Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 23. Lenke
Veszprém
21°C
2024. július 23. Lenke
Veszprém
21°C

Viharfelhők kergették a bálozókat

2024. június 19. 21:17
A keresztény naptári hagyományban júniust Szent Iván havaként említik, akinek emléknapja az ősidőktől fogva ünnepelt nyári napfordulóra esik és a pogány népszokások megszenteléseként került a naptárba, mivel a katolikus egyház fölismerte, hogy az ősi kultúra rétegeit nem lehet és nem is szabad kiirtani a világból.

Hazánkban Keresztelő Szent Iván napjaként emlegették és nem volt olyan szeglete az országnak, ahol a tisztások szélén föl ne lobbant volna az Iván-napi máglya. A tűzgyújtás és a parázs átugrása főképpen a szerelemvarázslást szolgálta, ám a tűzbe dobált és megsült „szentiváni” almának gyógyító erőt tulajdonítottak.

Veszprémben hajdan június, a báli évadot jelentette. Egymást érték a különböző szervezetek, egyletek, körök által rendezett táncvigalmak, amelyeket legtöbbször a Betekints-kertben tartottak. Ám a Betekintsnél rendesen megszokott történni az a borzasztó dolog, hogy az ott rendezendő nyári táncmulatságokat elmossa az eső. 1879. június 29-én arról tudósított a Veszprém, hogy a június 14-ére kitűzött táncvigalma a veszprémi fiatalságnak nem volt megtartható az eső miatt. A rákövetkező hét minden szép napján találkozott egy pár táncsóvár nő, kik azon reményben, hogy na, ma meg lesz tartva a majális, felöltöztek és útnak indultak, míg valaki fel nem világosította őket, hogy hiszen nem lőttek, tehát ma nem lesz tánc.

Végre megjött június 21. de viharfelhőket is hozott, melyek a rendezőség keblét szorongással, a Betekints bérlőjét pedig páni félelemmel töltötték el. A tarackok mindannak dacára megszólaltak, reményt öntve az aggódó női keblekbe, de választ a mennydörgés adott rá azon koromsötét felhőkből, melyek a Bakony fölé tornyosultak. Nagy nehezen eloszlottak ezek a felhők is anélkül, hogy városunkat érintették volna. A rendezőség nagyot lélegzett, de még idő előtt, mert a Bakonyba leszakadt felhő vize oly mennyiségben öntötte el ismét a Séd part kertjeit, hogy a Betekints kerthelyisége egy pár perc alatt egészen víz alá került. A rendíthetetlen fiatalság rögtön gyűlést tartott és elhatározta, ha törik szakad, a táncvigalmat megtartja. Úgy lett.

A Séd megsokallva már a fiatalság ilyetén bosszantását félig meddig visszahúzódott medrébe, de a tánchely hasznavehetetlen lett. A találó elme könnyen segít magán; a szárazabb helyen a ház előtt egy pár fát a prefektus engedélyével szépen kivágattak, a lehúzódott víz helyét hamar megmúrváztatták és oly tánchelyet rögtönöztek, amelyen a széles jó kedv kénye szerint tombolhatott. Híre ment ugyan városszerte a Betekints elöntésének és sok családot ez vissza is tartott, de mindennek dacára oly szép és válogatott közönség jött össze, hogy az első és második franciát 28-28 pár táncolhatta. Hogy a megzavart, de félig azért mégis megtartott táncvigalom teljes legyen, ugyanazon fiatalság még egy majálist rendezett, június 29-én.

A Séd völgye, háttérben a Betekints-völgy a malmokkal (fotó: Fortepan / Umann Kornél)A Séd völgye, háttérben a Betekints-völgy a malmokkal (fotó: Fortepan / Umann Kornél)

Június 27-én van az egyik legnépszerűbb magyar szentnek, Lászlónak az ünnepe. Sok monda és legendás történet mesél a lovagkirály életéről, emberi nagyságáról. Mivel a korai gyepű-határ, Erdély végleges egybeépítése az országgal az ő uralkodása alatt történt meg, ezért Erdély patrónusaként is tisztelték és ábrázolásai főként az ország hajdani gyepű-vidékein lelhetők fel.

