2021. június 21.
//
Alajos névnap

Már a házasság és a gyerekvállalás is Instagram-élmény lett

Néhány éve ismét sikk lett házasodni, bár nem biztos, hogy a hagyományok tisztelete miatt. A fiatalok házasodási és gyermekvállalási szokásai mindenesetre egész színes képet mutatnak, amelyen a közösségi média hatásai is tetten érhetők.

A fiatalok szemében a házasság intézménye elavult, a gyerekvállalás ideje pedig egyre tolódik. Lehet, hogy a 2000-es évek elején még megállta a helyét ez a kijelentés, napjainkbanrészben érvényét vesztette. Bár a 18-24 év közötti fiatal felnőttek körében Csapó Viktor, a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) Veszprém Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint is valóban ritka a házasságkötés és a gyerekvállalás, úgy látja, a vágy megvan bennük arra, hogy egyszer családot alapítsanak, de egyelőre hiányzik a mikénthez szükséges know-how. A 25-35 év közöttieknél szintén más a helyzet: „míg tíz évvel ezelőtt alig akart valaki házasodni,

mostanra kvázi divattá vált 30 éves kor alatt férjhez menni, illetve megnősülni.

Úgy tűnik, kezd a házasság is egyfajta élménnyé válni, amiből nem akarunk kimaradni” – mondja.

Csapó Viktor a FICSAK Veszprém egyik rendezvényén (fotó: archív)Csapó Viktor a FICSAK Veszprém egyik rendezvényén (fotó: archív)

Ami a gyerekvállalást illeti, ott már tényleg halogatunk. Ugyan egy 2012-es statisztika szerint átlagosan 27,7 évesen válunk szülővé, az átlagot valószínűleg a kevésbé szerencsés régiók húzzák le, és a tapasztalat alapján inkább 30 éves kor fölött vágunk bele a családalapításba. „Ennek oka részben az, hogy fiatalabb korban az ember még a saját egzisztenciáját próbálja megalapozni, és jellemzően 25 éves kor fölött jön el az a pillanat, amikor olyan munkát tudsz vállalni, amire lehet építeni, vagy addigra már megtakarítottál annyit, amiből például futja lakástörlesztésre. Másrészt rengeteg mindent szeretnénk felhalmozni az életben – fizikai eszközöket vagy egyre gyakrabban élményeket –, amelyek szintén háttérbe szorítják a gyermekvállalást” – teszi hozzá.

Nem csak a hollywoodi filmekben létezik

Fehér hollók persze mindig akadnak. Viktor is az: 24 éves korában nősült meg, 26 volt, amikor megszületett első gyermeke, 29, amikor a második, és még mindig csak 30. Mint mondja, nem is olyan ritkák ezek a fehér hollók, sőt, érez némi tendálást arra, hogy fiatalon váljunk szülővé. „Lassan felnő egy generáció, amelyik olyan szakmát választott, amiben viszonylag hamar lehet magasabban jutalmazott pozícióba kerülni, így a gyerekvállalás számukra anyagilag már nem olyan megterhelő. De akad olyan, aki kevésbé stabil helyzetben is belevág a családalapításba, ami az én értékrendem szerint nem probléma, hiszen

a gyerekvállalás alapvetően érzelmi kérdés.

Ezért általában azok lesznek fiatalon szülők, akik érzelmileg elég stabilnak gondolják magukat.”

És azok, akiknek a kapcsolata régre nyúlik vissza. Hiába gondoljuk ugyanis azt, hogy a középiskolás szerelmek csak az amerikai romantikus komédiákban és sokévados sorozatokban tartanak ki és torkollanak házasságba, a valóságban azonban ezeket legkorábban az egyetemi évek felőrlik, ez olykor csak cinizmus.

A fiatalon házasodók rendszerint tényleg középiskola vagy akár az általános iskola utolsó évei óta együtt vannak

– Viktor baráti körében például akad olyan pár, akik 13 évesen ismerkedtek meg.

Tegyük hozzá, van igazság abban, hogy az egyetemet nem mindig éli túl egy kapcsolat, kiváltképp, ha más-más városokba kerülnek a pár tagjai. Ilyenkor a nagy szabadságban átértékelődhet, kinek mi a fontos, és az eltérő prioritások a korábbi párkapcsolat végét jelenthetik. Ugyanakkor ez arra is lehetőséget ad, hogy megismerjünk valaki mást, és aztán gyakran ebből a szerelemből lesz házasság.

Összeszoktunk már eléggé?

