Március első napsugarai nem csak a fák rügyeit keltik életre, ilyenkor sok emberben feléled a szándék, hogy saját udvarában – vagy ennek hiányában akár erkélyén is a ládákban – felkészítse a földet a veteményezésre és megcsinálja azokat az ágyásokat, amikbe aztán borsó, répa, retek, spenót és még hosszan sorolhatnánk, hogy milyen terményeket ültetnek el. Bár a márciusi időjárás valóban kedvez ennek az elfoglaltságnak, valójában már sokkal korábban, akár egy februári hétvégén is el lehet kezdeni a kertészkedést, az eredmény nem marad el. Erre legjobb példa a zöldborsó, amit, ha még a tél utolsó hónapjában ültetünk el, áprilisra már teremni is fog. A borsót pedig számos másik olyan zöldségfajta is követheti, amit szintén könnyedén megtermelhet bárki sajátkezűleg és amellett, hogy frissen szüretelve sokkal intenzívebb ízvilágot képviselnek, vitaminban is jóval gazdagabbak, ha a szárukról egyenesen a tányérokba kerülnek.
Akinek nincs saját kertje, az egy jó fekvésű, napos erkélyen balkonládába ültethet retket, metélőhagymát, spenótot, újhagymát, salátaféléket, fűszernövényeket.
Ráadásul tavasszal még inkább felértékelődik a szervezet megfelelő vitaminpótlása. Elsősorban a C és D-vitaminokra van szükség ilyenkor. Utóbbiból a téli hónapokban amúgy is sokkal kevesebb jut az ember szervezetébe, hiszen ennek egyik elsődleges forrása a természetes napfény, amit októbertől februárig sokáig nem mondhatunk a mindennapi életünk részének.
Tavasszal viszont kitágulnak a lehetőségek, hogy ezeket a vitaminokat természetes forrásból vigyük be a szervezetünkbe különböző zöldségek formájában, viszont az sem egy elhanyagolható tényező, hogy a szüret után mit kezdünk az akkorra már alapanyaggá vált zöldségekkel. Sok háztartásban él a berögződés, miszerint, ha megfőzzük, megsütjük, azaz hőkezeljük a zöldségeket, akkor elveszítik a tápanyagaikat. Ez a C-vitaminnál igaz is, hiszen például egy leforrázott csipkebogyótea – amiben az egyik legtöbb C-vitamin lenne – ugyan finom, de vitamint már nem fog tartalmazni. Szerencsére számos olyan konyhai trükk van, ami nem csak ízletessé teszi a zöldségeket, de még a vitaminok felszívódásában is segít. Ha például a bébispenótból, hónapos retekből, vagy jégsalátából csinálunk magunknak reggelit, egy kis balzsamecettel, vagy citromlével, hidegen sajtolt olívaolajjal együtt nem csak izgalmas ízeket kapunk, de ezek még a tápanyag felszívódásban is segítenek. De leturmixolva és egy kis olívaolajjal, darált olajos magokkal, friss fűszerekkel összekeverve saját pesztó is készülhet bármelyik konyhában.
Bizonyos zöldségek esetében pedig azzal sem teszünk rosszat, ha előkerül a serpenyő és pároljuk, grillezzük, dinszteljük ezeket az alapanyagokat, ilyenkor az antioxidáns hatású növényi színanyagok, a polifenolok aktiviása nő, a hő hatására sokkal jobban tudnak érvényesülni. Érdemes egy pillantást vetni az új Okostányér ajánlásra, amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége alkotott meg. Az Okostányér megmutatja, mik lennének a helyes arányok egy napi étkezés során, a tányér felét ideális esetben a zöldségek és a gyümölcsök teszik ki. Használjuk a szezonális zöldségeket a konyhában minél kreatívabban, a kifőtt tésztát ízesítsük házi pesztóval, húsmentes napokon zöldségfasírtok, zöldségraguk, zöldséges muffinok, zöldséges palacsinták színesíthetik a menüt.
A lehetőségek tárháza óriási, a friss levegőn kertészkedéssel töltött idő jótékony hatását pedig nem szükséges különösebben megmagyarázni.
Nyikos Ráhel dietetikus
www.tudatosdieta.hu
