,,I want you by my side, so that I never feel alone again” – énekli több ezer ember, dübörög a História Kertben az egyedi, folk-rock és elektronikus zenei elemeket ötvöző stílusukkal a Milky Chance. Hiába indultál el egymagad, akkor is érzed, hogy te most tényleg nem vagy egyedül, hanem a nagy egész része lettél, egy kollektív sodrásba kerülsz, amikor csak az érzés és a zene számít, nem a miliő.
Az élményhez persze vitatlanul hozzáad a helyszín, a borok, az ételek, a modern és mégis időtlen kulturális közeg, de végre nem azt láttam, hogy az emberek háttal a színpadnak, háttérzajként tekintenek a fellépőre, hanem elsodorja őket a szöveg, a dallam és az az energia, ami Clemens Rehbeinből, a frontemberből és zenekarából árad.
Az első dolog, amit észreveszünk Milky Chance zenéjében, az a könnyed, laza stílus, amely áthatja minden dalukat. A jellegzetes énekhang, az akusztikus gitár, és az elektronikus zenei elemek sajátos keveréke, ami olyan hangzást eredményez, amely egyszerre táncolható és mélyen átélhető.
"And I want you / We can bring it on the floor / You've never danced like this before", énekli Rehbein az egyik legnagyobb slágerük, a „Stolen Dance” című dalukban, és ez a sor tökéletesen összefoglalja a zenekar filozófiáját:
A zene számukra nem csak egy művészeti forma, hanem egy életérzés, egyfajta menedék, ahol a hallgatók elengedhetik magukat és átadhatják magukat a pillanatnak.
A Milky Chance rendszeresen turnézik, és koncertjeik világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, fellépéseik különleges atmoszférájukkal és energikus előadásmódjukkal tűnnek ki magasan a legtöbb fesztivál palettájából. Megjárták például a Coachellát, a Lollapalooza-t és a Glastonbury-t is. A koncertek során az említett Clemens Rehbein énekhangja - a másik alapító tag - Philipp Dausch virtuóz gitárjátéka mellett hallhatók dobok és elektronikus elemek is, amelyek különleges vibrálást kölcsönöznek a koncertjeiknek.
Híresek az intim hangulatról, amelyet a közönséggel való közvetlen kapcsolattal pillanatok alatt megteremtenek. A zenekar gyakran improvizál, és különleges, akusztikus elemekkel lepi meg a rajongókat, mert talán nem is nekünk zenélnek, hanem velünk együtt.
Amikor a koncerten megszólal a "Cocoon", mindenki ismeri a sorokat:
"We cocoon 'round our bodies 'cause the night is so young
We're impatient creatures, always chasing the sun."
„Impatient creatures” – dübörög a szív, dobog a lábad, a kezed észre sem veszed, de a pohár oldalán üti a ritmust, és nem próbálod a zenét túlüvöltve a melletted álló fülébe ordítani, hogy mi történt ma veled, hanem úgy bámuljátok a színpadot, hogy a szemetekben visszatükröződnek a színpadi fények, és közben mosolyogsz: mert most tényleg, csak simán jól érzed magad.
A VeszprémFestnek ez a célja, hogy magas színvonalú zenei élményt nyújtson a látogatóknak, és a világ különböző tájairól származó előadók művészetét bemutassa, hogy első kézből tapasztaljuk meg az élményt úgy, hogy csak a hátsó kertig kelljen elsétálnunk.
A Milky Chance tegnapi fellépése fontos lépés a fesztivál zenei életében: az együttes sajátos stílusa, amely ötvözi a folk-rockot, az elektronikus zenét és a popot, új közönségrétegeket vonz a fesztiválra. Egy fiatalabb, életigenlő generációt, mert bár történelmi város vagyunk, nem lehet örökké a múltba kapaszkodnunk.
A tegnapi este felismerése, hogy egy közös biztosan van a VeszprémFestben és az idei első fellépőben: a kritikai és közönségsiker egyaránt azt mutatja, hogy nem csak egy múló divat, hanem egy meghatározó zenei erő, amely még nagyon sokáig velünk marad.
