Filep Szilvia neve ismerős lehet azoknak, akik komolyabban elmerültek már a freelancer, azaz a szabadúszó életmód és munkavégzés témakörében. Ő az, aki partnereivel 2018-ban megalapította az első, kifejezetten szabadúszóknak szóló magyar nyelvű online magazint, a Freelancer Blogot. Hét éve foglalkozik a hazai szabadúszó közösség építésével, rendezvények szervezésével és olyan platformok létrehozásával, ahol freelancerek tudnak egymás között tapasztalatokat megosztani, ismerkedni, előadókat meghallgatni, fejlődni. Mindennek hamarosan helye is lesz Veszprémben, hiszen ősszel nyílik a Collabri közösségi iroda az Óváros téren. Az Ecoport magazin arra volt kíváncsi, hogy mit jelent ma freelancernek lenni, és hogy valóban olyan szexi és izgalmas-e, mint amilyennek kívülről látjuk. A válasz röviden: attól függ.
Inspiráló közeg
Mindenekelőtt jó, ha definiáljuk, mire gondolunk, amikor freelancerekről beszélünk. Nehézség, hogy mindenhol mást értenek alatta, vagy máshogy hívják őket. Kicsit megfoghatatlan, és nehéz megmondani, hogy kik is ők valójában. A britek például iPro-nak hívják őket (independent professional – független szakember), egy európai ernyőszervezet pedig azt mondja, hogy a freelancerek azok, akik szellemi területen dolgoznak és munkavégzésükhöz többnyire csak számítógép és internet kell.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a freelancerek projekt alapon dolgoznak, nincs alkalmazottjuk, és egyéni vállalkozók. Online végezhető szellemi munkát végeznek, így az IT szakma képviselői, webfejlesztők, online marketingesek, grafikusok, szövegírók, projektmenedzserek, fordítók, coachok, pénzügyi tanácsadók, HR-esek, fejvadászok és a mostanában előtérbe kerülő virtuális asszisztensek választják ezt az életformát.
Szilvia meghatározása szerint a freelancer gyűjtőnév egy „elég jó emberanyagot” is lefed, hisz általában olyanokról van szó, akik folyamatosan tanulnak, fejlődnek, vállalkozó szelleműek és nem igazán várnak arra, hogy mások oldják meg a problémáikat. Elmondása szerint annak idején azért is kezdett el ilyen típusú emberekkel dolgozni, mert inspirálónak tartja ezt a fajta hozzáállást. Épp ezért a FreelancerBlogon gyakran jelennek meg interjúk olyan emberekkel, akik sikeresen építették fel bizniszüket és példaértékűek a szakmájukban. „Ők nem feltétlenül népszerű véleményvezérek, vagy ismert emberek, csak egyszerűen jó tanulságokkal szolgál a sztorijuk. Gyakorlati tanulságokkal, buktatókkal, tanácsokkal látják el az olvasókat.” Szerinte azért is fontosak az ilyen anyagok, mert bár olvashatnánk sikeres amerikai marketingesektől és milliárdosoktól is tartalmakat, de az nem lenne életszagú.
„Magyarországon nagyon hiányoznak a konkrét példák a freelancerekre”
– mondja.
Egy 2019-es felmérés szerint az Egyesült Államokban tavaly a teljes munkaerőpiacon belül 35% volt azok aránya, akik független vállalkozóként dolgoztak. Ez összesen 57 millió embert jelent. Az Európai Unióban a munkavállalók 5-6%-a dolgozik így, ez nagyjából 11 millió fő, Magyarországon ugyanez az arány 2-3%. Ki lehet tehát számolni, hogy a 4 millió magyar munkavállalóból mennyien választják a szabadúszás formáját.
Kellenek az eddigi keretek vagy sem?
Szilvia szerint nem maga a szabadúszás szexi és izgi a témában, hanem az ebben rejlő potenciál. Az, hogy a 2020-as években nem feltétlenül szükséges élőben meetingeket tartani és gyakorlatilag bárhonnan, bármikor dolgozhatunk.
Úgy látja, a digitális technológiák és a társadalmi trendek (kiégés, állandó rohanás, időhiány) abba az irányba hatnak, hogy újra kell definiálni azt is, hogy mit nevezünk munkának vagy munkahelynek. „Kell-e utazással időt töltenünk, hogy bejárjunk az irodába? Mit nevezünk munkaidőnek? Kell-e nekünk keretekbe szorítanunk magunkat?” Mind-mind olyan kérdések, amelyek elgondolkodtatók, kifejezetten annak fényében, hogy az Y-generációs kutatásokból kiderül, a korosztálynak nagyon erős igénye lett arra, hogy értelmes dolgot csináljon, és valamilyen formában hozzájáruljon a dolgok jobbá tételéhez. Azt mondja, ez csak néhány olyan tény, ami ráerősít arra, hogy sokkal rugalmasabban, egy általunk kialakított rendszerben, akár az általunk választott projekten dolgozzunk. Ez jobban illik abba a környezetbe is, amiben most élünk.
