Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 27. Olga
Veszprém
21°C
2024. július 27. Olga
Veszprém
21°C

Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja

2022. május 13. 4:00
A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.

Habár a Jókai utcáról nézve több emelet magasságban állt sokáig a falra épített őrbódé, az valójában a börtön -3. szintjéhez csatlakozott, célja pedig nem is lehetett más, minthogy az őrök innen figyeltek és léptek közbe, ha valamelyik fogvatartott szökésre adta volna a fejét.

Ezekből pedig az évek alatt akadt néhány, viszont még mielőtt belemennénk Szijártó József történeteibe, idézzük fel az ikonikus őrbódé történetét, amely már egy 1958-as felvételen is jól látható.

Fortepan/Keveházi JánosFortepan/Keveházi János

A későbbitől eltérően ez még valamivel kisebb, kis ablakokkal ellátott, nyeregtetős fából készült építmény volt.

Szijártó József, aki 1976-2013 között dolgozott a börtönben elmesélte, hogy a későbbi – általunk mindennap látott - tornyot 1992-ben, a veszprémi törvényszék külső felújításával egy időben helyezték el a Bakony Harci Helikopter Ezred segítségével, helikopterrel beemelve a helyére.

Sajnos előtte volt pár szökés a klasszikus rácsfűrészelős módszerrel, valamint a régi őrtorony igénybevételével, ezért hozták azt a döntést, hogy szükség van a védelem megerősítésére. Még a 80-as években a -3. szint az elítéltek munkáltatásának a helyszínéül szolgált és raktárként üzemelt. Az egyik itt dolgozó elítélt rájött, hogy ki lehet menni az őrtoronyhoz. Azbeszt kötegből készített egy kötelet és hozzáerősítette a régi őrbódéhoz. Csoda, hogy nem szakadt le a kötél és nem égette le a kezét, de a szökés sikeresnek bizonyult egy ideig. A rabot azonban rövid időn belül elfogták, visszakerült a börtönbe.

Napló/1992.jan.22.szerdaNapló/1992.jan.22.szerda

Ezután döntöttek arról, hogy megerősítik a védelmet egy új őrbódéval, ami nem érkezett messziről, hiszen a Megyei Bíróság udvarán állt egy őrtorony, amit a börtön akkor már nem használt. A torony tetejét levágták, helikopterrel felemelték és a régi torony helyére szállították. Így kapta meg új helyét és sokáig szolgálta a börtön védelmét, de főleg azt, hogy a vakmerőbb rabok szökési kísérletei meghiúsuljanak.

Az „új” őrtorony állandó megfigyelőhelyként szolgált, melynek tetején videókamerák és reflektorok is segítették az őrök munkáját.

Szijártó József elmondása szerint a fogvatartottak szemfülessége határtalan volt, hiszen a nap 24 órája rendelkezésükre állt, hogy kitalálják szabadságuk útját, módját.

A bíróság épületének felújítási ideje alatt történt, hogy egy dolgozó elítélt - aki jól ismerte a helyiségeket a börtönön belül - rájött, hogy a hátsó lépcsőházban, középen található egy négyzet alakú rész, amelyen fel lehet jutni az akkori megyei bíróság területére. A négyzet alakú acélrúd sem jelentett problémát, mellyel le volt zárva. Szétfeszítették és a bíróság épületén keresztül sikerült kijutni két személynek. Az egyik menekülőnek külföldre is sikerült átszöknie és addig nem jött haza, amíg minden bűncselekménye el nem évült. A másikat rövid időn belül elfogták és visszaszállították.

Történt egy olyan eset is, amikor este kötél segítségével egy fűrészlapot juttattak be a börtön falai közé. Amikor felhangosították a tv-t, akkor kezdték el fűrészelni a rácsot. Egyikőjüknek csak az volt a feladata, hogy figyelje, hogy a felügyelő merre járhat. A szivacsmatrac huzatjait, valamint a lepedőket összekötözték és a 8 fős zárkából öten leereszkedtek a Ruttner – ház belső udvarába. Állítólag volt olyan pillanat, amikor egyszerre hárman lógtak a kötélen és mégsem szakadt le. A kérdezősködő járókelőknek pedig azt mondták, hogy filmforgatás miatt másznak lefele. Négy embert egyből elfogtak, egyet pedig egy hónap múlva egy igazoltatás alkalmával kaptak el.
Azt lehet mondani, hogy bár nem voltak sikeresek a szökések, de a régi épületnek, mely hamarosan megújításra kerül, sok emlékezetes percet szereztek.

