Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Feltárul a Csopaki Kódex

2023. április 11. 21:19
A Balaton-felvidéken létezik egy kódex, amit nem a középkorban, hanem alig egy évtizede írtak meg. Mégis évszázados tradíciókat sorakoztat fel, amelyek betartásához szigorú szabályrendszert is társít. Ez a Csopaki Kódex, ami számos környékbeli borászatnak jelent igazodási pontot.

„Vinea Pannoniae nobilis districtus.” – Ez a latin felirat a Krisztus utáni harmadik századból származik és Probus, római császár vezette be, hogy megkülönböztesse a Pannónia-tartományból származó borokat, amiket az egész Római Birodalom területére szállítottak, többek közt a mai Balaton-felvidékről is. Jelentése csupán annyi: „Pannónia nemes szőlőterületeinek bora.” Ez az ókori felirat, pontosabban egy azzal majdnem megegyező feltűnik majdnem két évezreddel később ismét a környék egyes palackjain, célja pedig ma sem más, mint, hogy megkülönböztessen bizonyos balatoni borokat társaiktól.

„Vinea Csopak nobilis districtus.” – Az előbbi gyors latin nyelvlecke után már kitalálható, hogy ez a mondat mit is jelent pontosan: „Csopak nemes szőlőterületeinek bora.” Viszont, aki pusztán egy egyszerű földrajzi megjelölésnek gondolja ezt a feliratot egy palackon, az nagyot téved. Ezt, valamint a hozzá kapcsolódó címert kizárólag a Csopaki Kódex védjegyére jogosult borok kaphatják meg. Ennek pedig csupán az egyik kritériuma, hogy nevéből adódóan Csopakon és annak környékén teremjen az a szőlő, amiből aztán a bor készül.

Mielőtt azonban felfednénk a Csopaki Kódex titkát, érdemes visszamenni az időben, hogy megértsük, mekkora jelentősége is van, ha egy bortermelő vidéknek saját védjegye van. Azért az ókorig nem kell visszatekinteni, hiszen Probus császár csupán praktikumból jelölte a Pannóniából származó borokat külön, viszont a 19. századi Franciaországban már sokkal több megfontoltság állt mögötte.

Ezekben az évtizedekben tombolt a filoxéra betegség az európai szőlőültetvényeken, ami nem csak a franciáknál, de Magyarországon is elpusztította az ültetvények jelentős részét. A borkultúra újjá szerveződése során pedig először a francia bortermelő vidékeken fogalmazták meg a helyi gazdák, hogy ha közösen hoznak meg döntéseket a szőlészeti és borászati kérdésekről és azokat szigorúan betartják, erősebbek lehetnek az újjáépülő piacon. Számításuk beigazolódott, először belföldön, majd külföldön is elfogadta a piac, hogy az így jelölt palackokban lévő bor minősége kiváló, magában hordozza a térség jellegzetességeit, ezért pedig hajlandóak voltak akár magasabb összeget is kifizetni.

Ez az eljárás aztán elterjedt az egész világon, Magyarországra pedig csak a szocialista berendezkedés miatt nem tudott betörni, hiszen itt leginkább az állami szervek döntöttek szőlészeti és borászati kérdésekben, nem pedig az alulról szerveződő helyi gazdák.

A rendszerváltással aztán hazánk is maga mögött hagyhatta ezt a berögződést, de sok évnek el kellett még telnie, hogy a borászatok valóban a saját kezükbe vegyék a döntéseket termőterületük szabályozását illetően.

Első fecskeként még 2010-ben Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok tulajdonosának vezetésével néhány csopaki borászat döntött úgy, hogy a hazai és uniós szabályrendszerek tengerében belevágnak egy saját védjegy megalkotásába. Ez volt a Csopaki Kódex ötlete. Itt azonban rögtön le kell szögezni, hogy a „Csopak” elnevezés a borászatban nem kizárólag a Balaton-felvidéki falura értendő. Rendszerben nézve ez a térség a Füred-Csopak borvidék része, ami gyakorlatilag lefedi a Balaton északi partjának keleti medencéjét. A borvidéken belül, a Csopaki Kódexben érintett termőhelyek pedig összesen öt csupán település – Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas, Palóznak – ültetvényeit foglalhatják magukba.

Akkor mégis miért van az, hogy a Csopaki Kódex védjegyével csak néhány borászat láthatja el borait, ráadásul ők sem bármelyiket. A kérdésre a választ a Csopaki Kódex szabályrendszerében kell keresni, amit közösen és egyetértésben fektettek le a borászok és ami az ország legszigorúbb eredetvédelmi szabályzata.