Az mindenesetre kétségtelen, hogy ha fiatalon is házasodunk, annak az előzményei eltérnek a szüleink, nagyszüleink tapasztalataitól. Míg 30-40 évvel ezelőtt az udvarlási időszak tartott tovább, és magát a jegyességet viszonylag hamar követte a házasságkötés, illetve az összeköltözés, ez a tendencia az új generációknál jobbára megfordult: nem egyszer a megismerkedés után nem sokkal már összebútorozunk, a házasságra viszont csak később, évek múltán kerítünk sort, ha a kapcsolat már kiállta az együttélés próbáját.

Ellenpélda persze előfordul. „Mi a feleségemmel sokáig jegyben jártunk: 2010-ben ismerkedtünk meg és még abban az évben megkértem a kezét, de csak 2014-ben házasodtunk össze. Annak idején, az egyházi esküvőt megelőző jegyes oktatáson viszont találkoztunk olyan jegyesekkel, akik alig fél éve ismerkedtek meg egyáltalán, ugyanakkor akadt olyan is, akik már hét éve alkottak egy párt, ám soha egy napot nem éltek együtt – meséli Viktor. – Ez ma már elég ritka,

az emberek nagy része úgy megy bele a házasságba, hogy az összeszokási szakasz akár évekig is eltart, noha érdekes módon 35-40 éves kor között aztán ez erősen megváltozik.

Van egy barátom, aki egy év ismeretség és fél év jegyben járás után házasodott meg, ami számomra akkor kicsit gyorsnak tűnt. Szerinte azonban 40 fölött már nincs mire várni: addigra már tudod, mit vársz egy jó párkapcsolattól, így nagyjából ki tudod szűrni, tényleg működni fog-e a házasságotok. Végső soron tehát azt mondanám, talán nem is a házasság előtti együttélés a fő szempont, hanem maga az együtt élés. Fiatalon még keresed magad, hogy miként tudsz együtt lenni valakivel egy kapcsolatban úgy, hogy az komfortos legyen számodra, ám egy idő után az egóból származó dolgok kikopnak.”

Instagram-élmény az egész életünk

A dolgok egyébként nemcsak 40 fölött gyorsulnak fel, de fiatalabb korban is: ha valaki eljut a házasságkötésig, onnantól kezdve általában egy-két éven belül a gyermekáldás is megtörténik. Kőbe vésett szabályok természetesen itt sincsenek, számos olyan esetet ismerünk, amikor a két halmaz nem metszi egymást, és olyat is, amikor a baba régóta tervben van, az élet azonban elodázza a tervet. Ennek egyik oka sokszor valamilyen egészségügyi probléma, legalább ilyen gyakran azonban a már említett élménygyűjtés, az „éljünk még egy kicsit” vágya.

„Az elmúlt öt évben rengeteg tanulmány foglalkozott azzal, milyen döbbenetes mértékben befolyásolja a FOMO (fear of missing out=félelem attól, hogy valamiből kimaradunk – a szerk.) az átlag életünket, és hogy ezt miként generálják a közösségi média felületek, de ez az érzés már a házasság és a gyermekvállalás területén is megjelent” – mondja Viktor. És nem csupán abban, hogy a szinte nihilista élményhajhászás miatt képtelenek vagyunk az elköteleződésre, hanem abban is, hogy

már a házasságra és a gyermekvállalásra is úgy tekintünk, mint egy élményre, amiből nem szeretnénk kimaradni, és ami jól mutat az interneten.

„Az újhullámos amerikanizálódással és a közösségi média térnyerésével kialakult az emberekben a vágy a nagy, fehér ruhás, pompázatos esküvőkre, a templomi esküvők fel is szaporodtak, miközben a dolog lelki oldala, hogy miért csinálják, nem feltétlenül van meg. Mert már sokszor nem ez a lényeg: csúnya szóval a házasság egy kiposztolható dolog lett. De a gyerekvállalásnak is van egy ilyen aspektusa. Az Instagram tele van komoly követőbázissal rendelkező influenszer anyukákkal, akik a gyereknevelést is egyfajta élményként kezelik, és abból élnek, hogy ezzel az élménygenerálással, a gyereket felhasználva próbálnak eladni valamit. Márpedig ez borzasztó káros, éppen arra nézve, aki a legfontosabb az egészben.

A gyermeknevelésnek nem arról kellene szólnia, hogy a saját vágyainkat próbáljuk kiélni a gyerek által, hanem hogy miként tudom őt segíteni abban, hogy a saját maga  lehető legjobb verziójává fejlődjön. Ez nyilván lemondásokkal jár, de mérhetetlen kiteljesedést is tud nyújtani

– számomra például a családban élés adott egy küldetéstudatot és azóta egészen másként szemlélem az életet. Mégis, ezt a sok pozitívumot rettentően el tudja halványítani, ha közben a közösségi médiában azt látod, hogy másoknak, akiknek nincs gyereke vagy jobban vonják be őket, micsoda élményeket élnek át – amik lehet, neked alapvetően semmit sem jelentenek, mindössze úgy tűnik, mert szépen vannak lefotózva.”

