A hagyományos húsvéti böjt szabályai talán még azok előtt is ismertek, akik egyébként nem gyakorolják buzgón a keresztény vallást: a húsvétot megelőző 40 napban tartzózkodni kell a húsfogyasztástól, valamint napi háromszori étkezés a megengedett csak és egyszer lehet csak jól lakni. Ez a hagyomány a 4. századig nyúlik vissza, igaz, akkor még jóval szigorúbbak voltak az előírások, ma már a keresztény egyház is csak a húsmentességet hangsúlyozza, de ez alól is mentesülnek a gyermekek, a betegek és a várandós édesanyák.
A böjt egyébként nem csak a keresztény kultúrkörben van jelen, bár tény, hogy a legtöbben azt a bibliai történetet ismerik, amikor Jézus negyven napot töltött étlen és szomjan a pusztában, ahol a sátán is megkísértette. Rajta kívül Mózesnél is megjelenik a negyvennapos böjt az Ószövetségben, de nem csak a Bibliában találhatunk erre példát. A kereszténység mellett a többi világvallás is ismeri a böjtölés fogalmát, Buddha és Mohamed is beszélt ennek a jótékony hatásáról. A vallások mellett spirituális vonalon is számos irányzat hirdeti, hogy hasznos a szellemre nézve is az ilyen önmegtartóztatás, hiszen ilyenkor érzékenyebbé válunk a világra, jobban befogadjuk a minket körülvevő természetet, vallják ezen irányzatok követői.
De orvosi terápiás céllal is írhatnak elő böjtöt, például hasnyálmirigy problémák után javallott az orvos utasításai szerint betartani a meghatározott étkezési rendet. És akkor még nem is említettük azt, ha valaki politikai alapon vág bele a böjtbe, viszont az efféle éhségsztrájkot jelen esetben ne tekintsük jótékony hatásúnak, se a testre, se pedig a szellemre!
Maradjunk viszont a böjt hagyományos, húsvét előtti negyven napjánál! Hogy hogyan kell ennek nekiállni és milyen hatásai vannak az emberi szervezetre, valamint mivel érdemes, sőt kell is pótolni a húst, arról Nyikos Ráhel dietetikust kérdeztük.
Ő egyből megerősítette azt, hogy a húsvéti böjtnek tényleg lehet jótékony hatása az ember szervezetére, viszont nagyon nem mindegy, hogy hogyan vágunk bele ebbe a folyamatba. Pláne annak fényében, hogy a magyarok előszeretettel fogyasztanak húsféléket, bár egy ENSZ-kutatás szerint ezzel is csak az európai országok középmezőnyében vagyunk – Magyarországon évente átlagosan 60 kg húst eszünk – Nyugat-Európában nálunk is több fogy ebből.
Kíváncsiak voltunk, hogy a veszprémiek mennyire tartják be a böjtöt és milyen megfontolásból döntöttek mellette, vagy éppen ellene.
Na, de pontosan mit is jelent a böjtölés, mármint a szakirodalom szerint? Ráhel úgy definiálta, mint meghatározott céllal, meghatározott ideig, önkéntesen végzett, teljes, vagy részleges táplálékmegvonás. Ezt aztán szét lehet szálazni aszerint, hogy mennyi ideig tart a böjt, milyen típusú táplálékot vonunk meg magunktól és persze a motiváció szerint is, amiről a cikk elején már beszéltünk. Ráhel viszont ezt a listát kiegészítette még az egészségmegőrző célzott böjtökkel, mint mondta, vannak például kifejezetten fiatalító böjtök is a palettán.
Ha időskálán nézzük a böjtöket, akkor a negyvennapos böjt már hosszabb kategóriába tartozik, persze itt is vannak még ennél is nagyobb vállalások, egy brit férfi például egy év és nyolc napon keresztül tartotta a szigorú böjtöt, igaz, orvosi felügyelet mellett.
Egy újabb csoportosítás szerint a bevitt tápanyagok szerint is lehet csoportosítani a böjtöket. Teljes böjt az, amikor csak vizet iszunk, semmi mást nem viszünk be a szervezetünkbe. Léböjtkor különböző kalóriatartalmú folyadékokat ihat az ember, részleges böjtöléskor – ilyen a húsvét előtti negyven nap is – pedig csak bizonyos táplálékokat hagy el a böjtölő, esetünkben a húst.
Ráhel szerint egy ilyen böjt kifejezetten jótékony lehet az ember szervezetére nézve, hiszen felér egy tisztítókúrával. Erre pedig fizikailag is szükség van, hiszen WHO-kutatás bizonyítja, hogy túlzott fogyasztása a feldolgozott, például füstölt húsoknak, növeli a daganatos betegségek kialakulását. Na meg persze az, amikor ezek mellé nem fogyasztunk kellő antioxidáns tartalmú zöldséget, vagy gyümölcsöt.
Igen ám, de a húsokban, főleg a fehér húsokban, mint például a csirkében hasznos fehérjék is vannak, amikre szüksége lenne a szervezetnek! Ráhel szerint ezek tápanyag szempontjából kiválóan helyettesíthetők tojással, vagy bizonyos tejtermékekkel, ilyen a mozzarella, ricotta, túró és a kefír.
Annak érdekében, hogy a húshoz szokott emberi testet ne érje sokkhatásként egy alapvető élelmiszer elhagyása, érdemes itt is a fokozatosság elvét követni, mondta Ráhel. Ha elhatározzuk, hogy betartjuk a húsvéti böjtöt, fontos már előtte csökkenteni a húsbevitelt. Ha naponta többször eszünk húst - ez sok embernél természetes a napi étkezési rutinjában - akkor ezt a számot érdemes fokozatosan csökkenteni, majd tartani olyan napokat, amikor nem eszünk egyáltalán húst. Ezt a szokást, mármint, hogy minőségi húst eszünk, de kevesebbszer érdemes hosszabb távon is megtartani az egészségünk érdekében, húzta alá Ráhel.
A böjt után a hús visszavezetésénél is fontos ugyanilyen fokozatosságot tartani. A húsvéti reggelinél kezdjünk csak egy szelet sonkával, mondta Ráhel, és ez a húsadag se legyen nagyobb, mint a tenyerünk, mindezt pedig lassan együk, mert az agynak is vissza kell szoknia ezekhez az ízekhez. Valamint ne sajnáljuk mellé a gazdag zöldségköretet, amely egyébként is ezeknek a tradicionális reggeliknek a kísérője. Ez a tenyérmérték egyébként máskor is egy jó támpont lehet, emelte ki Ráhel. Ha napi húsadagunkat ehhez mérjük, akkor már önmagában sokat tettünk az egészségünkért.
A böjt alatt ezért nem csak lelkünk pihen meg, hanem belső szerveink is, és ezt lehet szó szerint is érteni, hiszen a húsok, főleg a vörös húsok esetében a májnak és a vesének is nagyobb munkával jár a lebontásuk, ebben az időszakban viszont kevesebb ilyen feladatot kapnak ezek a szerveink.
Ráhel is azt vallja, hogy a böjtölés célja ne az legyen, hogy vegetáriánusokat neveljünk az országban, de mindenképpen alkalmas arra egy ilyen kihívás, hogy rájöjjünk, kevesebb hússal is lehet változatosan étkezni. Számos zöldség is viselkedhet úgy alapanyagként, mint a hús, például zöldségfasírtot, vagy bundázott zöldségeket is könnyen el lehet készíteni. Továbbá, ha mégis húsra vágyunk, akkor forduljunk inkább a kistermelők által kínált minőségi hústermékek felé a nagyobb áruházláncok helyett, javasolta a dietetikus.
