Néhány éve, amikor a klub fennállásának hetedik évfordulóját ünnepelte, azt mondta a sikerük egyik kulcsa az, hogy nincs a játékosokon nagyobb nyomás. Most ezt már nem lehet elmondani, a bajnoki bronzérem és a kupagyőzelem bizonyos elvárásokkal jár a jövőben. Mi a mostani filozófiájuk?
Tíz év alatt nem csak szakmailag, hanem szellemileg is sokat erősödött ez a csapat. A klub vezetésében egyértelmű az álláspont: a biztos háttér és stabilitás az, amivel sikeresek lehetünk. Valóban, az eredménykényszer nagyobb lett rajtunk, viszont ha a játékosok azt érzik, hogy egy felkészült szakmai csapat foglalkozik velük, a klub vezetése pedig hosszú távra tervez, akkor ebben a nyugodt légkörben jobban tudnak az edzésmunkára és a mérkőzésekre koncentrálni.
A sikereiket a legtöbben ismerik, hiszen egy bajnoki éremre, vagy kupagyőzelemre sokan felkapják a fejüket. Viszont a tíz év alatt bizonyára voltak hullámvölgyek is.
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy mérföldköveink voltak. Szerencsére sohasem került még padlóra a klub, ahonnan nehéz lett volna felállni, de nagy fordulópontokat többet is fel tudnék sorolni. A tíz év alatt ezek nagyjából egybevágnak az edzőváltásainkkal. Ezeket kihívásoknak, megoldandó feladatnak tekintettük mindig.
Vegyük sorra ezeket!
Kezdetben az edzőkérdést is házon belül próbáltuk megoldani veszprémi kispályás trénerrel. Németh Gáborral és Tóth Gáborral indítottunk, velük sikerült elérni azt, hogy feljussunk az NB I-be, de azt hamar be kellett látni, hogy ezzel jóval nagyobb kávéházba kerültünk, ahol szakmai fronton is erősítenünk kell. Akkor került a csapat élére Madarász János, Madi, aki játékosként válogatott rekorder volt és azokban az időkben kezdte bontogatni edzői szárnyait. Ebből az együttműködésből végül egy hatéves kapcsolat lett, amiben voltak szép sikerek és buktatók is, de összességében azt kell, hogy mondjam, Madi mindvégig kihozta a játékosokból a maximumot, letettük a névjegyünket a sportágban. Aztán, mint ahogy egy párkapcsolatban, úgy itt is elfáradt ez a kapcsolat, ezért közösen úgy döntöttünk, hogy külön folytatjuk. Szükség volt a vérfrissítésre, ekkor került a csapathoz Frank Tamás, aki egy rendkívül intelligens és képzett szakember, de valahogy a mi játékosállományunkkal nem volt meg a megfelelő összhang. Aki dolgozott már edzőként, az tudja, hogy vannak olyan játékosok, akiket simogatni kell, néha pedig ütni, persze mindez csak idézőjelben. Tamás habitusa nem volt alkalmas erre, így felborult az egészséges öltözői légkör, aminek eredményeképp mélypontra kerültünk. Azt gondolom ebből is tanult mindkét fél, és kellő időben közös megegyezéssel és békében elváltunk. Őt követte a padon Fehér Zsolt, aki szintén meghatározó személyisége a magyar futsalnak, sajátos stílussal és temperamentummal. A tavalyi év eredményei pedig bebizonyították, hogy ő a megfelelő ember ehhez a csapathoz, a srácokhoz.
Annak egyébként jóval nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk, hogy kikből áll a szakmai stáb (edzők, masszőr) egy klubnál. Azzal, hogy nálunk dolgozott, vagy dolgozik a magyar futsalvilág több elismert szaktekintélye is, sokszor kulcs volt ahhoz, hogy meggyőzzünk játékosokat, hogy hozzánk igazoljanak. Tehát egyfajta marketingértéke is van, amikor építkezünk.
