Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 4. Károly
Veszprém
4°C
2024. november 4. Károly
Veszprém
4°C

Régmúltban viharok dúltak szeptemberben

2024. szeptember 2. 15:47
A szeptember még nyár és már ősz is – bár hivatalosan az ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, a szüret, egyúttal pedig a szántás-vetés időszaka. Mint általában, a betakarítás és vetés, nemkülönben pedig a szüret időszakában nagyon sok függ az időjárás alakulásától. Kovács Győző meteorológus és helytörténeti kutató írása.

„Ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még” – szól a régi kalendáriumi versike, amellyel szorosan összefügg az a megfigyelés, hogy ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani. Ha viszont korán lehullanak a falevelek, ha a gólyák, fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.

A szeptemberi jeles napok nagy része a mezőgazdasági munkákkal és a paraszti élet szempontjából különösen fontos időjóslatokkal függ össze. Így például úgy vélték a régi öregek, hogy ha Kisasszony napján, szeptember 8-án nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor meleg hosszú ősz várható. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van jelentősége – amint azt egy régi naptári versike is mondja: „Szeptemberi meleg éjszakák, finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Kisasszony napja – Mária születésnapja. A Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) kezdődő „kétasszony köze” befejező napja. Középkori legenda szerint e nap hajnalán angyalok énekelnek az égben. Sokfelé ezen a napon állnak munkába a cselédek. A dióverés ideje is Kisasszony napjára esik, de a vetést is e határnap után kezdték meg. Régi szokás szerint a vetni való búzát az előző éjszakán „harmatra tették”, azaz a szabad ég alatt elterítették, abban a hitben, hogy akkor majd nem fog megüszkösödni. Így vélték biztosítani a jövő évi bő termést. Kisasszony napját esőjósló napként is számon tartották, ugyanis, ha ekkor nagy cseppekben esik az eső, esős ősz várható.

Fortepan / FridhetsmuseetFortepan / Fridhetsmuseet

Nem igazolódott be a szeptemberi zivatarról szóló népi hiedelem 1792-ben, ugyanis „szeptember 7-én egész éjjel nagy zivatar dühöngött; dió-nagyságú jéggolyók hulltak alá, számtalan ablakot betörve, kárt azonban semmiben sem tettek. A hosszú és enyhe ősz azonban elmaradt, mert „október 4-én kezdődött a hideg idő s tartott a következő év április 13-áig.” – Tudjuk meg Bolgár Mihály gyűjtéséből.

1877. szeptember 2-án panaszolta a Veszprém, hogy: Csak nincs esőnk. Ismét hetek múltak el a nélkül, hogy csak felhőt láttunk volna láthatárunk felett. Bármerre tekintünk, mindenütt a szárazságnak szembeszökő nyomait láthatjuk. A mező le van perzselve, mintha tüzes boronát húztak volna rajta keresztül; a szőlő nagy mértékben le van sülve; a burgonya fészke üres; a föld olyan száraz, mintha kiégették volna. Szeptember 9-én pedig arról olvashattunk, hogy: „Időjárásunk egyszerre meghűsült annyira, hogy ugyancsak elkelt az őszi kabát. A szőlőre a legjobb idő, mert az eső után szép meleg napok következtek; a kukoricára aligha nem későn jött az eső, a burgonyára meg még nem volt elég. Legtöbbet használt pedig a kövér embereknek, akik csakugyan nem tudtak hova lenni abban a nagy melegben.”

Bár a mai naptárakból már régen kiszorult, de a régi pásztoremberek még számon tartották Lambertus vértanú szeptember 17-én esedékes névünnepét. Ezen a napon ugyanis több figyelemmel kémlelték az eget, mert – a hiedelmes tapasztalások szerint – az ősz eleji Lambert megmutatja a jövő évi tavasz időjárását. Rövidebb távra szóló prognózist állítottak föl, 18-án Titusz napjának időjósai, akik, ha ekkor eső támadt, igencsak lucskos, csapadékos őszre következtettek. Titusz könnyeitől – sóhajtották ilyenkor a borúlátóbb szántóvetők – négy ökörrel sem tudsz kievickélni a sárból.

