Hétfő este a Petőfi színház előcsarnoka érdeklődőkkel telt meg, sokan voltak kíváncsiak a dolgozókra, akik akkor mennek munkába, mikor más szórakozni indul. A nézőtéri dolgozók nyugdíjasként tevékenykednek, vagyis életük során egy másik szakmával foglalkoztak.
Laky Árpádné a postán dolgozott, igaz, akkor is szoros összeköttetésben állt a színházzal, ma pedig már a nézőtéri csapat vezetője. Hobbija a tánc, a Tímár Lajos által vezetett népek táncának nagy művelője, ebből ízelítőt is kaphattunk a Petőfi Szalon legvégén. Laky Árpádné mesélt a munka szépségeiről, például, hogy minden előadást többször is megnézhet, de számára a legfontosabb akkor is a néző, és boldogsága.
Gosztolai Marika egészen kivételes: a színház előírása alapján hetvenéves korig maradhatnak a kollegák, mert számos nehézség adódik, amit életkorukból adódóan nem biztos, hogy meg tudnak ugrani. Gosztolai Marika átlépve a bűvös számot mégis maradhatott a társulatnál, hiszen fizikai állapota korát meghazudtoló. Ahogy a színházban nem sokan tudták, Marika nemzetközi szinten elismert atléta, ezen belül is dobó: diszkoszvető és súlylökő, olimpiai ezüstérmes korosztályában, de mint elmondta, nem hagyja abba a versenysportot addig, amíg nem lesz a másodikból első.
Mint kiderült, hétvégén is egy világversenyen bizonyíthat, hiszen Portugáliába repül az Európa-bajnokságra. Bejárta már a világot, versenyzett Svédországban, Dániában, Brazíliában, kedvencei közé pedig Új-Zélandot és Olaszországot, Anconát sorolta, utóbbi helyen szólt először neki a magyar himnusz.
A nézőtéri felügyelők meséltek nehézségekről, akadályokról is, de elmondásuk szerint kiváló csapatban dolgoznak, így nincs számukra legyőzhetetlen akadály.
