Még javában tartanak a bajnoki, valamint a hazai és nemzetközi kupaküzdelmek kontinensünk labdarúgásában, de a sajtóban már elindult a közelgő, június 14-től egy hónapon át zajló németországi Európa-bajnokság felvezetése. Képzeletbeli erősorrendeket állítanak fel, melyek szerint a fogadóirodák folyamatosan változtatják a tétjeiket. Ezek alapja a múltbeli szereplés lehet, hiszen senki sem lát a jövőbe. Egyik-másik listán jó helyen szerepel a magyar válogatott is, elsősorban a Nemzetek Ligája elit mezőnyében nyújtott kiemelkedő eredményei (főleg az angolok idegenbeli négygólos legyőzése), valamint a 14 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata miatt. A sportág pénzügyeivel foglalkozó Finance Football összegyűjtötte, hogy mennyit keresnek a legjobb 24 közé jutott országok szövetségi kapitányai. Ez alapján a magyar válogatottat irányító Marco Rossi az évi 300 ezer euróval, ami forintban nagyjából havi 10 milliót tesz ki, csak három kollégáját előzi meg – a cseh, a román és a grúz nemzeti csapat szakvezetőjét. A közölt lista szerint a legjobban fizetett edző az angolok mestere, Gareth Southgate, aki 5 millió 800 ezer eurót kap évente, ami több mint 2,2 milliárd forint.
Gyakran vitatkoznak azon a szurkolók, hogy sok-e vagy kevés az a pénz, amibe kerülnek a futballisták és a trénerek. Aztán legtöbbször az a vita vége, hogy ha jól szerepel a csapat és hozza a várt eredményt, akkor megérdemlik, ha viszont nem, akkor irigylik azokat az összegeket, ami az egyszerű földi halandónak csillagászati nagyságú.
Erről jutott eszembe, hogy egyezett meg munkáltatójával Glázer Róbert, a veszprémi labdarúgás legeredményesebb edzője, aki az 1980-as évek végén az NB I-be vezette és bent is tartotta az élvonalban a királynék városának csapatát.
Játékosként Glázer a győri Rába ETO egyik ikonja volt, de edzőként még nem ért el számottevő eredményt, amikor megérkezett az NB II középmezőnyéhez tartozó, köztudottan nem gazdag klubnak számító Veszprémi SE megkeresése. A tárgyalások során a fiatal, akkor 37 éves szakember nem a bérezésére helyezte a hangsúlyt, azt a végére hagyta. Előbb arról akart meggyőződni, hogy adottak-e a személyi, tárgyi és egyéb feltételek ahhoz, hogy jó munkát tudjon végezni. Amikor sikerült megegyezni a szakmai koncepcióban, szóba kerültek az anyagiak. Arra a kérdésre, hogy mi a pénzbeli igénye, Glázer Róbert nem mondott konkrét összeget, hanem ezt válaszolta: „Ezt rátok bízom. Csak azt kérem, hogy ne alázzatok meg... Ha jönnek az eredmények, meg fogtok fizetni. Ha pedig nem, akkor úgyis kirúgtok.” Nos, a meglepett vezetők az előírások szerint maximálisan adható fizetést írták a szerződésbe, amihez jött még a meccsprémium, de ezen felül semmilyen plusz pénzbeli juttatást nem vállaltak. Aztán jöttek az eredmények, és az edző is jól járt, bár lehet, hogy arányaiban annyi volt annak idején az ő jövedelme, és egykori mestere, az akkoriban az MTK-t irányító Verebes József pénze közötti különbség, mint most Marco Rossi és Gareth Southgate között.
