Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. december 10. Judit
Veszprém
5°C
2024. december 10. Judit
Veszprém
5°C

Amiről az időjárás mesél - midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek

2024. március 22. 20:31 // Forrás: Nyitókép: Fortepan
Valóban elhozza a meleget Sándor, József és Benedek? Kovács Győző helytörténeti kutató és meteorológus ennek is utánajárt.

Nagy reményekkel tekintettek eleink a március 18.; 19. és 21. napok elé, amely napok versikéje szerint: „Sándor, József, Benedek / Zsákban hozzák a meleget." Ebből a népi megfigyelésből azt olvashatjuk ki, hogy az évnek ebben a szakaszában – a tavaszi napéjegyenlőséget közvetlenül megelőző időszakban – hirtelen erőteljesebb felmelegedés állhat be. Ha végigtekintünk a tavaszi időjárás alakulásán, különösen a napi középhőmérsékletek átlagos menetén, igazat kell adnunk az iménti megállapításnak. A mai Sándorok és Józsefek szerint ez a dicsőség elsősorban őket illeti, míg Benedeket csak a rím miatt vették bele a versikébe. Mások szerint viszont a Benedek-napi megfigyelés az érdekes, mert 21-e – a csillagászati tavaszkezdet – és ettől az időtől még emlékeinkből is kitörülhetjük a tél maradványait.

Természetesen voltak évek – és lehetnek még – amikor az igazi tavasz megérkezésére még március második felében is várni kellett. Mint például 1875-ben, amikor a lapok március 14-én arról tudósítottak, hogy „az időjárás, mely a hét elején még zord télies volt, szerdán (10-én) enyhébbre fordult. Egészen tavaszi nap volt az, mely elolvasztotta a háztetőkön meggyűlt havat.” Azonban ez a szép tavaszi idő rövid ideig tartott, mert március 21-én már azt olvashatjuk, hogy: „az időjárás, mely egy hétnél tovább a legszebb tavaszias volt, csütörtök (18-án) reggel hirtelen télire fordult. A borult égről sűrű pelyhekben hullott a hó, mely egész fehér takaróval vonta be az utcáinkat. Pénteken (19-én), azonban újra verőfényes, tiszta nap volt, bár a hideg kellemetlenül jelentkezett még a reggeli órákban.”

Forrás: Fortepan (Révay Péter)Forrás: Fortepan (Révay Péter)

De nem csak a reggeli órákban és egy-két napig jelentkezett a fagy, hanem tartott legalább egy hétig. Március 28-án arról olvashatunk, hogy "az időjárás zordsága a lefolyt héten sem hagyott alább, s volt nap, midőn 4 – 5 R. fok (mínusz 5, mínusz 6°C) hideget mutatott a fővárosban a hévmérő. A vidék sok helyéről még keményebb hideget jelentenek. A kisebb folyók nagy része újra befagyott. E szokatlanul tartós hideg már élénk aggodalmakat ébreszt a gazdaközönség körében. A takarmány nagy része elfogyott, s a csontig fagyott földben lehetetlen megkezdeni bármely mezei munkát. Ily hosszú tél nem volt 1829 óta (a havazás már múlt évi november 12-én megkezdődött), de akkor március 20-án enyhült az időjárás és véget értek a fagyok."

Nem volt sokkal szerencsésebb a rákövetkező, 1876-os év sem. Március 19-én azt írta a Veszprém, hogy: "időjárásunk igen változó. A múlt hét első felében többnyire verőfényes napjaink voltak; most pedig hol eső, hol köd gyönyörködtet. A tavaszról eddigelé semmi tudomásunk." A rá következő hétről március 26-án még szomorúbb híreket olvashatunk. „Időjárásunk csak most a böjtben ér rá farsangi bolondságait járni. A hét elején, 3 napon át, folyton havazásunk volt, mi azonban nem akadályozta a napot, hogy olykor felénk ne kacsintson. Tegnapelőtt éjjel fagyunk volt, tegnap azonban már szép derült napunk volt. − A tavasz elő-postái, a legyek már fölébredtek téli álmaikból."

Az előttünk álló időszak – a természet hagyományos menetrendje szerint – az évszakváltás várva várt időszaka. Az asztrológus kalendáriuma szerint március 21-től a Nap a Kos jegyében jár és „midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, a források és folyóvizek kiáradnak, az emberek örvendenek, az állatokban megbővül a vér és a nedvesség, a madarak énekelnek, bízván a szántó emberek szántásában, a jövendő időnek földi munkájában és az esztendő bő termésében.” – olvasható az ős-öreg csíziók könyvében.

