Ma már hihetetlennek tűnik, hogy egykor milyen érdeklődés nyilvánult meg a bajnoki fociderbik iránt, pedig a telt ház közeli nézőszám sem volt ritka egy-egy kettős meccsen Budapesten a mai Puskás Aréna elődjében.
Fiatal koromban jómagam is szurkoltam ilyen mérkőzéseken, amikor a négy klub hívei nem egymástól hermetikusan elzárva, más-más szektorokban helyezkedtek el a lelátón, hanem ahová jegyet kaptak. Ennek ellenére nem kellett tartani tettlegességtől, a beszólások is olyanok voltak, hogy a nők és a gyerekek fülét sem bántotta.
Annak idején sok gyerek úgy választott magának kedvenc csapatot, hogy az édesapja vagy a nagyapja elvitte egy kettős rangadóra, ahol kedvére válogathatott a nagyok közül.
Amikor már nem csak a négy nagy fővárosi csapat – a Fradi, az Újpest, a Kispest és a Vasas – játszott kettős meccseket, akkor egyszer, 1992 márciusában a Veszprém FC is pályára lépett a BVSC ellen a Népstadionban a Vasas-Ferencváros rangadó előtt.
Az NB I-es sorsolás tavalyi készítésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség felvetette, mi lenne, ha a több mint három évtizedes szünet után visszahoznák a kettős rangadókat, ami annak idején klubhovatartozástól függetlenül nagy élményt jelentett a drukkereknek, akik között szép számmal akadtak vidékiek is.
Ugyan a csapatok képviselői nem zárkóztak el kategorikusan, de nem is lelkesedtek a lehetőségért, így ősszel nem játszottak kettős meccset a Puskás Arénában. Az idény programjának egyeztetésekor kiderült, hogy egyelőre tavasszal sem tér vissza ez az egykor oly’ népszerű lebonyolítási forma. Pedig egy próbát igazán megérne, mert nem gondolom, hogy az azóta felnőtt generációkat ne érdekelné, hogy két rangadót láthat egymás után egy jeggyel.