Július 20-a: Illés napja, a zsidó, görög és keresztény jegyeket egybekapcsoló naptári ünnep. Magyarországon bizánci hatásra alakult ki a kultusza, ortodox és görögkatolikus környezetben a mai napig őrzik tiszteletét. Illés próféta elragadása a tüzes szekéren az ősi napmítoszokkal rokon.
Az aratókat ilyenkor, a viharos Illés és a szintén zivatart hozó Dániel aggasztotta. Sikerül-e károsodás nélkül kévékbe menekíteni a még lábon álló termést, nem hányja-e szét a fergeteg a gabonakereszteket. Régen sokfelé dologtiltó, gonoszjáró és termésjósló napnak tartották Illés próféta névünnepét, és ha beborult az ég, a vihar elűzésére kést vágtak az asztalba, vagy piszkafát, sütőlapátot, vaslapátot, kisbaltát dobtak ki az udvarra. A villámok ellen szentelt gyertyát gyújtottak. Zivatar idején gyakran mondogatták: Illés a sátánnal csatázik.
Fortepan / Nagy Zoltán
Akárcsak a mait, a régi korok időjárását is a változékonyság jellemezte. Gyakran olvashatunk júliusi hőségről, de hideg, csapadékos napokról is. 1866. július 22-én arról tudósított a Veszprém újság, hogy „Veszprém városában folyó hó 20-án a toborzás megkezdetett, a folytonos esőzés miatt azonban az nap csekély eredménnyel. Másnap délig (az esős idő dacára) 29 önkéntes jelentkezett, s ezek közül 26 bevált.” Bolgár Mihály feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1879. július 27-én oly nagy záporesőt kaptunk, hogy a Hosszú-utczai - mai Jókai utca - alacsonyan fekvő lakásokba több helyen betört a víz, sőt a Szent Anna-kápolna is tele lett vízzel.
Kerényi Károly főorvos jegyezte fel a naplójába 1880 júliusáról, hogy 18-án reggel 7 órakor árnyékban 22°R (27,5°C) meleg, szélcsend. Délben, ½12 órakor 29°R (36,3°C) meleg, délirányban felhők dagadnak… Délután 2 órakor árnyékban 32°R (40°C) meleg; dagadozó felhők egy-egy csoportban látszanak. Délután 5 órakor már távolról dörgés hallatszik, az ég-boltozat beborul, ¼6-kor nagy porfelleggel vihar jött, a hőmérő 21 fokra (26,3°C) szállt alá. Fél 6-kor villám és dörgés, eső kezdődik; éjszaki erős szél. ½ 6 óra 10 perckor általános eső, de nem zápor. Az eső egy negyedóra múlva megszűnik, 6 órakor már 20°R-ra (25°C) száll a hőmérő. ¼7-kor az eső… megújulva esik, a láthatár tisztul. 7 órakor az eső megszűnik, mindig jobban derül. 20-án: reggel nagy porfelleggel fél 8-kor vihar, 22°R meleg (27,5°C), a láthatár mindenütt borult, fekete nagy fellegek, más vidéken gyenge eső, délben kiderült, 30°R meleg (37,5°C), este felhős.
A régi pásztorok megfigyelése szerint: „Ha Szent Jakab apostol napján – július 25-én – északi szél fúj, akkor havas és hideg tél várható, a juhászok pedig a csillagok állásából jósolták meg Jakab éjszakáján, hogy milyen tél várható.
Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Július 26-a az Annák jeles névünnepe, Szűz Mária édesanyjára, Szent Annára emlékeztet, akit a magyar néphagyomány „Kedd Asszonyaként” is emleget, mivel a bibliai legenda szerint: „kedden született és kedden halt meg e földön”. Szent Anna a hazai katolikus asszonynép, az állapotos nők és a család legfőbb patrónusa. Napja évszázadokon át asszonyi dologtiltó nap volt. Az alföldön „keddeltek” is, azaz kilenc kedden át böjtöltek a tiszteletére.
Ami az időjárást illeti, azt szokták mondani, hogy ha sok a rovar és a hangyaboly ezen a napon, akkor hosszan tartó eső veri el a határt. Ha szép az idő, lehet szedni a babot. Ugyancsak ekkor szakad meg a kender töve, Anna kezdi a nyüvést. A hajdani babonás hiedelem szerint, ha a kincskeresők az Anna-nap hajnalán hason fekve szedett vasfűvel bekenik a körmüket, a föld mélyébe látnak.
Július vége még a nyár legmelegebb napjai közé tartozik, nemcsak ma, de a régi korokban is voltak aszályos évek, amint azt a csutorások derék céh-jegyzője feljegyezte – „1836-ban a veszprémi kutak úgy kifogytak, hogy ha reggel nem ment valaki vízért, hát nem kapott.” Ugyancsak ebben a feljegyzésben található, − amelyet Bartócz József gyűjtött össze és tett közzé a Veszprémi Hírlap 1937. december 25-i számában – hogy 1841. július 30-án olyan meleg volt, hogy a legöregebb ember sem emlékszik a feljegyzések szerint ilyenre. Sokan elájultak és meg is fulladtak a melegtől.
Fortepan / Karabélyos Péter
Több időjárási feljegyzést találunk Francsics Károly veszprémi borbélymester naplójában is. 1851. július 28-áról feljegyezte, hogy ezen a hétfői napon napfogyatkozás volt, mely kezdődött délután 3 óra 44 perckor, és végződött alkonyati 5 óra 48 perckor. A virradat gyönyörű volt, az ég felhőtlen, a lég csendes. Mire délután a napfogyatkozás kezdődött, néhány felhődarabok úszkáltak az égen, s a mindég jobban fejlődő napfogyatkozást tökéletes tisztán megláthatánk.
1879. augusztus 3-án arról írta a Veszprém, hogy borzasztó zivatar húzódott keresztül városunk felett július 27-én. A délutáni órákban koromfekete felhők csoportosulása jelezte a közelgő zivatart. Öt óra után majd félóráig tartó s jéggel vegyest zápor zuhogott alá, elöntve és kimosva az utcák mélyebb részeit. A víz a boltokban, hova befúrta magát, tett kárt; az Anna-kápolnába szintén befolyt s a vecsernyére összejött nép a szószékre, kórusra s padokra menekült ijedtében a zúgó víz elől. Szerencse, hogy nem tartott nagyon soká és a jég, mely nagy mennyiségben esett, igen apró levén, nagyobb bajt nem okozott.
