Emlékszem még megboldogult középiskolás évekből valamelyik évnyitó ünnepségünkre, ami valójában semmiben sem különbözött a többitől, mégis a derűsebb emlékek közt tartom számon. Talán éppen a monoton igazgatói beszédnél tartott az ünnepség forgatókönyve, amikor páran elkezdtek kuncogni a közeli sorokban. Senki nem tudta azon a néhány emberen kívül, hogy mi a derű tárgya – abban azért biztosak lehetünk, hogy nem az igazgató közhelydurrogtató beszéde volt az – mégis mosolyt csalt az arcunkra, ami aztán hamar átváltozott a testben rezonáló kuncogássá, majd nevetéssé. Ez aztán széksorról széksorra terjedt tovább és alig fél perc elteltével morajlott az egész tornacsarnok. Majd, mint a tenger hulláma, amikor partot ér, szépen elcsendesedett, majd visszatért mindenki az évnyitók melankolikus hangulatához.
A jelenségnek van egy olyan egészen egyszerű magyarázata, amivel már a pszichológia is foglalkozott, miszerint hasonlóan az ásításhoz, ez is lehet ragályos. Sőt, kutatások bizonyítják, hogy, ha egy bizonyos szituációban többen nevetnek, az mások számára is sokkal viccesebbnek hat. Nem véletlen, hogy az amúgy gyermeteg sztikomokban is alkalmazzák ezt a módszert, hogy a tévénéző könnyebben befogadja a poént, vagy egyáltalán jelezzék neki, hogy itt most vicceset mondott a szereplő.
De a nevetésnek van számos olyan pozitív funkciója is, amit a modern orvoslás is alátámasztott. Ezek alapján csökkenti a stresszt, erősíti az immunrendszert, néha pedig a fizikai fájdalom ellen is hatásos. Arról nem is beszélve, hogy képes ledönteni a társadalmi hierarchiákat, tehát van még egy szociológiai vetülete is. Gondoljunk arra, amikor a főnökkel együtt lehet egy jót nevetni, hirtelen eltűnik az alá- és fölérendeltségi viszony A nevetés pedig belénk van kódolva. A csecsemők néhány hónapos kortól már képesek kacagni, ezt az adottságot pedig megfigyelték vak, vagy süket gyermekeknél is. Ugyanígy az állatvilágban, a fejlettebb emlősöknél is jelen van.
Van viszont néhány kivételes eset a történelemben, amikor a nevetés koránt sem pozitív értelemben jelent meg egy közösség életében. Sőt, komoly felfordulást okozott, de az okot nem az évszázad viccében kell keresni. Valójában egyértelmű válasz ma sincs rá, csak találgatások, hogy miért tört az emberekre az azóta csak „nevető-kórságként” emlegetett roham.
1962-t írunk a kelet-afrikai Tanganyikán. Ezt az országot már hiába keressük a térképen, azóta egyesült Zanzibárral, az országot pedig Tanzániának nevezték el. Ennek a politikai szálnak még lesz jelentősége később, de először nézzük meg, mi történt pontosan Tanganyika egy falusi, bentlakásos lányiskolájában január 31-én.
A tanganyikai lányiskola
A beszámolók szerint a megszokott ütemben zajlott az oktatás, amikor az egyik osztályban néhány diáklány elkezdett először csak kuncogni, majd hangosan nevetni teljesen ok nélkül. Még a tanár megfedése után sem hagyták abba, sőt, néhány perc alatt csatlakozott hozzájuk az osztály 60%-a. Magyarázatot nem tudtak adni, hogy min derülnek ennyire, csak folytatták a nevetést. Ha ez nem lett volna elég, később az iskola több osztályában is hasonló jelenség ütötte fel a fejét. A helyzet olyannyira eszkalálódott, hogy két hét múlva ideiglenesen be kellett zárni az iskolát, mert lehetetlenné vált a tanítás.
De itt még nincs vége! Márciusban egy másik közeli faluban is felütötte a fejét az ok nélküli nevetés-hullám, szintén iskolában, de itt már felnőttek is érintettek voltak benne. A következő időszakban a gócpontnak számító iskola 100 mérföldes körzetében tapasztaltak ilyen jelenségeket, ami, mint egy rohamként jött rá az emberekre, pár perctől néhány óráig tartott és átlagosan egy héten keresztül jelentkeztek egy embernél a tünetek. A nevetőgörcs után viszont sokan szorongásról, görcsökről és émelygésről számoltak be.
Az egész „járvány” 18 hónapig tartott, utána egyszerűen megszűntek az ilyen beszámolók, az élet pedig visszatért az eredeti kerékvágásába.
A tudomány világát viszont nem hagyta nyugodni a tanganyikai nevető kór. Több elmélet is szültetett a megoldására, amelyek csak azért maradtak meg elméleti kategóriában, mert az orvosoknak fizikai magyarázata nem volt továbbra sem a jelenségre.
Az egyik ilyen az a jelenség, amit a cikk elején már boncolgattunk, miszerint a nevetés egyszerűen ragályos, ha valaki elkezdi, nagyon könnyen csatlakoznak másik. Tanganyikán viszont ennél sokkal komplexebb volt a helyzet.
forrás: historynaked.com
Éppen ezért egy másik tudós csoport a tömeghisztéria jelenségével magyarázta a történteket. Ez lényegében annyit jelent, ha egy közösséget ugyanazok a hatások érik, képesek arra, hogy ugyanazon pszichés tüneteket produkálják reakciójukban. Ez egy olyan belterjes közösségnél, mint egy munkahely, család, vagy éppen egy iskola könnyen előfordulhat.
Na, de mik lehettek azok a hatások, amelyek a tanganyikai diákokat érték, és ami miatt így reagáltak a diákok, majd a felnőttek is?
Ennek a boncolgatását kezdjük alulról, azaz a kiindulási helynek számító lányiskolából! Ez egy szigorú, bentlakásos intézmény volt, ahová kiváltság volt járni, a diákoknak pedig az addigi életükhöz képest sokkal nagyobb elvárásoknak kellett megfelelni, mind a családjuk, mind pedig a tanáraik részéről, ami nem kevés stresszel járt együtt. Ez viszont még nem magyarázza a kór terjedését más intézményekre. Itt jön képbe Tanganyika akkori politikai helyzete, amelyre már tettünk utalást a cikk elején. Több évtizedes brit fennhatóság után az ország akkoriban nyerte el függetlenségét, pontosabban akkoriban formálódott az új alkotmány, új politikai berendezkedés az afrikai országban. Mindez pedig számos kérdést vetett fel az átlagemberekben, a stabil jövő homályba burkolózott, senki nem tudta, hogy mit hoz a holnap. A pszichológusok szerint pedig ez a bizonytalan jövőkép is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalokban ilyen furcsa módon törjön elő a stressz, ami aztán a tömeghisztériaként átragadjon másokra is.
Persze ezt az elméletet sem lehet kőbe vésettnek tekinteni, de a tudomány jelenlegi állása szerint a legkomplexebben elemzi az akkori eseményeket. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, a közelgő évnyitókon hány helyen tör majd elő a nevetés Veszprémben is?
Nyitókép: unitedrepublicoftanzania.com
Sokáig élt egy harmadik elmélet is a tanganyikai nevető kór magyarázatára, ez viszont egy sokkal morbidabb magyarázatot tartalmaz, ezért az alábbi cikk elolvasását csak erősebb idegeztű, felnőtt olvasóinknak ajánljuk.
