Először a 2010-es választási kampányban volt szembetűnő, hogy a baloldali politikusoknak mintha kezdene kellemetlenné válni a saját pártjuk, ezért a logók összementek a plakátokon. Majd az összefogásdi időszakában – 2014, 2018, 2022 – inkább már azért kellett a grafikusoknak csökkenteni a betűméretet, hogy egyáltalán ráférjen minden párt a szórólapra. 2024-ben pedig már mintha mindkettő érvényesülne, sokan is vannak a pártok, de cikinek is tűnnek. Persze ügyes húzásként a pártközpontok agytrösztjei így is megtalálták azt a megoldást, hogy legyen legalább egy intézményesült szervezet ezeken a plakátokon a jelölt portréja mellett egy civil egyesület formájában. Veszprém pedig akár az illusztrációja is lehetne a politikai kézikönyvben ennek a jelenségnek.
Mindez viszont már felvet morális kérdéseket is a kampányban.
Persze civilnek lenni a politikában elsőre nagyon jól hangzik. Hiszen a civilség mellé egyből fel lehet vonultatni a függetlenség jelzőjét is, amikor nem Kubatovok meg Molnár Csabák irányítják a politikai üzeneteket. De mi van akkor, ha valójában ez is csak egy politikai machinálása a választók gondolkodásának?
Veszprémben a DK, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd-Zöldek hirdettek választási szövetséget, az egész helyi összefogás viszont egy civil egyesület, a Híd a Városért emblémája alatt fut. Ennek az alig egyéves egyesületnek a logója szerepel nagyban a plakátokon, szórólapokon, alatta pedig libasorban, ám sokkal kisebb méretben a többi valóban politikai szervezet. Sőt, a legutóbbi városi közgyűlésre egy ilyen egyesületi logózott pólóban ültek be az ellenzéki politikusok. (Arra most külön ki sem térünk, hogy a Híd a Városért Egyesület elnöke Hartmann Ferenc, a helyi MSZP elnöke.)
A Híd a Városért szövetség polgármester-jelöltjét viszont Dobrev Klára mutatta be, azóta pedig már kampányolt mellette Gyurcsány Ferenc és Donáth Anna is személyesen Veszprémben. Akkor nem vettek Híd a Városért pólót magukra, akkor a pártok roll-upjai előtt sorakoztak fel, hogy aztán egy gyors átöltözés után már ismét a civil egyesület legyen előretolva a kampányban.
Persze választási törvényt nem sértettek ezzel. Magyarországon, ebben az állítólagos diktatúrában a civil szervezetek ugyanúgy állíthatnak jelölteket és elindulhatnak a választáson, mint a politikai pártok. Akár egymással, vagy pártokkal összefogva is. Az viszont már felvet elsősorban morális kérdéseket, hogy egy civil szervezet logója mögé elbújni, közben valószínűleg a mainstream baloldali pártvezérek által vezérelve mennyire számít egyenes vonalnak a kampányban és mennyire megtévesztő ez a választók körében.
Pedig Magyarországon a rendszerváltás óta már eltelt annyi idő, hogy beletanuljon a demokráciába a nép. Hogy a jobb-, vagy baloldaliságnak nem kellene sem negatív, sem pozitív ismérvnek lennie. Kérdés viszont akkor az, hogy miért ciki az ellenzéki politikusoknak az ezeket az ideológiákat hirdető pártokat felvállalni? Talán mert a DK szociáldemokráciája, amit alig egy éve hirdetnek vehemensen csak papíron létezik? Vagy mert az MSZP inkább a fennmaradásáért küzd a baloldali értékek felkarolása helyett? A Momentum pedig szögmérővel számolja, hogy mennyit tartson meg liberális irányából ahhoz, hogy még beférjen Gyurcsány Ferenc ernyője alá?
Úgy látszik, hogy az egyetlen közös ideológia, ami egyesíti ezeket a pártokat a civil egyesületek alatt már nem a baloldali, vagy liberális eszmék. Azok már nem trendik. A Fidesz és személyesen Orbán Viktor a közös gyűlölete viszont az. Ez pedig oly sikeres irányvonal ma Magyarországon, hogy 2022-ben a negyedik kétharmadot hozta össze.