Óhatatlanul adódik a kérdés, hogy ki alkalmas a freelancer munkára? Mert bár elsőre jól hangzik a szabadság és a tengerpartról való dolgozás ténye, a dolog nem ilyen egyszerű. „Azt látni kell, hogy ez nem egy álomút az alkalmazotti, a klasszikus cégépítő és vállalkozói léthez képest, hanem ez is egy lehetőség, ami eddig nem volt túl ismert és elterjedt. Ez is lehet nehéz és sok kihívást tartogat, de ha valaki az első éveket túléli, és kiderül, hogy alkalmas erre az életmódra, akkor az, amit ki tud alakítani, sokkal jobban illik a 21. századi környezethez.
Ami kell hozzá: önismeret, tervezés, jó kommunikációs,- és problémamegoldó képesség. Szükséges a kreativitás is, de nem csak abban az értelemben, hogy szép grafikákat készítsünk. Számomra a kreativitás az, hogy mennyire erős benned az igény, hogy alkoss valamit, és azt hogyan oldod meg. Az alkotókedv, hogy létrehozz valamit, hogy jól csináld. Az egésznek a nulladik lépése, hogy tudd, mivel akarsz foglalkozni. Mert akkor leszel versenyképes, akkor tudod élvezni a mindennapokat és átlépni az akadályokat, ha tudod, hogy téged mi az, ami motivál és feltölt” – foglalja össze a lényeget a Freelancer Blog alapítója, aki szerint az is egyre jellemzőbb, hogy már nem csak a tapasztalt szakemberek, hanem friss diplomások és egyetemi hallgatók is elsőként a szabadúszó karriert kezdik el építeni. Utóbbiak persze nem mindig rendelkeznek annyi tapasztalattal, mint idősebb társaik, ám mégis képesek lehetnek megtalálni maguknak azokat a területeket, amikhez ők jobban értenek. Ilyen például a közösségi média, az Instagram vagy az egyre népszerűbb TikTok, ami iránt sok cég érdeklődik.
Hatékonyabb, boldogabb
Aki ma Magyarországon a freelancer életmódot választja, vagy rendelkezik megtakarításokkal, vagy van saját lakása és nincs hitele, vagy olyan családi háttere van, amivel nem kockáztat nagyot.
„Ritka az, hogy valaki biztonsági háló nélkül lesz freelancer, mert még mindig sokkal bizonytalanabbnak tartják, mint az alkalmazotti létet. Sokkal könnyebb úgy váltani, hogy van valami kapaszkodó. Mi azt szoktuk javasolni mindenkinek, hogy számolja ki mennyi a havi minimum megélhetési költsége, ezt szorozza be legalább 6-tal, azaz 6 hónapra elég félretett pénze legyen azoknak, akik váltanak. A felméréseinkből az derül ki, hogy a szabadúszók 90%-a alkalmazotti létből jön. Általában már munka mellett elkezdik felépíteni az ügyfélkört vagy saját projektet és ha az onnan érkező bevétel elér egy jó szintet, váltanak. Ezt követően körülbelül 1 év, amíg egy volt alkalmazott hozzászokik ennek az életmódnak a sajátosságaihoz, és ott dől el, hogy marad ebben vagy sem. A visszajelzések alapján a freelancerek közül senkinek sem fordul meg a fejében az, hogy visszamenjen alkalmazottként dolgozni, bármennyi nehézséggel is jár” – osztja meg tapasztalatait.
A jövővel kapcsolatban Szilvia nem általánosítana, hisz szerinte nem az a jövő, hogy mindenki freelancer lesz, ám az biztos, hogy a következő években egyre nagyobb arányt fognak képviselni a magyar munkaerőpiacon is. Ezzel pedig mindenki nyerhet, hisz egyre több kutatás bizonyítja, hogy a rugalmasabb formában foglalkoztatott emberek jellemzően nagyobb hatékonysággal képesek dolgozni, és nem utolsó sorban (sőt!): boldogabbak.
A cikk eredetileg a Vehir.hu-t is kiadó Bakony-Balaton Média Kft. másik lapjában, az Ecoport magazinban jelent meg.