A hónap végén, június 29-én két apostolt is ünnepeltek és ünnepelnek ma is: Pétert és Pált. Az első az apostolfejedelem. A másik a népek apostola volt. Hagyományosan ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve „Péterpálkor” megszakad. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot és a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek csak, hogy jelképesen megkezdjék az aratást.

Péter-Pál napja valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint, aki a hajadonok közül ezen a napon elsőként hallotta meg a harangszót, az év végéig biztosan férjhez megy.

Június vége, július eleje gyakran hozott rekkenő hőséget a régmúltban is, amelynek általában heves zivatarok, jégesők vetettek véget. Bolgár Mihály feljegyzéseiben olvashatjuk, hogy „1806. június 28-án nagy zivatar volt; este 7 órakor erős jégzápor hullott alá; a dió-nagyságú jéggömbök némelyike 8 latot is nyomott. Ehhez hasonló jégesőre még nem emlékeznek az emberek. Elpusztítá Jutast, Csatárt és Márkót, de tovább nem ment. Akiket födetlen fővel talált a mezőn, azok fejét beverte. A nyugatra néző ablakok mind összetörtek; jóllehet a zivatar csak igen kis ideig tartott, mégis vastagon födé a mezőket a jég. Esti 9 órára kiderült az ég.”

1883. június végén arról írt a Veszprémi Független Hírlap, hogy „Vetéseink a múlt heti kedvező időjárás folytán igen szépek s gyönyörű fejlődésnek indultak. Reményeink ez ideig jó aratással bíztatnak.” Még ugyanebben a lapszámban (június 30-án) olvashatjuk az alábbi hírt is, hogy „Iszonyú jégeső vonult el városunk s határa fölött tegnap délelőtt, mely a vetésekben is igen nagy károkat okozott.”

A Veszprém július 1-én részletesebben tudósít az eseményről. Eszerint: „június 28-án d. e. 11 és 12 közt valóságos felhőszakadás volt városunk felett, mely mogyoró nagyságú jéggel volt vegyítve. Szerencse, hogy keskeny szalagban vonult és így nagy kárt nem tett. A hosszú utca és a Séd melletti házak itt-ott szenvedtek.”

Kovács Győző
további cikkek
'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21 Amiről az időjárás mesél - Tündék nyitották a meteorológiai nyarat Amiről az időjárás mesél - Tündék nyitották a meteorológiai nyarat Június 1-én a légiesen bájos nevű hölgyek, a Tündék nyitották a meteorológiai nyarat, a gabonatermés és az aratásra való felkészülés hónapját. „Júniusi derült ég – bőség, júniusi sár – szükség.” – olvashatjuk a régi kalendáriumban, amely így figyelmeztette rímbe szedett tanácsaival Szent Iván havában a gazdaembert: „Tisztán tartsd a fákat, vigyázz a gyümölcsösre, hogy a javát hernyó – madár el ne költse. Karózva, indát tördösve, gyomlálva, készítsd a szőlőt másodkapálásra.” 2024. június 2. 14:01 Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban Amiről az időjárás mesél Havazás, árvíz és cseresznyeérés is volt már májusban A népi jövendölés szerint, ha a május elseje előtti éjjelen eső esik, nagy termés várható, de ha hideg van, vagy fagy akkor termés nem lészen. A április 21-től május 20-ig uralkodó Bika csillagképben érkező hónapunk sok tavaszi öröm hordozója. Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató írása. 2024. május 6. 22:12 Áprilisban hét tél, hét nyár Amiről az időjárás mesél Áprilisban hét tél, hét nyár "Amiről az időjárás mesél..." című sorozatunk legújabb fejezetében Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus a régi áprilisok időjárásból szemezget. 2024. április 7. 10:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.