Természetesen az újabb szökések újabb fejlesztéseket vontak maguk után. A belső falsíkba egy jelzőrács került beépítésre, mely a fűrészelést és a falsíkból való kimozdítást is érzékelte.

Az emlékeket a ház falai megőrzik, de a Veszprém Jókai 8-as szám alatti ház látképe hamarosan megváltozik. Az itt álló Ruttner-ház a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően új életre kel. A Veszprém 2030 Kft - mint lebonyolító szervezet – irányítja a régi épület átépítését, hogy 2023-tól hostelként, illetve a Várbörtön Múzeum látogatóközpontjanként éledhessen újra.

Az új lift alapjai már látszanakAz új lift alapjai már látszanak

Bár a börtön eddigi is látogatható volt, azonban nem túl nagy létszámmal és nehéz megközelítéssel lehetett eljutni a zárkákhoz: a Ruttner-ház liftje megoldást jelent majd erre a problémára, hiszen közvetlen összeköttetést teremt a -3 szinttel. A múzeumra is ráfér már a felújítás, hiszen a folyamatos ázások miatt teljesen leromlott az eredeti börtön nem túl jó állapota. Szükségessé vált a megújulás, hogy az elmúlt 150 évnyi, sokrétű helyi történelem a mai kor követelményei szerint legyen megmutatható. A VEB2023 és a Lackó Dezső Múzeum kreatív csapatai egymással karöltve dolgoznak azon, hogy minél érdekesebb kiállítás és programok várják majd a látogatókat nem csak 2023-ban, hanem utána is.

Kapcsolódó cikk
A Ruttner-ház sómentesítése
2021. novemberében az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódva a VEB 2023 Zrt. támogatásával és a Veszprém2030 Kft. irányításával megkezdődött a Jókai utcában található országosan védett műemlék épület felújítása.

Az önkormányzati tulajdonú Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. a tervek készítésétől a megvalósulásig figyelemmel kíséri nap-mint-nap a projekt és az ehhez kapcsolódó többi projekt elkészülését is. A cég az érintettekkel és a városlakókkal szoros kapcsolatban végzi a munkákat és tájékoztatja őket azok előrehaladásáról, többek között a most meghirdetett bejárás alkalmával is személyesen informálják majd a résztvevőket.

Kapcsolódó cikk
Most bárki beleshet a városban zajló építkezések kulisszatitkaiba
Egy új kezdeményezés indult az önkormányzat, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros program és a Veszprém 2030 Kft. kezdeményezésére, melynek keretében a lakosság vezetett bejáráson vehet részt a legújabb EKF-ben érintett építkezéseken. Elsőként a Ruttner-házba lehet ellátogatni.
Hajas Bálint
további cikkek
Ilyen volt a régmúltban 'kaszasuhintó július' Veszprémben Amiről az időjárás mesél Ilyen volt a régmúltban 'kaszasuhintó július' Veszprémben „Most aratok és szénámat takargatom, ami nedves benne fölfordítom. Ím, a kánikulák ránk igen erőlködnek, magamra azért jobb gondot viselek.” – a régi kalendáriumok ezzel a tömör versikével érzékeltették a kaszasuhintó július, embert próbáló, rekkenő hőségét. Amivel az idei július közepe is előrukkolt, versenyre kelvén a 2007-es, a 2013-as és az elmúlt évek – hasonló időszakának – forróságával. 2024. július 23. 21:04 Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Egy 19. századi bulvárhír miatt indult el rohamos léptekben a balatoni vitorlázás fejlesztése, amit aztán a két világháború és a tó gazdasági és társadalmi átalakulásai sem törtek meg. Éppen kilencven évvel ezelőtt pedig elrajtolt az első olyan tókerülő verseny, ami mára Európa egyik legnevesebb vitorlás viadala lett és mindenki csak úgy emlegeti, hogy Kékszalag. De pontosan kik voltak az úttörők a balatoni vitorlázásban és miért éppen kékszínű az a szalag. Történeti cikkünkben ezeket is elmondjuk. 2024. július 16. 14:29 Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően. 2024. július 15. 15:22 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.