Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A kutyakölykök spontán lemásolják az ember viselkedését

2023. február 16. 11:12 // Forrás: MTI
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói három fajt hasonlítottak össze, amelyek a háziasítás és a szocialitás szempontjából is eltérnek. A kutatók arra keresték a választ, vajon ezek a különbségek megmutatkoznak-e abban, hogy milyen mértékben hajlamosak - mindenféle képzés és jutalom nélkül is - utánozni az emberi viselkedést - olvasható az ELTE csütörtöki közleményében.

A kutatók először azt figyelték meg, hogy az emberi családokban nevelkedő 42 kutya, 39 macska- és 8 farkaskölyök hogyan viselkedik egy ismeretlen tárggyal egy idegen szobában (például az orrával vagy a lábával érinti-e meg). Ezután a kísérletvezető egy másik akciót végzett a tárggyal, például, ha a kölyök az orrával bökte meg, akkor ő a kezével ért hozzá. A kérdés az volt, vajon a kölyök ekkor leutánozza-e a látott akciót, megérinti-e a tárgyat a mancsával. Claudia Fugazza, a csoport vezető kutatója a közleményben kiemelte, "míg a kutyakölykök szinte azonnal ránk néztek, négyszer, illetve ötször tovább tartott, mire a farkas- illetve a macskakölykök figyelme ránk irányult".

A kutya- és farkaskölykök a tesztek csaknem 70 százalékában megismételték a bemutatott viselkedést, kétszer olyan gyakran, mint a macskakölykök.  A tanulmány megállapította, hogy egyedül a kutyakölykök voltak hajlamosak az emberi demonstrációnak megfelelő testrészükkel utánozni a viselkedést (például kéz - mancs), annak ellenére is, hogy ez nem egyezett az általuk demonstráció előtt spontán használt testrészükkel.

Illusztráció: Elena Mozhvilo on UnsplashIllusztráció: Elena Mozhvilo on Unsplash

"Demonstráció hiányában fajtól függetlenül a kölykök többnyire az orrukkal értek a tárgyhoz. Miután látták, hogy a kísérletvezető a kezével érintette a tárgyat, egyedül a kutyakölykök használták a mancsukat" - számol be Stefania Uccheddu, a tanulmány társszerzője. A kismacskák és a farkaskölykök esetén nem volt jellemző ez a viselkedés.

A különbségek mögött feltételezett két tényező - a veleszületett társas hajlam (kutya és farkas) és a háziasítás (kutya és macska) - kapcsán a kutatók megállapították, hogy az eredmények mindkét tényező szerepét alátámasztják: "Míg a kutyák és farkasok őse csoportban élő, társas állat, intenzív falkán belüli együttműködéssel a túlélésért, a macskák őse magányos vadász volt" - magyarázza Temesi Andrea, a tanulmány társszerzője.

"Bár a kutya és a macska is háziasított faj, amely ma családi kedvencként szoros kapcsolatban él az emberrel, a kutyát régebben háziasították (20 000 - 40 000 éve), és az emberrel való együttműködésre szelektálták. A macska háziasítása ezzel szemben csak körülbelül 10 000 évvel ezelőttre datálódik. A szerepük az egerek, patkányok irtása volt, azaz önállóan vadásztak az emberi környezetben" - jegyezte meg Gácsi Márta, a tanulmány társszerzője. Így nem meglepő, hogy csak a kutyakölykökben alakult ki hajlam arra, hogy fokozottan figyeljenek az emberekre és utánozzák cselekedeteiket, még akkor is, ha erre az adott helyzetben nincs olyan közvetlen motivációjuk, mint például a táplálékszerzés vagy a játék.

Az eredmény nemcsak elméleti, hanem alkalmazott szempontból is izgalmas. "Úgy gondoljuk, hogy vizsgálati eredményeink alapot képezhetnek olyan képzési módszerek kidolgozásához, amelyek a kutyakölykök spontán figyelmén és emberi akciók utánzására való hajlamán alapulnak. Így a jövőben a kutyakiképzési technikák kevésbé függhetnek a jutalomfalatokkal történő megerősítéstől, és jobban kihasználhatják a kutyakölykök természetes hajlamát a szociális tanulásra" - összegezte Pogány Ákos.

vehir.hu
további cikkek
Az egész világ figyelheti, hogy hol tart a világ leghosszabb ideje zajló tudományos kísérlete Az egész világ figyelheti, hogy hol tart a világ leghosszabb ideje zajló tudományos kísérlete A Pannon Egyetemet még sem alapították, amikor a világon elindult egy kísérlet, ami még ma is tart, ezzel kiérdemelte a leghosszabb ideje tartó tudományos kísérletének Guiness-rekordját. Hogy hol tart most a vizsgált folyamat, azt bárki élőben nézheti a cikkünkben is. 2024. február 19. 16:54 A négy magyar űrhajósjelölt beszélt felkészüléséről A négy magyar űrhajósjelölt beszélt felkészüléséről A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogram négy magyar űrhajósjelöltjével - Cserényi Gyulával, Kapu Tiborral, Schlégl Ádámmal és Szakály Andrással - hangzott el beszélgetés felkészülésükről vasárnap délután a Kossuth rádió Irány az űr című műsorában. 2024. február 12. 14:27 Már lábadozik az az ember, akinek elsőként ültették be az agyába Elon Musk chipjét tudomány Már lábadozik az az ember, akinek elsőként ültették be az agyába Elon Musk chipjét A techguru Neuralink nevű cégének az a célja, hogy a páciensek agyát és idegrendszerét összekapcsolják, pont mint a számítógépeket, ez pedig új távlatokat nyithat az orvostudományban. 2024. február 7. 15:20 A háziállatok segítenek megelőzni az időskori szellemi hanyatlást életmód A háziállatok segítenek megelőzni az időskori szellemi hanyatlást Az öregedés köztudottan rossz hatással van a különböző szellemi készségekre, a magány pedig gyorsítja a korral járó hanyatlást. Azonban azok, akik háziállatot tartanak, lassíthatják ezeket a folyamatokat.  2024. január 15. 21:40

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.