2020. október 20.
//
Vendel névnap

Amikor a kreativitás és a környezetvédelem találkozik

Gyerekkoromban a nővéremmel együtt szaloncukor papírba csomagolt gyufás skatulyából és a fűrészelés során megmaradt kis fahulladékokból készítettünk karácsonyfadíszt, amiket az udvari kis fenyőfára aggattunk. Akkoriban még nem tudtuk, de tulajdonképpen már az upcycling művészetét műveltük.

A 90-es évekhez képest mostanra már egyáltalán nem cseng idegenül az upcycling fogalma, igaz, még mindig sokan keverik a recyclinggal, részben azért is, mert magyarul mindkettőt csak újrahasznosításként szoktuk emlegetni. Az eredeti angol kifejezések azonban egy kicsit más-más jelentéssel bírnak.

Míg ugyanis a recycling alatt magát a hulladék alapanyag újrahasznosítását értjük – pl. a PET palackok gyűjtését és ismét PET palackként való felhasználását –, az upcycling egyfajta értéknövekedést jelez: ilyenkor tulajdonképpen új életet lehelünk a hulladékként kezelt anyagba, magára az anyagra pedig nem is feltétlenül hulladékként tekintünk. Emiatt is, az upcycling egy fokkal tudatosabb szemléletmódot igényel, hiszen ebben az esetben a hulladék kezelésével kapcsolatos lépésekre (tárolás, szállítás, elhelyezés) nincs szükség – amelyek egyébként valahol megint csak környezetkárosítóak tudnak lenni.

Ez is upcyclingEz is upcycling

Az upcycling klasszikus példája a fent említett DIY (Do it yourself – Csináld magad) módszer, illetve ekként emlegetik a kiürült konzerves dobozok vázává, vagy éppen a raklap bútorrá alakítását is, igaz, hivatalosan utóbbiak a repurpose fogalma alá tartoznak: bár a szemléletmód mindkettő esetében azonos, az upcycling során maradékanyagokkal vagy egy tárgy feldolgozása során adódó alapanyagokkal dolgozhatunk, a repurpose viszont az adott tárgy eltérő célra történtő, de változatlan formában való felhasználását jelenti.

Pontos definíciók ide vagy oda, ahogy a környezetvédelem egyre égetőbb kérdéssé válik, a hulladék kreatív módon való felhasználására is egyre nagyobb reflektorfény vetül, és a jó példák is sokasodnak. Egyelőre elsősorban a művészet és a dizájn, illetve a divat háza táján – nyilván nem véletlenül, hiszen ezek azok a területek, amelyekre a kreativitás, a rugalmasság és a szabályok újragondolása a legjellemzőbb.

Alkotás a 2018-as Trash Art Magyarország-pályázatról / Fotó: hybridart.huAlkotás a 2018-as Trash Art Magyarország-pályázatról / Fotó: hybridart.hu

Zámbó Attila Csopakon élő képzőművész műanyag flakonokból, hulladék fenyődeszkából vagy éppen purhabból születő alkotásairól például mi is írtunk, korábban pedig a veszprémi Városházán nyílt gondolatébresztő kiállítás öt művész hulladékból, hulladékról készült műveivel. De említhetném a Hybridart és a Trash Art Magyarország kezdeményezéseit is, akik szintén rendszeresen tesznek azért, hogy felhívják a figyelmet a hulladék keletkezésének megelőzésére, annak veszélyeire és újrahasznosítására, és ha előbbiekről nem is hallott az olvasó, az interneten böngészve vagy a közösségi oldalakat görgetve bizonyosan találkozott már különböző, szemétből készült művészi installációk képével.

Ezek célja egyébként a legtöbb esetben valóban az érzékenyítés és a figyelemfelhívás – amellett persze, hogy csökkentik a hulladékot és ékesítik a környezetet: a művészet legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes érzelmeket kiváltani belőlünk és ideális esetben egy kicsit átformálni is. Utóbbi pedig ebben az esetben kulcsfontosságú, hiszen a legfőbb cél az lenne, hogy véget vessünk annak a felelőtlen fogyasztói attitűdnek, amelyik nem törődik azzal, hogy a kidobásra ítélt termék hogyan károsítja az élővilágot, és amely azt sugallja, hogy mindig mindenből újat kell venni.