Forrás: Fortepan (Kovácsné Farkas Judit)Forrás: Fortepan (Kovácsné Farkas Judit)

A Halak jegyéből a Kos csillagképbe átváltott március utolsó harmada még inkább a rügyfakasztó kikeletre összpontosította a falusiak figyelmét. Erre emlékeztet 24-én Gábriel, a három arkangyal egyike, vagyis Gábor napja, amely a káposztaültetés hagyományos kezdete. E naphoz fűződő hajdani szokások közé némi babonás hiedelem is keveredett, mert egyes helyeken a távolabbi kertekbe igyekvő gazdaasszonyok arra törekedtek, hogy ne találkozzanak a kakassal, mert akkor a földbe tett káposztamag csak gizgazos termést hoz. Gábriel héber jelentése: „az Isten embere” és nem véletlen, hogy ő a főhőse az angyali üdvözletnek, mert hiszen ő vitte a hírt Máriának, hogy születendő gyermeke az emberiség megváltója lesz.

Ez a nap Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, melyet hazánkban március 25-én ünnepelnek, függetlenül attól, hogy X. Pius pápa 1911-ben törölte a kötelező ünnepek sorából. Régi szép hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a reggeli mise után kezdték el a fákat oltani. A göcsejiek úgy tartották, hogy e napon beoltott fákat nem szabad kivágni, beoltott ágaikat letörni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték: ha megszólaltak, abból még negyven napi hideg időre következtettek. Többfelé e napot „fecskehívogatónak” is nevezik, mivel a déli szél ekkor már hazafelé tereli ereszeink kis dalosait.

„Ha március száraz, az egész esztendőben jó időket és bőséget jelent.” – olvashatjuk egy régi kalendáriumban. Csak hó ne legyen, mint volt 1543. március 25-én – húsvét ünnepén – legalábbis ezt olvashatjuk Kecsethy Márton veszprémi püspök naplójában. Az első, Veszprém városára vonatkozó időjárási feljegyzéseket Kecsethy Márton veszprémi püspök naplójában találjuk; eszerint: 1539. október 24-én magas hó volt; 1542. február 17-én pedig mennydörgött; 1544. május 14-én óriási zivatar volt, jégesővel, mely a vetéseket több mérföldnyi kiterjedésben tönkretette. 1544. november 9-én szintén magas hó volt és óriási hideg, 1546. január 26-án pedig árvíz volt (a Séd kiöntött).

Kovács Győző
további cikkek
Közeledik karácsony havának legboszorkányosabb napja Amiről az időjárás mesél Közeledik karácsony havának legboszorkányosabb napja András zárja a hegedűszót! – hallatszott november végén a hajdani intelem, ami azt jelentette, hogy az adventi időszak áhítatos csendjét nem illett a zenés-zajos táncmulatságokkal megzavarni. Így azután az Andrások és az őket köszöntő bálozók a jeles nap végső órájában véget is vetettek a vigalmaknak, a hazatérő lányok pedig – férjjósló praktikák révén – megálmodták, ki lesz majd a jövendőbelijük. A téli évnegyedet kezdő névünnep – az egyházi naptárban – a Krisztus után 43-ban vértanúhalált szenvedett Szent András apostol emlékét őrzi, akit, mint hittérítőt a peloponnészoszi Patraszban feszítettek a pogányok az X formájú, róla elnevezett András-keresztre. 2024. december 7. 22:31 Fákat vetkőztető, mogorva november Amiről az időjárás mesél Fákat vetkőztető, mogorva november Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög… - juttatja eszünkbe Berzsenyi Dániel örökbecsű sorait „A közelítő tél” című költeményéből a fákat vetkőztető, mogorva november. Amely persze, ha eleinte a „halottak hetében” meg is rendít bennünket, ilyenkor már a fedél alá kényszerülő hétköznapjaink színtere, és hát a gondjainkat is feledtető, jeles névnapok, derűs alkalmak sora. A Károlyok és Imrék névünnepe után 11-én Mártont köszöntöttük. 2024. november 24. 12:03 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' Amiről az időjárás mesél 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!" – figyelmeztet bennünket a régi rímes naptárversike a ködös, borzongatós Őszutó havára. A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve is. Régi magyar elnevezés szerint Szent András hava, csillagászati megnevezése pedig a Nyilas hava. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A hónap első felében a szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket, és a hónap második fele már a báloké szokott lenni. Az első hó is novemberben szokott leesni, és a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. 2024. november 1. 20:37 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' Amiről az időjárás mesél 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' „Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban.” – jövendölték a hajdani megfigyelők. Aminek persze a régi gazdaemberek sem örültek, viszont még inkább igyekeztek megalapozni a következő év gabonatermését. Erre utalt sokfelé a tizennyolcadikához kapcsolódó intelem, hogy tudniillik: Lukács az utolsó magvető.” Huszadikán Vendel az egyéb mezei munkák befejezését sürgette, Orsolya pedig – 21-én – a káposzta betakarításának kezdetét jelölte. Szintén ekkor kezdték a szüretet a Somlón, és ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók pedig forralt bort kaptak. 2024. október 18. 22:46

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.