Sokáig az volt a veszprémi klub ismérve, hogy javában helyi fiatalokból állt össze a kezdőcsapat, aztán megjelentek külföldi légiósok is. Idén egy brazil játékos is a keret tagja. Miért van szükség arra, hogy külföldről igazoljanak játékosokat? Magyarországon nincs annyi jó játékos, akikkel meg lehet nyerni egy bajnokságot?
Be kell látni, hogy bár sok jó magyar játékos van itthon, azok, akik a különbséget jelentik egy-egy mérkőzésen, még mindig kevesen vannak. Külföldön viszont játszanak olyan játékosok, akik ott középszerűnek számítanak, de itthon lényegesen kiemelkednek tudásukkal a mezőnyből. Az MLSZ az idei évtől hozott egy szabályt, hogy két idegen légiós szerepelhet a pályán egyszerre. Emiatt is kevés külföldi játékossal dolgozunk együtt, ám ők valóban egy magasabb szintet képviselnek.
A brazil Serginho Paulista személyében BL-győztes futsalossal erősített a Balaton Bútor FC Veszprém az idei évtől. A 31 éves futsalos hosszú időn át alapembernek számított a brazil válogatottban. Játszott Oroszországban, Japánban, Portugáliában, Kínában és Spanyolországban is. Utóbbi országban az Inter Movistar csapatával bajnoki címet, Szuperkupát és Bajnokok Ligáját is nyert. Kínában pedig szintén bajnoki címet szerzett. Hazájában a futsal-os körökben akkora tisztelet övezi, mint a nagypályás futballban Messit.
Mennyi munkát igényelt az, hogy a szurkolókkal is megszerettessék magukat? Hiszen nem egyik napról a másikra alakul ki a „B-közép”.
Azt gondolom, hogy Veszprémben nagyon jó a megítélésünk, a kézilabda után a második legnépszerűbb sportágat képviseljük. Ebben bizonyára az is szerepet játszik, hogy a mai napig ingyenesek a mérkőzéseink, nem szedünk belépődíjat, ezzel is próbálunk gesztust gyakorolni a szurkolóink felé. Aki szeretne kikapcsolódni, szórakozni egy kicsit, annak ne legyen anyagi kérdés, hogy kilátogasson egy mérkőzésünkre. Azt is leszögezném, hogy eszünk ágában sincs rivalizálni szurkolói kérdésben a kézilabdaklubokkal, a saját mérkőzéseinket játsszuk a saját szurkolóink előtt.
Ha el kéne helyezni a futsalt, mint sportágat hazai viszonylatban, melyik polcra helyezné?
Hivatalosan nekünk is az MLSZ a szövetségünk, ahol valahol a harmadik, vagy negyedik polcon vagyunk mi futsalosok. Ez főleg a finanszírozásban látszik meg. Összehasonlításképpen, ami a nagypályás futballban NB III-as szint költségvetés szempontjából, az a futsalban a top-szint idehaza.
Azt is hozzá kell tenni, hogy az utóbbi időben azért már érezhető a fejlődés, ami gazdaságilag is megmutatkozik. Azt viszont nem árt tudni, hogy a futsalban sokkal kisebb az olló a klubok közt, tehát nincs annyira szétszakadva a mezőny képességben, így egy tudatos és jól átgondolt fejlesztési tervvel – ami még mindig meg sem közelítené a nagypályás futballba invesztált összegeket – egyszerre több csapatot is tudnának fejleszteni, ebben pedig óriási lehetőségek lennének.
Miből van akkor bevétele a klubnak? Miből áll össze a költségvetés?