Emma Watson 2016-ban műanyag palackokból készült ruhát viselt a MET gálánEmma Watson 2016-ban műanyag palackokból készült ruhát viselt a MET gálán

Ezt illetően a divat szerepéről sokat lehetne vitázni, hiszen eleve a ruhatárunk szezononként való lecserélése nem éppen környezetbarát hozzáállás, ráadásul valahol még akkor is marad rendesen az ágazat rovásán, ha etikus körülmények között, újrahasznosított anyagból készülnek a ruhák – hiszen megint csak túltermelés történik. A PC barát válasz a problémára persze az, hogy nem mindenki képes aszkétaként minden földi örömről lemondani, és ha már mindenképpen szeretnénk időről időre szép új ruhákat, illetve kiegészítőket venni, akkor azt tegyük a lehető legkímélőbb módon. Készüljön például az a ruha kihasználatlan textilhulladékokból, mint Marine Serre divattervező esetében, aki visszamaradt pólókból, farmeranyagokból, selyemkendőkből készít új darabokat; vagy műanyagpalackokból, mint Emma Watson 2016-ban a MET gálán viselt ruhája; hazai példát említve az ékszer műanyagból, mint Ferencz Borinál, a táska pedig szórólapból, csomagolópapírból, mint az Infinity Paper Design-nál.

És nyilván a sort az otthoni kiegészítőkkel is lehetne folytatni a dizájn területéről, mert ezen a téren is van sok jó kezdeményezés – a Recity Magazin 2016-ban egy kis könyvet is kiadott “A hulladék új élete – Ökodizájn Magyarországon” címen, melyben 50 hazai művészt és brandet gyűjtöttek össze, akik a mások számára feleslegessé vált hulladékból – többek között biciklialkatrészekből, üvegcserepekből, biztonsági övekből, molinókból – készítenek új termékeket.

Kerákpáros asztali lámpa Belső PétertőlKerákpáros asztali lámpa Belső Pétertől

Persze az igazi áttörés az lenne, ha az upcycling olyan területen is meg tudna jelenni, mint mondjuk az építőipar, valamint általában véve visszavennénk a fogyasztásból és a hulladéktermelésből. Egyelőre úgy tűnik, ez még hosszabb idő lesz, márpedig a legújabb környezetvédelmi jelentések szerint abból egyáltalán nincs sok a negatív folyamatok visszafordításához, optimistán azonban, legalább az első lépések elindultak a szemléletformálással.

Bertalan Melinda

További cikkek

Környezetvédelmi díjat alapított Vilmos herceg és Sir David Attenborough
Környezetvédelmi díjat alapított Vilmos herceg és Sir David Attenborough
Vilmos brit herceg és Sir David Attenborough új díjat alapítottak, amelyet reményeik szerint idővel a "környezetvédelem Nobel-díjaként" fognak emlegetni.
Elvesztettük a bolygó sokszínűségéért vívott csatát, de még van remény
Elvesztettük a bolygó sokszínűségéért vívott csatát, de még van remény
Egy évtized alatt húszból alig hat területen sikerült előrelépni a Föld biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében az ENSZ legfrissebb jelentése szerint, a szervezet szerint ez azonban még nem az út vége, csak egy kereszteződés: nyolc elemi változtatással még fordíthatunk a bolygóért vívott harc kimenetelén.
Sokan támogatják a betétdíjas üvegvisszaváltási rendszert
Sokan támogatják a betétdíjas üvegvisszaváltási rendszert
A Pannon Egyetem hazai kutatása szerint a többség összegyűjtené és visszaváltaná a PET palackokat is, ha az állam fizetne érte.
Mezítláb a vadvirágok közt... a lakótelepen
Mezítláb a vadvirágok közt... a lakótelepen
Többen éltek a lehetőséggel és kihasználták az indiánnyarat ahhoz, hogy részt vegyenek a Vadvirágos Piknikek a Kálvin Parkban pénteken. A mezítlábas szabadtéri rendezvényen a jó hangulat mellett hasznos ismeretekkel és veszprémi sajátosságokkal is találkozhattak a környezettudatosság jegyében a kilátogatók.
Hogy ne legyen az atomtemetőből Stonehenge?
Hogy ne legyen az atomtemetőből Stonehenge?
Talán meglepő, de az atomhulladék biztonságos elhelyezése nagyobb feladatot ró a kulturális szférára, mint a műszaki szakemberekre. Hogyan ne öljük meg az utókort?