Sokaknál „kiverte a biztosítékot” néhány jelenet, elég, ha csak a szakállas nőt említem. Jöttek is a megjegyzések, hogy mit akarnak propagálni és ránk erőltetni ezek a franciák. Dehogy akarnak bármi ilyesmit...
Az olimpiai játékok megnyitójának az a lényege, hogy bemutatkozik a világnak a rendező ország. Ugyan hivatalosan az olimpia rendezésére városok pályáznak, de ez országos támogatás nélkül kivitelezhetetlen a hatalmas költségek miatt, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a helyszín odaítélésekor kormánygaranciát kér az adott országtól. Szóval, a rendezők elénk tárják országuk kultúráját. Ez történt most is. Végig vezették a nézőket Franciaország színes és eseményekben gazdag történelmén, irodalmán, zenei életén, szokásain. A felelevenített epizódok között sok mindent ismerhetünk iskolai tanulmányainkból vagy átélhettük olvasóként, film- és színházi élményként.
Persze sok olyan van, amit csak a franciák értenek, mert annyira a sajátjuk. De ezzel nincs is semmi probléma, hiszen egy ilyen program keretében nem csak a határon túlra szól az üzenet, hanem határon innen is. Nyilván a franciák sokkal többet értettek meg az egészből, mint a külföldiek, de ez minden ország esetében így lenne, emlékezzünk csak a mexikói, a német, a kanadai, az orosz, a koreai, a spanyol/katalán, az amerikai, az ausztráliai, a görög, a kínai, az angol, a brazil és a japán megnyitókra – koromnál fogva mindegyiket láthattam 1968-tól. A péntek esti párizsi megnyitóból számomra egy dolog jött le, az, hogy ilyenek a franciák. És amin mi felháborodunk, azt ők büszkén vállalják, mert ilyen a habitusuk, a neveltetésük és a kultúrájuk.
Szóval, szerintem hagyjuk a megnyitót, koncentráljunk a játékokra, hiszen mégiscsak ez a lényeg, erről szól az olimpia időszámításunk előtt 776-tól, majd a játékok újkori fejezete 1896 óta. Szurkoljunk a magyaroknak, és örüljünk minden éremnek, sőt jó helyezésnek, mert minden másodperc és centiméter különbség mögött rengeteg munka van, ami vagy kijön a legfontosabb pillanatban, vagy nem. Ugyanis a sport tele van bizonytalansággal, nehéz előre megjósolni a történéseket, ezért is izgalmas. Hát élvezzük minden pillanatát az elkövetkező másfél hétben.
