Sokkal jobb hangulatban kezdődött az idei Music Hungary Konferencia, mint tavaly ugyanitt, Veszprémben. Erre rögtön a megnyitón is felhívta a figyelmet Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke, utalva arra, hogy a tavalyi konferenciával egyidejűleg jelentették be a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt meghozott korlátozásokat, ami a zenei ipar számára is komoly leküzdendő kihívásokat hozott.
Azóta az iparág sokat haladt előre, de még mindig számos nyitott kérdés maradt, ezekre is megpróbál válaszolni az idei Music Hungary Konferencia, amelynek tematikája főleg aköré szerveződik, hogy a zenei ipar hogyan tud ütésállóbb lenni és több lábon megállni, ismertette a az idei konferencia fő tematikáját a szövetség elnöke.
Weyer Balázs, mögötte Mészáros Zoltán
„Zene nélkül lehet élni, de minek?” - idézte a klasszikust Porga Gyula, polgármester köszöntőjében, aki kiemelte, az elmúlt másfél év adott ízelítőt abból, hogy milyen is a zenét nélkülöző élet.
A polgármester a zenei ipar egészéről úgy nyilatkozott, hogy a kultúrára és azon belül is a zenére úgy kell gondolni, mint erőforrásra, nem pedig eltartott szektorra. Veszprém azáltal, hogy egyedüli magyar városként megkapta az UNESCO – a zene városa címet végre kívülről is még inkább megmutatja azt a kulturális pezsgést, ami itt jelen van hosszú évek óta.
Porga Gyula
A megnyitón végül Mészáros Zoltán, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros Program főtanácsadójaként köszöntötte az ország számos pontjáról Veszprémbe érkező zenészeket és szakmabelieket. Ő kiemelte az EKF azon programjait, amelyek kifejezetten a közösségi és zenei élet fellendítését célozták meg. Ezek közül példaértékűnek említette a Papírkutya kultúrbisztrót, ahol az EKF pályázati feltételeiben az is szerepelt, hogy a hely időről időre élőzenei koncerteknek biztosítson helyszínt.
A Music Hungary egyik újdonsága, amely még nem volt korábban azok az ingyenes showcase koncertek, amelyek a konferencia napjain a város különböző koncerthelyszínein zajlanak. Az EKF támogatásával megvalósuló mini fesztiválon olyan együttesek kapnak bemutatkozási lehetőséget, akik még nem futottak be a mainstream zenei világban. A koncertek három, hangulatában meglehetősen különböző helyszínen valósulnak meg. Az Expresszóban tökéletes koncertélményre, a Teremben hamisítatlan underground hangulatra, a Papírkutyában pedig családiasabb hangvételű produkciókra számíthatnak a zenefogyasztók.
A Music Hungary Konferencia megnyitója után az érdeklődőknek Horváth Péter, a ProArt képviseletében a számok nyelvén is bemutatta a hazai zenei ipar jelenlegi helyzetét, amelyből sokatmondó trendek is kiolvashatóak voltak.
Összehasonlításképp, amíg a járvány előtt, 2019-ben 70 ezer élőzenés koncertet adtak az országban, addig ez 2020-ra 21 ezerre csökkent. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a korábbi 1000-hez képest csupán 150 fesztivált rendeztek meg tavaly, tehát 15%-ára zsugorodott ez a szektor.
Ezzel együtt viszont növekedett azok száma, akik előfizettek valamilyen streaming-szolgáltatóra, hogy zenéhez jussanak. Ez utóbbi adat azt mutatja, hogy az emberek még mindig hajlandóak fizetni a zenei élményért, ami némi fényt jelent az alagút végén.
A jogdíjkezelőktől érkezett adatok szerint nőtt az újonnan bejegyzett dalok száma is, tehát a zeneszerzők a pandémia alatt is tevékenyek maradtak és tovább gazdagították a magyar zenei palettát.
Horváth Péter
A Music Hungary Konferencia részletes csütörtöki programjáról ezen a linken lehet tájékozódni.
