A WHO statisztikája szerint az egész Földön a halálozások 71%-áért az olyan nem fertőző krónikus betegségek a felelősek, mint például a rák, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Ráadásul ez az arány növekvő tendenciát mutat.
Ha önmagában nem lenne elegendő ez a kedvezőtlen statisztika, van még egy kockázati tényező is, ami a jelenlegi pandémiában még nagyobb figyelmet kapott. Ha csak a magyar számokat nézzük a koronavírus halálozási adatai kapcsán, akkor is szembeötlő, hogy a vírus áldozatainak legnagyobb része valamilyen krónikus betegségben szenvedett. Erre egyébként az operatív törzs rendszeres sajtótájékoztatóin is felhívják a figyelmet.
Az egészségügyi szakértők javarészt egyetértenek abban, hogy az egyik napról a másikra történő életmódváltás és ezen belül az étkezési szokások megváltoztatása sem a legmegfelelőbb megoldás ezekre a problémákra, hiszen a szervezetnek szüksége van egy átállási időszakra, így inkább a fokozatosság elvét érdemes követni. Ennek ellenére, aki tényleg komolyan akarja gondolni, hogy változtat az életvitelén, egy nap muszáj lesz elkezdenie és nem mindig a holnapi dátumot megjelölnie.
Milánóban élő vendégírónk, Buda-Csiszár Kata – aki egyébként már többször adott tudósítást az olasz koronavírus-helyzet aktuális helyzetéről – szakmáját tekintve dietetikus, egy olyan mediterrán diétát javasol, ami nem csak a változatos és izgalmas étrend kialakításában segít, hanem hadat üzen a helytelen étkezés miatt kialakulófélben lévő krónikus betegségeknek is.
A következőkben az ő blogjából idézünk.
"A nem fertőző krónikus betegségek okait számos kutatásban vizsgálták, és mint várható volt, az okok szerteágazóak. Vannak olyan faktorok, amiken nem tudunk változtatni, mint a genetikánk vagy a korunk, de az összes többi faktoron, ami az életstílusunkra vonatkozik igen. Ilyen például az, hogy sportolunk-e, mennyit és hogyan alszunk, dohányzunk-e, hogyan kezeljük a stresszt és milyenek a táplálkozási szokásaink. A táplálkozási szokásoknak is számos pontja van, mindről tudnék írni oldalakat. Ma azonban a húsfogyasztásra szeretnék kitérni. Ugyanis a negatív táplálkozási faktorok között fontos szerepet foglal a túlzott mértékű állati eredetű fehérjefogyasztás.
Nem akarok senkit meggyőzni a vegetáriánus étrendről, csak azt mondom, hogy csökkentsük az állati eredetű fehérjebevitelt. A magyar konyha nagy részét a húsos ételek alkotják. De nem volt ez mindig így, régen inkább a gazdag emberek kiváltsága volt a hús nagyobb mértékű bevitele. A többiek hétvégén és ünnepnapokon ettek húst. Az én nagyszüleim is tartottak falun állatot és mikor én gyerek voltam, ami nem is volt olyan régen azért, egy sertést vágtak le télen az egész családra (úgy értem abból jutott a nagyszülőknek, gyerekeknek és unokáknak), a tyúkok a tojásért voltak tartva, illetve vasárnaponként a tyúkhúsleveshez. És ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a falusi emberek sokkal aktívabb életmódot folytattak, tehát több energiát is használtak el. Persze finom a hús, jó értékű fehérje, de ha sokat eszünk belőle, jót teszünk-e vele a szervezetünknek?
Nem. És akkor még nem is beszéltünk az ipari állattartásról, a körülményekről, amelyekben az állatok élnek és a gyógyszerek, hormonok stb. amivel tömik őket.
A világ számos étrendi szokását és diétáját vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a legegészségesebb étrend a mediterrán diéta.
A mediterrán diéta ajánlásai szerint a hús heti bevitele maximum 4 adag lehet fejenként, és jobb, ha 3 adag ebből fehér hús. Vörös hús a marha, sertés, birka és vadállatok húsa. Fehér hús pedig a szárnyasok és a nyúlhús. Húsipari termékek, mint kolbász, szalámi, virsli egyáltalán nem ajánlottak. Tudom, hogy a magyar konyha szerves részei, vagyis hozzá vagyunk szokva, ha valaki nagyon nem bírja elhagyni ezeket a termékeket, heti egyszer fogyaszthatja őket.
A mediterrán diéta is tartalmaz húst, de főleg csirkét
Mivel tudunk fehérjét pótolni, ha nem eszünk húst?
Sajnos most már mediterrán országokban is hódít az egyáltalán nem egészséges nyugati típusú étkezési forma, de ha visszanyúlunk a gyökerekig, látjuk, hogy az étrend alapját a gabonák, zöldségek, gyümölcsök adták és hüvelyesek, amik gabonával együtt fogyasztva jó értékű fehérjét jelentenek. Az étrendet ezen kívül bővíthetjük sovány tejtermékkel, tojással és halfélékkel.
Tudom, hogy nem könnyű egyik napról a másikra átállni új táplálkozási szokásokra ezért arra gondoltam, hogy megpróbálhatjátok fokozatosan is, hetente egy-egy húsmentes nap beiktatásával.”
Tehát a kulcs ebben az esetben is a mértékletesség, valamint a minőségi alapanyagok használata. Ehhez pedig nem kell különösebben a pénztárcát sem megterhelni, hiszen Veszprém térségében számos olyan helyi gazdaság működik, ahol a legjobb minőségű zöldségeket és gyümölcsöket termelik, valamint állattartó gazdaságokból sincs hiány, amelyek termékeivel a helyi termelői piacon rendszeresen találkozhatunk.
