Itt, a Bakony szívében, Veszprémben tettem szert az alaptudásra. Történhet bármi, az ember az ilyesmit nem feledi csak úgy el. Hálás vagyok a nevelőedzőmnek, Kelemen Miklósnak, valamint Kozma Csabának és Rugovics Vendelnek. Nemcsak a futballtudásom nagy részét köszönhetem nekik, hanem a technikai és taktikai felkészültségemet, a győzelembe vetett hitem erejét is: más szóval azt, ami a futballpályán igazán számít
– hangsúlyozta a mára már profivá érett labdarúgó, akivel a vehir.hu egy délutáni séta során az egykori főhadiszállást, a VFC USE műfüves pályáját is meglátogatta, ahol anno, 2003-ban kezdődött el minden.
A háttérben a legendás épület, amelynek büféjéhez, öltözőjéhez rengeteg szép emlék fűzi Totyát
Igaz, Tóth Bence akkoriban még csak nagycsoportos óvodás gyermek volt, de elmondása szerint a focilabdával már öt-hat évesen is bensőséges kapcsolatot ápolt. Ahogy sétáltunk a vonalazás mentén, Totyából (ahogy a barátok hívják) csak úgy törtek felfelé a szebbnél szebb emlékek: az edzésektől az iskolás Góliát tornákon át egészen a nemzetközi megmérettetésekig.
Merthogy Bence tehetségére, alázatosságára a szaktekintélyek már igencsak hamar felfigyeltek: nem véletlen, hogy a ballábas belső balhátvéd az U16-os korosztálytól az U21-ig alapembernek számított a labdarúgó utánpótlás-válogatottakban.
Utóbbiban egyébként jelenleg is szerepel, csapatkapitány-helyettesként.
De hova vezetett az út a királynék városából? Portálunknak Tóth Bence részletesen is mesélt pályafutása következő állomásairól.
A Margit-templom az összes edzés látképébe beletartozott
Közel tíz, tartalmas év után kerültem el Veszprémből a győri akadémiára, ahol három évet töltöttem. 2014-ben jött a megkeresés az akkor még a másodosztályban szereplő Puskás Akadémiától, hogy örömmel vennék, ha csapatukban folytatnám. Sokáig nem kellett gondolkoznom, továbbálltam. Az azt követő idényben sikerült megnyernünk a bajnokságot is: feljutottunk az élvonalba, amire nagyon jól esik emlékeznem!
Gondoljunk csak bele, valóban milyen emberfeletti érzés lehet az, ha valaki szinte még gyermekként ünnepelhet felnőtt bajnoki címet. Nos, Totyával mindez egy évvel később és egy osztállyal feljebb ismét megtörtént, ugyanis a másodvonali bajnoki cím megszerzése után a Videoton érdeklődését is felkeltette.
Igent mondtam a fehérváriak ajánlatára, még akkor is, ha kicsit féltem, hogy kevesebb játéklehetőséghez jutok majd. Hála Istennek azonban többször is volt lehetőségem bizonyítani az élvonalban: az Újpest elleni debütálásomra mindig emlékezni fogok!
"Számomra is hihetetlen, de két éven belül két bajnoki címet ünnepelhettem... Akkor úgy éreztem, hogy ez minden sportoló álma! Nem sokkal később ugyanakkor be kellett látnom, bármennyire is hihetetlen, de ezt is lehet fokozni: ha csak egy alkalommal is, de bemutatkozhattam a felnőtt válogatottban. Ennél felemelőbb pillanat nem ért még életemben, mint amikor a pálya közepén nekem szólt a magyar himnusz egy felnőtt nemzeti mérkőzésen! Azóta is töretlenül azon dolgozom, hogy mindez megismétlődhessen."
Tóth Bence hitvallása, hogy egy sportoló fő ismérve az alázat
Tóth Bence jelenleg az NB II-es Vasas együttesét erősíti, ahol alapemberként számítanak rá. A labdarúgótól megtudhattuk, nagyon jól érzi magát a fővárosban, csapattársait tiszteli, becsüli. Úgy fogalmazott, hogy közös a hajó, amelyet tolnak: minden erejükkel azon vannak, hogy hozzásegítsék a Vasast az első osztályba való feljutáshoz.
A sétánk végéhez közeledve pedig azokról az emberekről sem feledkezett meg, akik számára a legfontosabbak:"óriási köszönettel tartozom a családomnak, apukámnak és édesanyámnak, akik hogyha csak tehették, az összes mérkőzésemen ott voltak velem, lehetett az bárhol, bármikor, bármilyen időjárás adta helyzetben."
"Ők azok, akik mindent megtettek azért, hogy profi focista mellett tisztelettudó embert neveljenek belőlem!"