Ez rögtön az elején lefekteti, hogy „csopaki” jelzővel csupán azokat a borokat lehet illetni, amelyek minimum 85%-ban olaszrizlingből és maximum 15%-ban furmintból készültek. E két szőlőfajta számít a vidék tradicionális fajtájának. Ezután földrajzilag is behatárolja, hogy hol teremhet a szőlő, egészen pontosan 21 olyan dűlőt neveznek meg, akik részei lehetnek a Csopaki Kódexnek. Harmadik pillérben különböző eljárásokra térnek ki a szőlőművelésben, valamint a borkészítés folyamatában. Többek közt szólnak az adalékanyagok tilalmáról is, valamint az erjesztés során a vegyi anyagok mellőzéséről is. Végül a negyedik pontban a technológia kerül előtérbe kifejezetten azzal a céllal, hogy kialakítsanak egy térségre jellemző fajtajelleget, úgy is mondhatnánk, hogy stílust. Ebben többek közt az is szerepel, hogy a csopaki borok alkoholtartalma nem lehet több 12,5%-nál, szakítva azzal a berögződéssel, hogy a jó borokhoz magas alkohol is társul.

Annak érdekében, hogy a Csopaki Kódexbe vágyó borászatok ezeket az előírásokat maradéktalanul teljesítsék évente többször is ellenőrzik, majd pedig egy független bizottság bevonásával kóstolót is tartanak az elkészült termékekből, mielőtt valakinek megadják a védjegyre való jogosultságot. A kegyetlen revizori szerep helyett azonban másképp kell ezt a folyamatot elképzelni. A borászok ilyen bejárások alkalmával sokszor segítik egymást és megosztják a tapasztalataikat.

A Csopaki Kódex célja tehát az, hogy védje a térségre jellemző borkultúrát, de az mégsem mondható, hogy egyenborokat akarnak létrehozni. Hiszen hiába a borvidék legkisebb termőterületén jött létre ez az összefogás, a különböző dűlők mindegyike hordoz magában olyan sajátosságot, amitől egyediek lesznek ezek a borok, innentől pedig a borász feladata ezt előcsalogatni.

 

Képek: Csopaki Kódex

Hajas Bálint
további cikkek
Rúzsa Magdi: „Olyan ugródeszkám volt, amitől megállíthatatlan lettem” Life&Style Rúzsa Magdi: „Olyan ugródeszkám volt, amitől megállíthatatlan lettem” Rúzsa Magdolna neve húsz évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, amikor a Megasztár című tehetségkutató műsort megnyerte. Az énekesnő azóta folyamatosan jelen van, rendkívül népszerű, tavaly ő lett a hazai rádiókban legtöbbször játszott előadó. Pályája töretlenül ível felfelé, többszörös arany és platina lemezes, az Arénát már jó párszor megtöltötte. A háromgyermekes anyuka koncertnaptára a mai napig tele van, de már a gyermekein múlik, hogy mennyire. Beszélgetésünkben szó esett önismeretről, saját magunk elfogadásáról, és arról, mi jelenti számára az igazi adrenalint. Rúzsa Magdi mesélt a családjáról is, és arról, miért létezik többféle igazság a múltját illetően. 2025. június 3. 13:13 „Amint elérjük az egyik célunkat, újabbat tűzünk ki magunk elé” Life&Style „Amint elérjük az egyik célunkat, újabbat tűzünk ki magunk elé” Nem volt mögöttük sem hosszú évek tapasztalata, sem kapcsolati háló, sem kimagasló tőke, csupán elszántság és tenni akarás. Ürményi Sándor huszonöt évvel ezelőtt egy kis családi vállalkozásként alapította meg Veszprémben a nyílászárókkal foglalkozó Ada-Bau Kft-t, ami mára cégcsoporttá nőtte ki magát. A vezetői székekben azóta az alapító két fia, Adrián és Norbert ül, velük jártuk végig az Ada-cégcsoport történetét az édesapa legfontosabb intelmeitől kezdve a két eltérő személyiségű fiú konfliktusain és megoldásain át addig, hogy az Ada-cégcsoport mára átlépte az országhatárt is, technológiájukban pedig a legmodernebb eljárásokat alkalmazzák. 2025. június 10. 7:29 A szerzetes is ember Life&Style A szerzetes is ember Ha egy hollywoodi filmrendező holnap úgy döntene, hogy filmet készít egy szerzetesrendről, a castingra minden bizonnyal csak idős, szakállas férfiakat hívna. A film cselekménye pedig kimerülne annyiban, hogy a szerzetesek egy sötét helyen szótlanul kódexeket másolnak, vagy egész nap csak zsolozsmáznak. Ha pedig valaki a monostor falain kívülről bekopogna hozzájuk, ijedten néznének egymásra. Mindez távolabb nem is állhatna a valóságtól. A keresztény szerzetesrendek talán az utolsó olyan közösségek a földön, akik életvitelükben a mai napig ragaszkodnak azokhoz a középkori regulákhoz, amiket az elődök írtak le, mégis az, amit üzenni szeretnének a világnak, nem is lehetne XXI. századibb. Mihályi Jeromos atyával, a tihanyi bencések perjelével a monostor falain belül találkoztunk, hogy az ő segítségével megismerjük a kívülállók számára misztikus és spiritualitással átszőtt szerzetesi világot. 2025. május 17. 7:31

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.