Nemrég az ország legrangosabb főépítészi konferenciáját tartották Veszprémben, a plenáris ülések közti időszakban pedig, aki nem egyből a pogácsás tálak és a kávéautomata felé vette az irányt az érdekes tervrajz-kiállítással találhatta szembe magát, kvázi, mint a konferencia kísérőprogramja.
Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának hallgatói kapták azt a feladatot, hogy engedjék el fantáziájukat és találjanak ki különböző koncepciókat, hogy hogyan lehetne feldobni, vagy akár ennél is tovább menve, hasznosítani Veszprém letűnt építményeit. (Azokat, amik kimaradtak az EKF-program infrastrukturális fejlesztéseiből, amiből nincsen sok, hiszen ennek pont az volt a lényege, hogy egykor megépített, mára leromlott állagú épületeknek adtak új tartalmat. A teljesség igénye nélkül a régi gyermekkórháznak, a Ruttner-háznak, vagy éppen a Balaton Bútorgyár területének.)
De például a Pannon Egyetem mellett található nagy ipari gyárkémény pont olyan eleme a városképnek, amihez nem nyúltak a fejlesztési cunami során, de kitörölhetetlenül meghatározza az Egyetemváros látképét. Most erre született egy izgalmas koncepció, hogyan tudna átváltozni az ipari építmény.
A kémény a maga 54 méteres magasságával és alul 6 méteres, felül 4 méterre zsugorodó átmérőjével nagy kihívás elé állította a fiatal tervezőket, hogy a beszűkült lehetőségekből kihozzák a legizgalmasabb koncepciót.
Így született meg végül a „Fény pont” terve. A kémény egy olyan reinkarnációja, amikor kilátóként magasodna a Veszprém fölötti égbolt felé, miközben a tetején a tengerpartok állandó szereplőire, a világítótornyokra hajazna.
Mindez persze csak egy koncepció, néhány kreatív építészhallgató elméjéből pattant ki, de jól példázza, hogy az építész szakma nem csak abból áll, hogy szögmérővel görnyednek a tervek fölött. Veszprém pedig képes előcsalogatni ezt a kreativitást, akár csupán egy több évtizedes ipari kéményével is.
Apropó, ha már világítótorony… Veszprémnek valójában van ilyen tornya! Erről az alábbi cikkünkben írtunk.
