A tavaly Netflixen nagyot hasító Social Dilemma című dokumentumfilmből is ismert Jaron Lanier, és az Apple társalapítója, Steve Wozniak is hangot adott már a nézetnek, mely szerint a közösségi média nem, vagy csak részben hasznos a társadalomnak és az egyénnek. Amit mondanak ma már közhelyszámba megy: a közösségi platformokon reklámalgoritmusok manipulálják a felhasználót miközben véleménybuborékba zárja őket.
úgy keresnek rajtunk a személyre szabott reklámokkal, hogy a profitból semmiféle részesedést nem kapunk, pedig hatalmas kincset áldoztunk fel érte, a legszemélyesebb adatainkat”-idézi Wozniakot az Index cikke.
Lanier e mellett azt is mondja, ha hátat fordítanánk a Facebooknak, tisztábbnak látnánk a világot és a saját életünket is. Úgy látja, a kibertér egyre zsémbesebbé teszi az embereket, a fiatalokat pedig egyre depressziósabbá. Utóbbi talán kisarkított vélemény, hisz számos hasznos csoport létezik a közösségi oldalakon, de az tény: tőlünk függ, miként használjuk.
A közösségi médiát nem csak a tech-guruk és pszichológusok kritizálják. Nemrégiben látott napvilágot egy biológusok és filozófusok által írt tudományos cikk, melyben arról értekeznek, hogy a Facebook és társai olyanok, akár a környezetszennyező iparvállalatok: nem foglalkoztatja őket a fenntarthatóság, vagy az életminőség javítása, csupán a profitmaximalizálás, miközben az emberi társadalomban és a demokráciában olyan változásokat idéznek elő, melynek hatásaival még nem vagyunk tisztában, állítják.
Mindez annak fényében is aggasztó, vagy legalább elgondolkodtató, hogy a KSH múlt héten publikált felmérése szerint a magyarok közül az EU-átlagnál is többen vannak regisztrálva a közösségi platformokon.
A hazai háztartások infokommunikációs-eszköz használatát vizsgáló kutatás közleményéből kiderül, tavaly „kiemelkedően magas, 87 százalékos volt a hazai internethasználók körében a közösségi oldalakon részt vevők aránya, ami huszonkettő százalékponttal haladja meg a 65 százalékos uniós átlagot.” Mint megjegyzik, ez részben a pandémia miatt otthon töltött megnövekedett időnek is köszönhető.
A KSH azt is írja, a naponta internetező magyarok közül tízből négyen átlagosan 1-2 órát, további hárman 3-4 órát töltenek a világhálón. A napi webhasználók kisebb részében (30 százalék) közel azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre (9,8; 10 és 11 százalék).
A napi gyakorisággal internetező 16–24 évesek legnagyobb hányada (40 százalék) átlagosan 3-4 órát, míg a 65–74 évesek több mint fele 1-2 órát barangolt az interneten naponta.
