Még 2017-ben készült az a kép, amelyen a városvezetés, valamint a kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen álltak ki az EKF mellett, amelyre akkor még csak pályázott a város. Az előkészítő munkában minden politikai csoport tagjai részt vettek, erre Hartmann Ferenc is kitért a hétfő délelőtti Kossuth utcai sajtótájékoztatón.
Az MSZP-s politikus megerősítette, hogy továbbra is elkötelezettek a programsorozat sikeréért, amelyben véleményük szerint nem az infrastrukturális beruházásoknak, hanem a közösségépítő, kulturális elemeknek kell előnyt élvezniük. Hozzátette, hogy ehhez valóban nélkülözhetetlenek azok az ingatlanfejlesztések, amelyek közül a közelmúltban többről is lerántotta a leplet az EKF menedzsmentje.
2017-ben a teljes veszprémi városvezetés összefogott az EKF sikeréért. A fotón balról jobbra: Gerstmár Ferenc (LMP), Hartmann Ferenc (MSZP), Porga Gyula, polgármester (Fidesz-KDNP), Ovádi Péter (Fidesz-KDNP), Forgóné Kelemen Judit (Jobbik)
Ezen beruházások összköltsége, amit javarészt a kormány finanszíroz, több tízmilliárd forintra rúg, ez magasabb összeg, mint a város éves költségvetése.
Hartmann kifogásolta, hogy a kezdeti együttműködés, amit a városvezetés tanúsított az ellenzék irányába, mára elapadt, nincs érdemi beleszólásuk a folyamatokba.
Ugyan meghívták őket és részt is vesznek annak a munkacsoportnak a munkájában, amely arra hivatott, hogy összegyűjtse és megvizsgálja a javaslatokat a projekttel kapcsolatban, ez az informális munkacsoport nem alkalmas arra, hogy ténylegesen beleszóljanak a projektekbe és nincs rálátásuk a történésekre.
Éppen ezért Hartmannék azzal a javaslattal keresték meg állításuk szerint már a választások után Porga Gyula polgármestert, hogy ellenzéki tagokat is delegálhassanak a
- Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatótanácsába és felügyelőbizottságába, valamint a
- Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktura Fejlesztő Kft. felügyelőbizottságába.
Gerstmár Ferenc (LMP) és Hartmann Ferenc (MSZP)
Gerstmár Ferenc (LMP) felhívta a figyelmet arra, amit számtalanszor kiemelt már Navracsics Tibor kormánybiztos, valamint Porga Gyula polgármester is, miszerint az EKF alatt megvalósuló fejlesztéseknek nem csak 2023-ban lesz jelentősége, hanem azokat az azt követő években is működtetni kell majd.
Az LMP-s politikus is emlékeztetett arra, hogy pártja az MSZP-vel együtt a kezdetektől támogatta a projektet úgy helyben, mint a parlamenti döntéshozatalban is. (Utóbbi esetében egyébként nem valósult meg a teljes összefogás a veszprémi projekt mellett, ugyanis a Demokratikus Koalíció országgyűlési frakciója nem támogatta a Veszprém-törvény elfogadását, amely lehetővé teszi az adminisztráció felgyorsítását az EKF projektjeinél. A DK tagja Katanics Sándor helyi önkormányzati képviselő is. - a szerk.)
Porga Gyula polgármester
Az ellenzéki felvetések kapcsán megkerestük Porga Gyula polgármestert is, aki portálunknak elmondta, hogy az EKF egy régiós pályázat, amely nem ér véget a megyeszékhely közigazgatási határánál, éppen ezért a Zrt. tulajdonosai közt is megjelennek a környező települések is, akiknek beleszólást kell biztosítani a működésbe.
Porga Gyula szerint ennek a rendszernek a bővítésére nincs lehetőség, ugyanakkor a polgármester hozzátette, hogy éppen ezért hozták létre azt a munkacsoportot, amit amúgy Hartmann is említett és amely jóval gyakrabban ülésezik, mint az igazgatótanács. Ebben a munkacsoportban amúgy többségben vannak az ellenzéki képviselők, mint a kormánypártiak, tehát Porga Gyula összegzése szerint a lehetőség és az információk adottak ahhoz, hogy az ellenzék is naprakész legyen az EKF beruházásaiban és konstruktív ötleteket fogalmazzanak meg.
