Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. május 29. Magdolna
Veszprém
14°C
2024. május 29. Magdolna
Veszprém
14°C

Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben

2024. február 15. 13:08 // Forrás: Képek forrása: Veszprémi Kaleidoszkóp
"A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában.

István Bácsi 1901-re szóló Képes Kalendáriumában az alábbi jóslatokat olvashatjuk télutó havára:

"Gyertyaszentelő melege, sok hó s jégnek előjele.
Gyertyaszentelő hidege, kora tavasznak hírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja, ég áldását bőven adja.
Télutónak légy rajzása, tavaszkor fülek fagyása."

A jövendölés első sora fényesen beigazolódott 1929 februárjában, ugyanis a hónap közepén méteres havat és mínusz 20 C-fok alatti hőmérsékleteket jelentett az Angolkisasszonyok intézetében működő meteorológiai észlelő állomás Veszprémben.

„A jó öreg medvének megint igaza volt” – olvasható a Veszprémi Hírlap 1929. február 17-i számában. "Az idén Gyertyaszentelő ünnepén – habár keményen csillogott – a nap ragyogó sugarai sziporkáztak a jéggé fagyott hótömegen. Már most aztán akár igaz, hogy Gyertyaszentelőkor jön körülnézni a medve, akár nem, de saját libabőrös testünkön tapasztaljuk az igazságot, hogy az erős hidegek, − vagy, hogy divatosan szóljunk – a legerősebb fagyhullám még csak most közeledett el igazán. De az ég angyalkái sem maradtak tétlenül s bizony oly bőven öntögették ki vánkosaiknak a tartalmát, hogy a hóból lassan és nehezen kikandikáló világ megint egészen fehérré lett a szélvihartól hajszolt, apró pelyhektől."

Veszprémvármegyében is mindenütt kegyetlenül hideg fagy tartja magát már hosszú hetek óta, de a legerősebb fagy február 11-én, hétfőn virradóra volt, amikor Veszprém külső részein [mínusz] 30−32 Celsius fok hideget mértek. A hideg február 12-re egy kicsit, úgy 17−20 C fokra megenyhült, éjféltájban azonban szélviharral sűrű havazás kezdődött, amely 13-án is egész napon át tartott és újabb nagy fuvátokat okozott, aminek következtében a vasúti forgalom úgyszólván ismét teljesen megbénult.

A meteorológiai állomás jelentése szerint: 11-én reggel 6 órától havazás, napközben tovább havazik. 12-én délelőtt 11 óráig és éjszaka havazás. 13-án egész nap havazás, a hótakaró vastagsága ½ m, helyenként ¾ - 1 m, éjszaka É-i, ÉK-i, K-i irányú szél (26,4 mm csapadék). 14-én reggel 6 órától 7 óráig havazás. 15-én reggel 5 órától estig havazás, egész nap. A hótakaró vastagsága elérte az 1–1½ métert.

A híradás megemlíti, hogy a forgalmi zavarok már a hóesés előtt bekövetkeztek, mert a múlthéten elkezdődött szél a pályatestek mellett felhalmozott, többméteres hórétegből – amelynek csak a teteje volt fagyott, − sodort a sínekre fuvátot. A hóakadályok eltakarítása igen nagy gondot és munkát ád a vasúti hatóságoknak s bizony nem mindig sikerült a hideg természeti elemmel megküzdeni. Így az alsóőrsi vonalon megtörtént, hogy Szentkirályszabadjánál eltörött a fagyos sín és a vonat egy egész éjjel kénytelen volt ott vesztegelni, egy darabig a benne ülő iskolás gyermekekkel, akiknek – s ez dicséretes – a MÁV illetékes állomásfőnöksége a mozdonnyal fűttetett, amíg kiszabadíthatták őket. Más vonalakon is történtek fűtőcsőrepedések s apróbb hibák a dermesztő hideg következtében.

