2022. november 27.
//
Virgil névnap

Időkapszulát találtak a Vár felújításakor 1946-ból

2022. augusztus 6. 15:09
Veszprémi Érsekség
A vár megújulásának részeként a ferences templom tetőzete is megújul, amelynek munkálatainak során a kereszt alatti gömbből egy időkapszula került elő.

A megtalált kapszulát augusztus 2-án az érseki hivatalban nyitották fel. Dr. Udvardy György érsek atya a felnyitás előtt elmondta, amikor ilyen időkapszulát találunk és bontunk ki, akkor nyilvánvalóan éveken, évtizedeken keresztül kapcsolatba kerülünk azzal, akik szándékosan üzentek. Tehát ők valamit akartak üzenni, nem tudták kinek. Most mi vagyunk ezek, akik ezt felbontjuk. Ezek az üzenetek sosem csak építésről, valami morális megfontolású tartalmú anyagot szoktak tartalmazni, hanem sokkal inkább a hitükről, meggyőződésükről és a reményükről beszélnek.

Az időkapszulát Dr. Takáts István általános érseki helynök atya nyitotta fel, Dr. Karlinszky Balázs könyv és levéltár igazgató jelenlétében, amit Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgató jegyzőkönyvezett. A kapszulába az akkoriban használt fizetőeszközt (pengőt), valamint négy levelet, dokumentumot helyzetek el. Ebből egy iratot restaurálás után lehet majd elolvasni.

Gulyás Gellért házfőnök levele 1946-ból:

Dicsőség a magasságban Istennek!
Békesség a földön a jóakaratú embernek!

A torony 1932 évi júl. 7-én feltett keresztjét és vörösréz gömbjét 1946 évi febr. 19-én éjjel dühöngő vihar lesodorta. Ennek oka kettős volt. Az egyik: a királyfa fenyőfából volt. A víz behatolását megakadályozó reászerelt tölcsérszerű védőrész forrasztás hiányossága folytán a királyfa beázott és korhadásnak indult. A másik ok: az 1939–45-iki világháború utolsó szakában Veszprém városát is ért bombatámadások következtében a rézgömböt bomba repeszdarabok ütötték át, lövések is érték a királyfát. Ellenállását ez még inkább meggyöngítette.

A kereszt és a gömb ezen okmánnyal együtt (mellékelve az idevonatkozó korábbi okmányok) 1946. okt. 5-én lett a toronyba feltéve. A költségek 1500 – ezerötszáz – forintot tesznek ki. (A pénz értékének korunkban való gyakori ingadozása miatt tájékoztatásul jelzem: az összeg egy jó minőségű és kielégítő tejhozamú 5-6 éves tehén árának felel meg).

Ezen időben Szentegyházunkat XII. Pius pápa kormányozza. Magyarország hercegprímása Mindszenty József esztergomi érsek, az anyaszentegyház bíbornoka. Veszprém egyházmegye főpásztora Dr. Bánáss László apostoli kormányzó, egyben debreceni prépost-plébános.

Rendtartományunk provinciálisa: Dr. Burka Kelemen. A rendház ez idő szerinti tagjai: P. Gulyás Gellért házfőnök, P. Scheirich Bonaventura kiérdemesült tartományfőnök, P. Weisz Mihály vicarius, P. Erős Alajos hitoktató, Vajda Benjamin, Kővágó Márk, Karlovics Ottó, Tóth Gaudenc testvérek.

Országunk államformája: Köztársaság. 1946 évi febr. hó 7-én alkotta meg a Képviselőház az erre vonatkozó törvényt népszavazás nélkül. A köztársasági elnök: Tildy Zoltán. Az államvezetés a demokrácia elvén áll. Legfőbb tétele: az emberi jogok biztosítása; ami evangéliumi tanítás. Adja Isten, hogy szellemben is átvegye az evangéliumot a Mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és az emberi nem boldogítására.

A torony kereszt renoválását Fű Ferenc III-ik rendi lakatosmester végezte fiai: Ferenc és Attila segítségével. A rézműves munkát Havasi Lajos látta el. Az ácsmunkát Fejes László képesített ácsmester és Hornung Mihály ácssegéd, a bádogos munkát: Viczena Lajos végezte Lajos és György nevű fiaival.

In Cruce salus!
Gulyás Gellért

Deák Szulpic vikárius üzenet:

Pax et Bonum!

Ferences templomunk tornyán a kereszt föltétetett (mint a mellékelt okmány is bizonyítja) 1912. július 8-án. Teljes húsz esztendeig állott a Szent Kereszt jele tornyunkon téli viharban, nyári orkánban, esőverésben és napsütésben! Az utolsó években azonban a kereszt tartógerendája megkorhadott, s így a szél erős nyomására a kereszt elferdült. Attól lehetett tartani, hogy egy vihar majd váratlanul lesodorja s épületben és emberekben nagy kárt tesz! Hogy ez megelőztessék, a veszprémi zárda jelenlegi házfőnöke: Főtisztelendő Horváth József atya nagy költséggel a tornyot állványoztatta, a tartógerendát megújíttatta s a keresztet kitataroztatva gömbjével együtt régi helyére visszaállíttatta a Megfeszített Jézus nagyobb dicsőségére, mindnyájunk örömére és épülésére 1932. július 7-én Szent Cirill és Metód püspökök ünnepén.

A föntiek hiteléül:
Deák Szulpic vikárius s.k.

A torony javítását végző munkások névsora:

1932 július havában a toronyjavítást végezték Bognár Kálmán kőműves és ácsmester, ifj. Molnár István bádogos mester, Fejes László ácssegéd, Kapronczay Gyula bádogossegéd, Völler Zsigmond ács tanonc, Drexler Lajos kőműves tanonc, Gáspár István, Berecz Antal kőműves tanonc.

A jegyzőkönyv megírása előtt közösen imádkoztak az elődökért, akik nem csak az épületek megóvásáról, hanem hitükről, hitük továbbadásáról, meggyőződésükről és reményeikről adtak tanúbizonyságot.

vehir.hu

További cikkek

Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban
Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban
Országos sajtóérdeklődés mellett tartotta meg csütörtök délelőtt a Veszprémi Főegyházmegye azt az újságírói háttérbeszélgetést, amelyen részletesen bemutatták a veszprémi várnegyed felújításának minden részletét. Az egyházi és városvezető mellett a gigaprojekten dolgozó szakemberek is megszólaltak, akik választ adtak több vitatott kérdésre is, többek közt arra, mi indokolja, hogy fehérre meszeljék a székesegyház falait.
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.
Folytatják, amit Szent István elkezdett - így fog megújulni a veszprémi vár
Folytatják, amit Szent István elkezdett - így fog megújulni a veszprémi vár
Pár napja jelentették be, hogy az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt költségeinek fedezésére a magyar kormány 50 milliárd forint költségkeretről döntött, emellett pedig a Főegyházmegye is részesül egy 40 milliárdos támogatásban. Utóbbi esetében végignéztük, hogy milyen beruházásokat terveznek a várban megvalósítani.
A veszprémi da Vinci története
A veszprémi da Vinci története
A Veszprémi Várban található egy olyan bronztábla, ami merőben más, mint a többi szobor és emlékplakett. Egy ejtőernyőző embert mutat be, aki egykor várkapitányként töltötte az idejét Veszprémben. Verancsics Faustus a humanista, a polihisztor, a feltaláló, a történetíró, a császári titkár, a püspök... de kis is volt ő valójában?