Veszprémi Polgári és Honvéd Lövész Egylet néven 1873-ban alapították a megyeszékhely első sportszervezetét. Később a torna és az atlétika űzésére hoztak létre klubokat. Az 1912-ben létrehozott Veszprémi Torna Clubot a labdarúgás kedvelői alapították, de atléták és teniszezők is voltak a tagok között. Később egyre szélesedett a sportági paletta: birkózni és kerékpározni is lehetett a VTC-ben. Gigantikussá azonban nem növekedett egyetlen egyesület sem, mert a sportágak szívesebben járták a saját, önálló útjukat. Ezért gomba módra szaporodtak a kis klubok, melyeknek idővel eldőlt a létjogosultságuk – azaz megmaradtak, megszűntek vagy beolvadtak más egyesületekbe.
Néhány név az 1950-es, ’60-as évek veszprémi sporttörténetéből: AKÖV, Bányász, Dózsa, Elektromos, Építők, Faárugyár, Haladás, Honvéd, Kinizsi, Lendület, Petőfi, Postás, Traktor, Szikra, Vasas, Vasutas, Vegyész, Vörös Meteor.
A legnagyobb rivalizálás a nemzeti bajnokság második-harmadik vonalában szereplő Haladás és Vasas között alakult ki – városi rangadójuk több ezer nézőt vonzott a lelátóra. A Haladás a Vegyipari Egyetem, a Vasas a Fémfeldolgozó Vállalat, a későbbi Bakony Művek csapata volt. Az előrelépés akadályát a szétforgácsoltságban látták az illetékesek, ezért felmerült az egyesítés gondolata, az akkor Bakony Vasas és Veszprémi Vegyész néven szereplő klubok fúziója.
A 12-szeres magyar válogatott Szokolai László is futballozott a BVTC-ben, és 32 mérkőzésen 34 gólt szerzett. Pályafutásának legszebb gólja, amikor 1978 októberében a Szovjetunió elleni Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen Budapesten a Népstadionban szöglet után a nála sokkal magasabb védőket megelőzve csukafejessel juttatta kapuba a labdát
Sokan ellenezték az erők összevonását, mondván mindkét egyesület elveszti saját karakterét, ám végül 1969. december 8-án az egyetem aulájában tartott közgyűlésen megalakult a Bakony Vegyész Torna Club. Koltai Bélát, a Bakony Művek igazgatóját választották meg az egyesület elnökének, helyettesei voltak: dr. Ditrói József, a városi tanács elnöke és Hőgyészi János, az egyetem gazdasági igazgatója. Az ügyvezetői teendők ellátásával Szilvási Lászlót bízták meg. A 14 szakosztályban (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, női asztalitenisz, röplabda, sakk, súlyemelés, tájékozódási futás, teke, tenisz, természetjárás, torna, vívás) több mint ezer sportolót foglalkoztató BVTC a Dunántúl egyik legnagyobb klubja lett.
A klub- és a (sport)politikai vezetés első feladata a fúzióból adódó gondok, nézeteltérések elsimítása volt, ezért csak bő másfél évvel az alakulást követően, 1971 szeptemberében vontak először mérleget. Megállapították, hogy a BVTC fő bázisa a Bakony Művek, a Vegyipari Egyetem, a három kutatóintézet – a MÁFKI, a NEVIKI, a MÜKKI – a megyei és a városi tanács, valamint a vegyipari technikum. Kiemelt sportágak: atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, súlyemelés, vívás.
(Folytatjuk.)
