A házigazda, Sztojalovszky Béla, a Magyar Lélek Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte Mocsai Lajost, és részletesen ismertette a munkában, szakmai sikerekben és hazai, valamint nemzetközi elismerésekben gazdag előadó életútját.
Sztojalovszky Béla
Veszprémben elsősorban kézilabda mesteredzői minőségében közismert a kiváló szakember, hiszen öt éven át volt a helyi férfi kézilabdacsapat szakvezetője, mellyel minden évben megnyerte a magyar bajnokságot, a nemzetközi porondon pedig sikerült elhódítania együttesével a Kupagyőztesek Európa Kupáját. Sztojalovszky Béla megjegyezte, hogy Mocsai Lajos nem először tett eleget a Verancsics Akadémia meghívásának, hiszen a népszerű sorozat indulásakor, 2011-ben ő volt az első előadó.
Kiegészítésként Mocsai Lajos elmondta, hogy sokat köszönhet a Testnevelési Egyetemnek, amely egyetlen főállású munkaadója volt 46 éven át, ahol tanársegédként indult és eljutott a rektori címig. Kézilabdaedzőként arra a legbüszkébb, hogy 17 éven át összesen 357 mérkőzésen vitte csatába a magyar női és férfi válogatottat, s ami ritkaság, mindkét nemmel világbajnoki döntőt vívott. Végül, de nem utolsósorban megemlítette, hogy nemrég megszületett a 16. unokája, így négy gyermeke tovább viszi a nagycsaládos hagyományt.
Mocsai Lajos
Előadása elején elmondta, hogy a felmérések szerint a skandináv emberek 30-35, a nyugat-európaiak minimum 20-25 százalékban jobb fizikai állapotban vannak, mint a magyarok. Ebből következik, hogy a magyar férfiak hat, a nők pedig három-négy évvel élnek kevesebbet az említettekhez képest. És nem csak az élet hossza, hanem a minősége is más a kontinensünk északi és nyugati felén, mint nálunk. Mindez összefügg azzal, hogy mennyit mozgunk. A sport egyben kulturális tényező, melynek köszönhetően nem csak egészségesebb és erősebb, hanem jobb emberré is válhatunk, ami szorosan összefügg a társadalmi felelősségvállalással.
A legjobb befektetés a megelőzés, az egészség megőrzése, amit a rendszeres mozgással, sportolással érhetünk el. Statisztikai adatok szerint a magyar emberek fele 30 éves korában túlsúlyos lesz. Ebből is adódóan 50 éves korig kialakulnak azok a betegségek, melyek lerövidítik az életünket. Kutatások szerint a mozgásszegény életmód egyértelműen növeli a rizikófaktor nagyságát.
– Az egészség fogalma nem a betegség hiányát jelenti. Az egészséges életmód a minőségi élet színvonalát jelenti – hangsúlyozta Mocsai Lajos. Statisztikai adatokkal igazolta, hogyan hat a mozgás, a sport az egészségre. Kimutatták, hogy aki hetente háromszor sportol, ötször kisebb valószínűséggel lesz beteg, aki pedig minden nap mozog, az tízszer. Egy másik felmérés szerint a magyar lakosság hét százaléka nem tud 500 métert gyalogolni, ami szinte hihetetlen.
– A magyar gyerekek fizikai aktivitása is hiányos, ezért egyharmaduk túlsúlyos, öt százalékuknak magas a vérnyomása. Iskolatípustól függően a napi testnevelést nem tartják meg becsületesen, az órák egy részét másra használják, ami bűn – emelte ki az előadó. – Magyarországon a fiatalok 42 százaléka, a középkorúak 11 százaléka, az idősek négy százaléka aktív fizikailag. Nem meglepő, hogy tele vannak a kórházak gyógyíthatatlan betegekkel – vonta le a következtetést, hozzátéve, hogy a 10 legnagyobb betegség közül hétben dobogós helyet foglal el Magyarország.
Összegzésképpen Mocsai Lajos elmondta, hogy a helyzet javítása érdekében 10 pontból álló feladatsort kellene elvégezni. Ezek közül a legfontosabbak: egészségközpontok létrehozása minőségi tartalommal és sportolási kínálattal; rekreatív sportolás átfogó tervének kidolgozása, differenciált sportolási lehetőségek biztosítása; a napi vagy lehetőség szerint minimum heti háromszori minőségi fizikai aktivitás biztosítása; a megvalósítást szolgáló támogatási rendszer kidolgozása, a testkultúra közéletbe és az oktatás gyakorlatába való beépítése.
