Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…'

2024. október 2. 14:18
„Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…” – A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, melynek inkább csak a Skorpió csillagképbe átváltó utolsó harmada szokta meghozni a deres-fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy tízedik hónapunkat, az elmúlást is jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, Mindenszentekről nevezzék el.

Addig azonban még, amíg teljes hervadásba fakul a búcsúzkodó növényvilág varázslatos színorgiája, az életet igenlő, mezei szorgalom megannyi módját, megnyilvánulását láthatjuk a földeken. Régebben október 4-e, Ferenc napja jelezte a Dunántúlon és sokfelé az Alföldön is a búza vetésének a kezdetét és ezt a napot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret. Abban az esetben, ha még kotlós öltetésre szánták magukat, nyírfaágat tettek a kotlós fészkébe, ami hiedelmük szerint megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz hatalmától.

Több helyen ugyancsak Ferenc napján – Assisi Szent Ferenc névünnepén – kezdték meg a szüretet. Régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, a diákok vakációt kaptak, zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma és a bál következett.

Fortepan / Lugosi SzilviaFortepan / Lugosi Szilvia

A korabeli krónikások, tudósítók is bőven foglalkoztak az őszi termények betakarításával, a termés-eredményekkel és természetesen a szürettel is. 1846 októberéről azt jegyezték fel, hogy térségünkben az ősziek jól termettek, de a tavasziak a tartós szárazság miatt silányak lettek. Az eleség ára emelkedett. A burgonya részben rothadt. A szüret a tavalyinak a felét sem adta, de értéke néhol háromszorosa. A Balaton mellékiek kitűnőek. A Bakonyban bőséges, másodszori eper-érés, és az alma és dió is adott kis másodtermést.

1858 októberéről azt jegyezték fel, hogy A balatonvidéki szüret nem a legkedvezőbb eredményt mutatta föl. A nagy többségnek 1/3 – 1/5 rész bora termett a múlt évihez arányítva. Sok termesztőnek több holdnyi birtokán a hellyel, közzel megmaradt tőkéken csak annyi szőleje termett, hogy családjával együtt megízlelhette azt, de bort nem szűrhetett. E sovány eredmény főleg az alsó-eörs-köveskállai vonalról értendő. A Köveskállán belül fekvő szőlőhegyek sem a fagytól, sem a szélvészektől nem szenvedvén annyit, bár nem igen bő, de mégis kielégítőbb eredményt mutathatnak föl.

1862 októberéről pedig az idővizsgálók azt állítják, hogy a tizenkilencedik század, október hónapjai közül az volt a legmelegebb. A szabadban ibolyák is nyíltak, miket Bécsben árulnak is. – írta a Vasárnapi Újság.

Fortepan / Kern családFortepan / Kern család

Véletlen-e vagy nem, nem tudni, de tény, hogy október 9-ére esik a Dénesek névnapja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több a bor és mámor istenének Dionüszosznak a nevét rejti. A régi kalendárium a szüretidő e jeles napját az időjósok figyelmébe ajánlja, mert ha Déneskor „északról fú a szél és tiszta az ég és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú kemény tél várható. Ha viszont napnyugta felől fúj a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a következő évben.

Egy bizonyos, a Mindszent havaként emlegetett, egyre hűvösödő október számtalan találgatásra kínál alkalmat. „Megmutatja a márciust” – mondogatták a régi öregek. Hosszú és szép őszt jósoltak a pásztorok a levegőben úszó ökörnyálból. Egyébként, ha a – szeptemberhez képest – „csúf embernek” tartjuk is októbert, a lombhullás évadja is megajándékozhat bennünket a vénasszonyok kései nyarával. Az elmúlt száz év egyik legmelegebb októberét 1932-ben jegyezték fel, amikor több napon át 28 – 30 fokig kapaszkodott a hőmérő higanyszála és több helyen a hidegvizű strandokat is megnyitották. A legzordabb októbert – a vége felé kemény mínuszokkal – az 1920-as esztendő produkálta.

