Ez a kis vélemény szösszenet koránt sem annak szeretne utána menni, hogy Azahriah zeneileg jó-e vagy sem. Most nem ez a fontos, hiszen nyilvánvaló a tény, hogy rengetegen rajonganak érte. Nem is érdemes összehasonlítani nagy zenei előadókkal, akiknek még soha nem futott ennyire a szekér, mert most nem az foglalkoztat, miért lehet ott Azahriah a csúcson. Tény, hogy valamiért ott van. Az már jobban érdekel, hogy miért szúrja ez olyan sok, és elsősorban művész szemét.
A legtöbb alkotó emberben egy valami közös igazán: mindannyiójukat sokkal kevesebben ismerik (el), mint ahogy azt szerintük művészi teljesítményük érdemelné. Egy író soha nem lesz elégedett azzal, ahányan éppen olvassák, és az örök – ki nem mondott – elégedetlenség még aranyos védjeggyé is válhat komorságuk okán. Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy a teljesítmény nagyon ritkán van egyensúlyban a szakmai, piaci elismertséggel.
De kimondottan visszataszító volt, ahogy néhány művész „felszólalt” az Azahriah-ügyben. Sokan a dalainak vállalhatatlan minőségét hangsúlyozták, néhányan az előadó fiatalságát – ezen keresztül a korosztályát, magát a generációt – kezdték ki, de akadt olyan is, aki szerint Azahriah az oka annak, hogy az emberek nem járnak kis létszámú klubkoncertekre.
Egy számomra nagyra tartott író mesélte nekem egy interjúban: „Ibsent egész Európa ünnepli, aki reszket a sértettségtől. Hamvas talicskát tol Palkonyán, és szintén reszket a sértettségtől. Én még olyan íróval nem találkoztam, aki azt mondta volna büszkén és boldogan: „Engem hármas fölé írónak tart a világ, és az is vagyok!”.”
De ezt hangoztatni, nem éppen elegáns. Attól senki nem fog több verset olvasni XY-tól, mert kiírja a közösségi médiába, hogy Azahriah egy tehetségtelen nyikhaj. Őszintén nem értem, hogy aki nem kedveli őt, miért veszi mégis a fáradságot és foglalkozik ennyit vele. Miért baj, hogy valaki egyik pillanatról a másikra bálvány lesz? Vagy csak akkor baj és panaszra érdemes, ha közben Arénákat tölt meg? Ha ugyanezeket a dalokat egy húsz fős társaságnak játszaná, az nem lenne gond? Esetleg sajnálatból még tetszenének a számai?
Nagyon sok minden történik épp a világban. Rengeteg rossz. Miért nem örülünk annak, hogy ennyire sok ember tud örülni valakinek?
Nem tudom, hogy Azahriah jó előadó-e, néhány dalt meghallgattam, és úgy hiszem, nem az én világom. De őszintén örülök annak, hogy sokakat felállít a kanapéról, és közösségi eseményre mozdítja őket. De, hogy miért ekkora bálvány, ahhoz idézzük őt magát, mert úgy tűnik, beteljesült a jóslata: „Dik az Azahriah, DESH valamit tudhat.”.