Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 18. Frigyes
Veszprém
27°C
2024. július 18. Frigyes
Veszprém
27°C

Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben

2024. február 15. 13:08 // Forrás: Képek forrása: Veszprémi Kaleidoszkóp
"A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában.

István Bácsi 1901-re szóló Képes Kalendáriumában az alábbi jóslatokat olvashatjuk télutó havára:

"Gyertyaszentelő melege, sok hó s jégnek előjele.
Gyertyaszentelő hidege, kora tavasznak hírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja, ég áldását bőven adja.
Télutónak légy rajzása, tavaszkor fülek fagyása."

A jövendölés első sora fényesen beigazolódott 1929 februárjában, ugyanis a hónap közepén méteres havat és mínusz 20 C-fok alatti hőmérsékleteket jelentett az Angolkisasszonyok intézetében működő meteorológiai észlelő állomás Veszprémben.

„A jó öreg medvének megint igaza volt” – olvasható a Veszprémi Hírlap 1929. február 17-i számában. "Az idén Gyertyaszentelő ünnepén – habár keményen csillogott – a nap ragyogó sugarai sziporkáztak a jéggé fagyott hótömegen. Már most aztán akár igaz, hogy Gyertyaszentelőkor jön körülnézni a medve, akár nem, de saját libabőrös testünkön tapasztaljuk az igazságot, hogy az erős hidegek, − vagy, hogy divatosan szóljunk – a legerősebb fagyhullám még csak most közeledett el igazán. De az ég angyalkái sem maradtak tétlenül s bizony oly bőven öntögették ki vánkosaiknak a tartalmát, hogy a hóból lassan és nehezen kikandikáló világ megint egészen fehérré lett a szélvihartól hajszolt, apró pelyhektől."

Veszprémvármegyében is mindenütt kegyetlenül hideg fagy tartja magát már hosszú hetek óta, de a legerősebb fagy február 11-én, hétfőn virradóra volt, amikor Veszprém külső részein [mínusz] 30−32 Celsius fok hideget mértek. A hideg február 12-re egy kicsit, úgy 17−20 C fokra megenyhült, éjféltájban azonban szélviharral sűrű havazás kezdődött, amely 13-án is egész napon át tartott és újabb nagy fuvátokat okozott, aminek következtében a vasúti forgalom úgyszólván ismét teljesen megbénult.

A meteorológiai állomás jelentése szerint: 11-én reggel 6 órától havazás, napközben tovább havazik. 12-én délelőtt 11 óráig és éjszaka havazás. 13-án egész nap havazás, a hótakaró vastagsága ½ m, helyenként ¾ - 1 m, éjszaka É-i, ÉK-i, K-i irányú szél (26,4 mm csapadék). 14-én reggel 6 órától 7 óráig havazás. 15-én reggel 5 órától estig havazás, egész nap. A hótakaró vastagsága elérte az 1–1½ métert.

A híradás megemlíti, hogy a forgalmi zavarok már a hóesés előtt bekövetkeztek, mert a múlthéten elkezdődött szél a pályatestek mellett felhalmozott, többméteres hórétegből – amelynek csak a teteje volt fagyott, − sodort a sínekre fuvátot. A hóakadályok eltakarítása igen nagy gondot és munkát ád a vasúti hatóságoknak s bizony nem mindig sikerült a hideg természeti elemmel megküzdeni. Így az alsóőrsi vonalon megtörtént, hogy Szentkirályszabadjánál eltörött a fagyos sín és a vonat egy egész éjjel kénytelen volt ott vesztegelni, egy darabig a benne ülő iskolás gyermekekkel, akiknek – s ez dicséretes – a MÁV illetékes állomásfőnöksége a mozdonnyal fűttetett, amíg kiszabadíthatták őket. Más vonalakon is történtek fűtőcsőrepedések s apróbb hibák a dermesztő hideg következtében.

Szerdán még a Celldömölk-Jutas-székesfehérvári és a Jutas-újdombóvári vonatok bírták erővel, persze igen nagy késésekkel, ami a postaforgalmat is megbénította s a mi vidéki tudósításainkat is elkésette. De lapunk zárásakor, csütörtökön már e két vonatpár is feladta a harcot s megszüntette a forgalmat a Veszprém-alsóőrsi és Jutas-zirci mintájára.