Edukáció és családsegítés

Nyilván ez a probléma globális méretű, így azon túl, hogy egyénileg átgondoljuk a preferenciáinkat, a megoldását is részben globálisan kellene keresni, sok mindenben azonban a FICSAK Veszprém is próbál segíteni. Indulásukkor egyik fő célkitűzésük volt például az apák érzelmi alapú bevonása a nevelésbe: fontos látni, hogy az apa feladata nemcsak a rendre utasításából áll, hanem társnak is kell lennie. Csapó Viktor szerint ennek a gondolatnak a meghonosítása hosszabb folyamat lesz, de elindultak az első lépések.

Emellett nagy szükség van az anyák támogatására, hiszen a nők számára óriási kihívást jelent, hogy gyerekvállalás esetén akár 3-6 évre is kiesnek a munkaerőpiacról, ami után rettentő nehéz visszatérni. „Később pedig nagyon megterhelőa munka és az egyéb teendők összeegyeztetése, hogy ne azt érezd, valamelyik területet elhanyagolod. Főleg, ha van egy magasan képzett munkád, teszem azt középmenedzser vagy egy vállalatnál, és közben az is fontos számodra, hogy ott légy a gyerek iskolai produkcióin, megfőzz, takaríts. Erre irányuló képzéseink már voltak a témában jártas szakemberekkel, és ezeket szeretnénk is folytatni akár pár alkalmas kurzus keretében a nyáron, ha csillapodik a járvány.” De ha már vírushelyzet, fontos lenne, ha a home office, az atipikus munkavégzési formák nem tűnnének el teljesen, hiszen ahogy Viktor is mondja, az otthoni munkavégzés egyszerre a legnagyobb átok és a legnagyobb áldás. Átok, mert nem egyszerű gyerek mellett dolgozni, de áldás is, mert lelkileg sokat ad, hogy apaként látod a gyereked felnőni, anyaként pedig a társ jelenléte.

Végső soron tehát az edukációra szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni:

„azért vagyunk, hogy párbeszédet folytassunk és segítsünk, hogy érzelmileg készen állj a családalapításra, helyén tudd kezelni az azzal kapcsolatos kérdéseket”

– magyarázza Viktor. Emellett cél a családok támogatása is: akár azzal, hogy a családi pénzügyi tervezésben segítenek, vagy a szerencsétlen sorsú családokat támogatják a Családsegítő Központtal együttműködve.

(Fotók: Unsplash)

Bertalan Melinda

További cikkek

Anya, apa, a kisgyermekek és a digitális világ elemei is megjelentek a rajzokon
Anya, apa, a kisgyermekek és a digitális világ elemei is megjelentek a rajzokon
Kihirdették annak a rajzpályázatnak az eredményeit, amit az idei Házasság Hete programsorozat keretében írtak ki. A díjazottakat idén a pandémia miatt nem személyesen, hanem az online térben és a Veszprém TV műsorában mutatták be. A pályázatra közel 200 rajz érkezett, idén már nem csak Veszprémből.
Udvardy György: a házasság a kölcsönös ajándékozás és elfogadás helye
Udvardy György: a házasság a kölcsönös ajándékozás és elfogadás helye
Udvardy György érsek ünnepi szentmiséjével zárult a Házasság Hete Veszprémben.
Az nem normális, ha nincs konfliktus egy családban
Az nem normális, ha nincs konfliktus egy családban
Milyen általános hibákat követnek el a párok problémamegoldás címszó alatt? Mikor érkezik törvényszerűen fordulóponthoz egy kapcsolat? Mikor kell bocsánatot kérni? Bálint Bánk családterapeuta válaszolt ezekre az egyszerű kérdésekre, a válasz mégis összetett.
Még mindig vágyunk házasságra és gyerekekre, csak az élet máshogy alakul
Még mindig vágyunk házasságra és gyerekekre, csak az élet máshogy alakul
A nagyszüleink, szüleink életében teljesen természetes volt, hogy mire betöltötték a 25. évüket, bekötötték a fejüket és első vagy akár második gyermeküket nevelték. Ehhez képest ma későn házasodunk és többnyire harminc éves kor felett vállalunk gyereket. De vajon a szemlélet vagy a körülmények változtak meg?
Ezerszer is igen – jövő héten kezdődnek a Házasság Hete programjai
Ezerszer is igen – jövő héten kezdődnek a Házasság Hete programjai
Sok más programsorozattal egyetemeben a Házasság Hete programjainak jelentős része is az online térbe korlátozódik, a szervezők így is mély tartalmú és változatos előadásokkal készülnek. Az idei kulcsmondat: ezerszer is igen.