1872 októberéről azt jegyezte fel a krónikás, hogy „időjárása szelídségével és tartósan derült napjaival felülmúlta még szeptembert is. A lehető legkellemesebb légmérséklet, a csak néha-néha hevesebb délkeleti és nyugoti légáramlat, ritka s kisebb mérvű esőzések, s a tiszta, derült ég, melyet olykor legfölebb csak igen vékony, átlátszó ködlepel fátyolozott be, az idei októbernek oly kellemes színezetet kölcsönöztek, amilyet a mi égaljunk alatt ritkán tapasztalunk.”

Fortepan / Kovács GyörgyiFortepan / Kovács Györgyi

1873-ban pedig arról szóltak a feljegyzések, hogy a nyár őszre maradt. Már ez is elég kellemetlenség, de mikor pláne télre prolongálja magát! Olyan melegünk van, majdnem, mint kánikulában. Aki kitalálta váltani téli kabátját a zálogházból, azóta elég alkalma lehetett megbánni mindennap.

1878. október 6-án arról írt a Veszprém, hogy „Az esős időjárás felette siettette a szüretet. A rohadás oly mérveket öltött, hogy az embernek a lelke elszomorodik látva egy-egy fürtökkel megrakott tőkét, melyen egy ép szőlőszem sem látható. Mindazonáltal az idei bor sem lesz rossz; a szőlőnek megvan a maga édessége, és így a rohadt elemet ki fogja forrni. Mennyiségileg is elég jó termés várható. Eltartani a szőlőt, az az idén gondot fog adni.”

1881. október 8-én arról tudósított a Veszprémi Független Hírlap, hogy „Szüretünk a lehető legsilányabban ütött ki. Nagyon kevés gazda van megelégedve a szüretével. A legutóbbi esőzések folytán keletkezett rothadás s a jégverés tette tönkre gazdáink reményét.”

Nyitókép: Fortepan / Fridhetsmuseet

Kovács Győző
további cikkek
Nyár késeje, ősz hamara Amiről az időjárás mesél Nyár késeje, ősz hamara Nyár késeje, ősz hamara… A költő, Erdélyi József nevezte így szeptember középső harmadát, amely még igen kellemes, verőfényes időszaka az évszakváltásnak. Ugyanakkor egyre több jelét fedezhetjük fel az ősz „hatalomátvételének”: színesednek a lombok, tömegével hagyják itt fészkeiket kedvenc vándormadaraink, erdeink csendjét fel-felveri a szarvasbikák vetélytársriasztó bőgése. A Fecskehajtó Kisasszony-nap utáni hetek még inkább a termények betakarítására és a szántás-vetés előkészületeire összpontosították a gardaemberek figyelmét. 2024. szeptember 25. 22:38 Régmúltban viharok dúltak szeptemberben Amiről az időjárás mesél Régmúltban viharok dúltak szeptemberben A szeptember még nyár és már ősz is – bár hivatalosan az ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, a szüret, egyúttal pedig a szántás-vetés időszaka. Mint általában, a betakarítás és vetés, nemkülönben pedig a szüret időszakában nagyon sok függ az időjárás alakulásától. Kovács Győző meteorológus és helytörténeti kutató írása. 2024. szeptember 2. 15:47 'Hogy ha szép és tiszta Boldogasszony napja, jó jel, mert bő borral a szüretnek tája' Amiről az időjárás mesél 'Hogy ha szép és tiszta Boldogasszony napja, jó jel, mert bő borral a szüretnek tája' "Hogy ha szép és tiszta Boldogasszony napja, Jó jel, mert bő borral a szüretnek tája." - írták egykor elődeink, de hogy ezt mennyire is igazolja az időjárás a történelemben Veszprémben, arra Kovács Győző helytörténeti kutató és meteorológus keresi a válaszokat írásában. 2024. augusztus 15. 14:51 A '96-os veszprémi özönvíz krónikája - 'Mintegy fél órán át mintha dézsából öntötték volna a vizet' A '96-os veszprémi özönvíz krónikája - 'Mintegy fél órán át mintha dézsából öntötték volna a vizet' "Mintegy fél órán át mintha dézsából öntötték volna a vizet, s jég is hullott a belvárosban. Ugyanakkor szemtanúk szerint a Dózsavárosban egyetlen csepp sem hullott a flaszterra." 1996. augusztus 3-án a szeszélyes időjárás több tízmilliós károkat okozott Veszprémben, amit Kovács Győző, helytörténeti kutató és meteorológus elevenít fel írásában. 2024. augusztus 3. 2:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.