Kicsit hasonló a helyzet a gazdálkodásban is, mint a játékosok igazolásánál. Ha egyedül, keresném meg a cégeket, ismeretlenül valószínűleg nem lennék túl hatékony. Viszont így, hogy azt látják, hogy a csapat jól működik, hozzuk a sikereket is, már nyitottabbak, amikor szponzori tárgyalásokat folytatunk. Így lett a Balaton Bútor a névadó szponzorunk, de sok másik helyi céget is mondhatnék, akiknek fontos, hogy ahol megjelennek, az széles körben ismert és kedvelt legyen Veszprémben. Városunk Önkormányzata is kiemelten igyekszik támogatni minket. Ezeken a bevételeken kívül az MLSZ is meghatározott egy bizonyos támogatási összeget és TAO-s forrásaink is vannak, bár utóbbiból főleg a fejlesztéseinket finanszírozzuk. Egyébként manapság a legnagyobb klubokon kívül, mint amilyen a Real Madrid, vagy a Manchester United, nem nagyon lehet támogatók nélkül nyereségesen üzemeltetni egy csapatot.
Mekkora költségvetéssel dolgoznak egy évben?
Konkrét számot nem szeretnék mondani, de annyit elárulhatok, hogy az első, indulási évünkhöz képest megtöbbszöröződött a költségvetésünk. De, mint említettem, ez nagypályás focihoz hasonlítva valahol az NB III-as szinten van.
Mennyire biztosított az utánpótlás? Hányan választják a futsalt a gyermekek közül, amikor hétről hétre a nagy sztárok, Ronaldo, Messi zöld gyepen, nagypályán rúgják a bőrt?
Szerencsére pozitívak a tapasztalatok utánpótlás terén. Két-három éven belül el fogunk érkezni egy nagyobb generációváltáshoz. Most azt látom, hogy jó eséllyel tudjuk majd pótolni a kiöregedő játékosainkat. Az utánpótlás nevelésben az a filozófiánk, hogy 12-13 éves korig még nincs kiforrva, hogy egy tehetséges játékos végül a nagypályán, vagy a futsal teremben lehet sikeresebb, így addig nem érdemes szétválasztani a kettőt. Utána viszont kijönnek azok az adottságok, amelyek ismeretében el lehet dönteni, hogy merre folytassa a karrierjét. Szerencsére jelenleg mindegyik korosztályunkban bőven megvan a létszámunk és egy ideális, családias légkört tudtunk kialakítani a gyerekekkel és a szülőkkel is. A legfontosabb, hogy szeressenek futsalozni a gyerekek.
Kihagyhatatlan kérdés a végén: mik a jövőbeni célok?
Konkrétumok helyett annyi, hogy ott akarunk maradni az élmezőnyben. Annyira sűrű a mezőny a futsal NB I-ben, hogy bármikor borulhat a papírforma. Ha bejön egy váratlan sérülés, egy pechszéria, nagyon gyorsan borulhatnak a tervek bármelyik csapatnál, így mi inkább a csapatban is a stabilitásra törekszünk. Persze a bronzérem után aláírnánk egy fényesebb érmet is az idény végén.
Balaton Bútor FC Veszprém
Alapítva: 2011
Klubszínek: kék-fehér
Elnök: Rajki Tamás
Vezetőedző: Fehér Zsolt
Pálya: Március 15. úti sportcsarnok
Legnagyobb sikerek: nemzeti bajnokságban elért 3. hely (2018/2019 és 2020/2021); kupagyőztes (2021)
Idény Bajnokság Helyezés
2011/2012 Férfi Futsal NB II. 1.
2012/2013 Férfi Futsal NB I. 9.
2013/2014 Férfi Futsal NB I. 4.
2014/2015 Férfi Futsal NB I. 4.
2015/2016 Férfi Futsal NB I. 5.
2016/2017 Férfi Futsal NB I. 4.
2017/2018 Férfi Futsal NB I. 6.
2018/2019 Férfi Futsal NB I. 3.
2019/2020 Férfi Futsal NB I. a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt a bajnokság és nem hirdettek eredményt
2020/2021 Férfi Futsal NB I. 3.
A cikk az Ecoport 2021/3. számában jelent meg.
