt vesznek a királynéról elnevezett májusi programsorozaton. A 2019-es fesztivál alatt új szobrot is avattak a Cholnoky városrészen, melynek avatóján a bajor város apolgármestere úgy fogalmazott:
„A szobor nem csupán egy alkotás, hanem a két város közti barátságot képviseli és nyomatékosítja.”
Hajlamosak vagyunk lebecsülni
Természetesen nem csak Veszprémbe érkeznek vendégek, hanem fordítva. 2016-ban hírportálunkat is meghívták Nyitrára, ahol három napon keresztül mutatták be a várost. Az erről szóló írásában Bertalan Melinda kollégánk megcáfolta mindazt, amit az effajta találkozókról és kapcsolatokról mondani szokás:
„A kulturális diplomácia és a testvérvárosok közötti kapcsolatépítés ugyanis tipikusan olyan terület, amit hajlamosak vagyunk lebecsülni. Holott ha belegondolunk, éppen a kultúra, továbbá jelen esetben a turizmus az, amivel a legszélesebb kört tudjuk megszólítani. Könnyen. Mert a kultúra remek építőelem, és ha ismerjük egymás hagyományait, sikerül elnyerni egymás szimpátiáját, akkor már elindulhat egy párbeszéd.”
Az persze más kérdés, hogy jelen helyzetben mennyire korlátozottak a lehetőségeink arra, hogy utazzunk, pláne hogy személyesen ismerjük meg akár a testvérvárosokat és kultúrájukat, de ha túlleszünk a koronavírus járványon, talán úgy jövünk ki belőle, hogy felértékelődve tekintünk mindarra, amit az ilyen kapcsolatokról és úgy anblokk az emberi személyes kapcsolatokról gondolni szoktunk. Már csak azért is, hisz egy több mint 75 éve tartó harvardi kutatás is rámutat arra, hogy a boldog élet titka a jó emberi kapcsolatokon múlik.