A rengeteg hó Veszprémben is nagy közlekedési akadályokat okoz, habár a városi hatóság mindent elkövet annak eltakarítására és nagyszámú hólapátoló munkást foglalkoztat. Az udvarokban valóságos hóhegyek képződtek a alig lehet bennük egy kis csapást lapátolni a ki-be járásra. Isten ne adja, hogy ez a rengeteg hó, váratlan időváltozás folytán, hirtelen kezdjen olvadni, mert akkor óriási áradások lesznek az országban. Veszprémben a vízvezetéki csövek is majdnem minden lakásban befagytak, a kertekben pedig a gyümölcsfák durrogva repedeznek szét a nagy és tartós hidegtől.

„Városunkban 1891 óta nem emlékeznek az emberek ilyen kiadós havazásra és fagyos télre.” – olvasható a Veszprémvármegyében, ugyancsak február 17-én. A hideg 20−24−30 fok körül mozgott a napokban Celsiusban s ha enyhült egy kissé az idő, mert csak 10−14 fok volt a hideg, megindult egyre-másra a sokszor 24 óráig tartó havazás. A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között. Érdemes lenne a város sok utcáját, terét lefényképezni s megörökíteni a gyönyörű »hóhullámot«. Városunk a Plosszer felé olyan, mint a legbüszkébb és legdrágább klimatikus svájci üdülőhely.

Nem sok kedvünk telik ebben a kiadós télben, mert rengeteg kellemetlenség jár vele. A sok szegény ember hetek óta didereg a jégvirágos, fagyos levegőjű odúkban. Hiányzik a kellő táplálék, ruha, nincs kereset, grasszálhat teljes mértékben mindenféle járványos betegség. Az elemi iskolák becsukták kapuikat, posta már napok óta sem indul, sem jönni nem tud, mert állanak a vonatok. Emiatt nincs levél, nincsen újság. – (Szegény vidéki előfizető! Mikor olvasod te ezeket a sorokat! Talán verőfényes szép tavaszi napon, 10 fokos melegben!) A hófúvás még az országutakat is annyira betemette, hogy üres a veszprémi hetipiac is. Szén- és fahiány kezd az intézetekben és a háztartásokban jelentkezni. Senki sem számított ilyen télutóra és nem is telik a legtöbbünknek a zsebéből egész télre ellátni magát fűtőanyaggal. A székeskáptalan próbál enyhíteni a fűtőanyag-hiányon, amennyiben áruba bocsátja fakészletének egyik részét.

Február 11-én, hétfőn Zircen mínusz 35 C-fok volt a hideg. Ilyen téli kilengésre a legöregebb emberek sem emlékeznek. A fagy sok élőfát is szétrepesztett, az emberek valósággal szenvednek a nagy és tartós hideg miatt.

Kovács Győző
további cikkek
'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21 Viharfelhők kergették a bálozókat Amiről az időjárás mesél Viharfelhők kergették a bálozókat A keresztény naptári hagyományban júniust Szent Iván havaként említik, akinek emléknapja az ősidőktől fogva ünnepelt nyári napfordulóra esik és a pogány népszokások megszenteléseként került a naptárba, mivel a katolikus egyház fölismerte, hogy az ősi kultúra rétegeit nem lehet és nem is szabad kiirtani a világból. 2024. június 19. 21:17 Amiről az időjárás mesél - Tündék nyitották a meteorológiai nyarat Amiről az időjárás mesél - Tündék nyitották a meteorológiai nyarat Június 1-én a légiesen bájos nevű hölgyek, a Tündék nyitották a meteorológiai nyarat, a gabonatermés és az aratásra való felkészülés hónapját. „Júniusi derült ég – bőség, júniusi sár – szükség.” – olvashatjuk a régi kalendáriumban, amely így figyelmeztette rímbe szedett tanácsaival Szent Iván havában a gazdaembert: „Tisztán tartsd a fákat, vigyázz a gyümölcsösre, hogy a javát hernyó – madár el ne költse. Karózva, indát tördösve, gyomlálva, készítsd a szőlőt másodkapálásra.” 2024. június 2. 14:01 Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban Amiről az időjárás mesél Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy akkor termés nem lészen. A április 21-től május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató írása. 2024. május 6. 22:12

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.