Szerdán még a Celldömölk-Jutas-székesfehérvári és a Jutas-újdombóvári vonatok bírták erővel, persze igen nagy késésekkel, ami a postaforgalmat is megbénította s a mi vidéki tudósításainkat is elkésette. De lapunk zárásakor, csütörtökön már e két vonatpár is feladta a harcot s megszüntette a forgalmat a Veszprém-alsóőrsi és Jutas-zirci mintájára.

A rengeteg hó Veszprémben is nagy közlekedési akadályokat okoz, habár a városi hatóság mindent elkövet annak eltakarítására és nagyszámú hólapátoló munkást foglalkoztat. Az udvarokban valóságos hóhegyek képződtek a alig lehet bennük egy kis csapást lapátolni a ki-be járásra. Isten ne adja, hogy ez a rengeteg hó, váratlan időváltozás folytán, hirtelen kezdjen olvadni, mert akkor óriási áradások lesznek az országban. Veszprémben a vízvezetéki csövek is majdnem minden lakásban befagytak, a kertekben pedig a gyümölcsfák durrogva repedeznek szét a nagy és tartós hidegtől.

„Városunkban 1891 óta nem emlékeznek az emberek ilyen kiadós havazásra és fagyos télre.” – olvasható a Veszprémvármegyében, ugyancsak február 17-én. A hideg 20−24−30 fok körül mozgott a napokban Celsiusban s ha enyhült egy kissé az idő, mert csak 10−14 fok volt a hideg, megindult egyre-másra a sokszor 24 óráig tartó havazás. A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között. Érdemes lenne a város sok utcáját, terét lefényképezni s megörökíteni a gyönyörű »hóhullámot«. Városunk a Plosszer felé olyan, mint a legbüszkébb és legdrágább klimatikus svájci üdülőhely.

Nem sok kedvünk telik ebben a kiadós télben, mert rengeteg kellemetlenség jár vele. A sok szegény ember hetek óta didereg a jégvirágos, fagyos levegőjű odúkban. Hiányzik a kellő táplálék, ruha, nincs kereset, grasszálhat teljes mértékben mindenféle járványos betegség. Az elemi iskolák becsukták kapuikat, posta már napok óta sem indul, sem jönni nem tud, mert állanak a vonatok. Emiatt nincs levél, nincsen újság. – (Szegény vidéki előfizető! Mikor olvasod te ezeket a sorokat! Talán verőfényes szép tavaszi napon, 10 fokos melegben!) A hófúvás még az országutakat is annyira betemette, hogy üres a veszprémi hetipiac is. Szén- és fahiány kezd az intézetekben és a háztartásokban jelentkezni. Senki sem számított ilyen télutóra és nem is telik a legtöbbünknek a zsebéből egész télre ellátni magát fűtőanyaggal. A székeskáptalan próbál enyhíteni a fűtőanyag-hiányon, amennyiben áruba bocsátja fakészletének egyik részét.

Február 11-én, hétfőn Zircen mínusz 35 C-fok volt a hideg. Ilyen téli kilengésre a legöregebb emberek sem emlékeznek. A fagy sok élőfát is szétrepesztett, az emberek valósággal szenvednek a nagy és tartós hideg miatt.

Kovács Győző
további cikkek
Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban Amiről az időjárás mesél Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy akkor termés nem lészen. A április 21-től május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató írása. 2024. május 6. 22:12 Áprilisban hét tél, hét nyár Amiről az időjárás mesél Áprilisban hét tél, hét nyár "Amiről az időjárás mesél..." című sorozatunk legújabb fejezetében Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus a régi áprilisok időjárásból szemezget. 2024. április 7. 10:04 Amiről az időjárás mesél - midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek Valóban elhozza a meleget Sándor, József és Benedek? Kovács Győző helytörténeti kutató és meteorológus ennek is utánajárt. 2024. március 22. 20:31 Amiről az időjárás mesél - szösszenetek a korabeli sajtóból Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - szösszenetek a korabeli sajtóból Kovács Győző, helytörténeti kutató és meteorológus szemezgetett a korabeli sajtó időjárás-rovatából. Súlyos fagyok, hótorlaszok, megbénult vasút, de hogy kerül ide Petőfi Sándor? A cikkből ez is kiderül. 2024. március 11. 22:07

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.