Fortepan / Kieselbach TamásFortepan / Kieselbach Tamás

Sárral nem csak a szántóvetők, de a veszprémi polgárok is nem egyszer találkozhattak, főként a tavaszi és őszi időszakban. 1881 szeptemberében a Veszprém felhívta az illetékesek figyelmét arra a már valóban elrémítő sártengerre, mely a hosszú-utca [ma Jókai Mór utca] mentén végig és a Horgos-utca hosszában elterül. Mutogatni lehetne pénzért más városbélieknek. Ez a kalamitás (kellemetlenség) ugyan általános a mi városunkban, de még sem oly borzasztó mérvű sehol, mint éppen e két utcában. Vagy akkor lészen csak segítség, majd, ha fagy? – teszi fel a költői kérdést a hírlapíró.

Ugyancsak 1881. szeptember 10-éről való a hír, hogy a vihar, mely pénteken este dúlt városunkban oly óriási villámlással és mennydörgéssel jött, hogy az utcán járó nők és gyermekek reszketve futottak a legközelebbi házakba. Esti 7 és 8 óra között volt a legnagyobb dörgés és villámlás, amikor le is ütött a papnövelde épületére, hol a villámhárító vasai – szemtanúk állításai szerint – még hosszú ideig izzó tűzben voltak. A péntek esti vihar alkalmával jégverés is volt, mely az almádi, csopaki s felsőőrsi szőlők egy részében jelentékeny, nagyobb részében kevés kárt okozott. A nagyobb károk biztosítatlanok voltak.

1882. szeptember 17-én arról írt a Veszprém, hogy „Időjárásunk a hét elején és derekán annyira esős volt, hogy a legnagyobb aggodalom szállt meg bennünket, vajon lesz-e mit szüretelnünk. A szőlő erősen rohad; ami gyümölcs van a fán, az is megreped és lepállik; a zöldség rozsdát fog vagy kipusztul, szóval rossz idők járnak.”

Kovács Győző
további cikkek
'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' Amiről az időjárás mesél 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!" – figyelmeztet bennünket a régi rímes naptárversike a ködös, borzongatós Őszutó havára. A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve is. Régi magyar elnevezés szerint Szent András hava, csillagászati megnevezése pedig a Nyilas hava. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A hónap első felében a szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket, és a hónap második fele már a báloké szokott lenni. Az első hó is novemberben szokott leesni, és a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. 2024. november 1. 20:37 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' Amiről az időjárás mesél 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' „Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban.” – jövendölték a hajdani megfigyelők. Aminek persze a régi gazdaemberek sem örültek, viszont még inkább igyekeztek megalapozni a következő év gabonatermését. Erre utalt sokfelé a tizennyolcadikához kapcsolódó intelem, hogy tudniillik: Lukács az utolsó magvető.” Huszadikán Vendel az egyéb mezei munkák befejezését sürgette, Orsolya pedig – 21-én – a káposzta betakarításának kezdetét jelölte. Szintén ekkor kezdték a szüretet a Somlón, és ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók pedig forralt bort kaptak. 2024. október 18. 22:46 'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…' Amiről az időjárás mesél 'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…' „Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…” – A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, melynek inkább csak a Skorpió csillagképbe átváltó utolsó harmada szokta meghozni a deres-fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy tízedik hónapunkat, az elmúlást is jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, Mindenszentekről nevezzék el. 2024. október 2. 14:18 Nyár késeje, ősz hamara Amiről az időjárás mesél Nyár késeje, ősz hamara Nyár késeje, ősz hamara… A költő, Erdélyi József nevezte így szeptember középső harmadát, amely még igen kellemes, verőfényes időszaka az évszakváltásnak. Ugyanakkor egyre több jelét fedezhetjük fel az ősz „hatalomátvételének”: színesednek a lombok, tömegével hagyják itt fészkeiket kedvenc vándormadaraink, erdeink csendjét fel-felveri a szarvasbikák vetélytársriasztó bőgése. A Fecskehajtó Kisasszony-nap utáni hetek még inkább a termények betakarítására és a szántás-vetés előkészületeire összpontosították a gardaemberek figyelmét. 2024. szeptember 25. 22:38

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.